Az Egyesült Államok második elnöke támogatta, hogy a zsidóság visszatérjen Izrael földjére. Ez a támogatás a felvilágosodás eszméiből fakadt, míg Trump „keresztény cionizmusa” inkább a szavazóbázisának szól — véli Matt Lebovic a The Times of Israel oldalán.
Donald Trump a legutóbbi amerikai elnök, akit „keresztény cionistának” tartanak, ezt az örökséget azonban John Adams alapozta meg 200 évvel ezelőtt.
A Trump Izrael-barát politikáját vezérlő érvrendszer alapvetően különbözik a második elnök hitrendszerétől,
amit a mai olvasó egy 1819-es levélből ismerhet meg. Ebben Adams a független zsidó nép Izraelben történő „helyreállításáról” elmélkedik.
Miután John Adams 1801-ben kiköltözött a Fehér Házból, rendszeresen levelezett a kor legismertebb amerikai zsidó személyiségével, akit Mordechai Manuel Noah-nak hívtak. A szefárd hátterű Noah élete során sok pályát befutott, volt diplomata, bíró, felügyelő és színműíró is.
Diplomáciai karrierjében jelentős szerepet játszott zsidó vallása. Itt érdemes felidézni a zsidóság „hűtlenségéről” szóló diskurzust, amelyet Trump megjegyzése indított el. Noah-t ugyanis éppen vallása miatt hívták vissza Tuniszból 1815-ben. Legalábbis hivatalosan. Noah judaizmusa ugyanis állítólag „akadályozta konzuli teendői ellátásában” így James Madison elnök kénytelen volt visszahívni a zsidó diplomatát. (A pletykák szerint azonban valójában azért rúgták ki, mert a hazai üzleti érdekeket sértette, hogy Noah állandóan kielégítette az amerikai kereskedőhajókat terrorizáló kalózok váltságdíj követeléseit).
1819-ben Noah európai körútjáról hazatérve elküldte útinaplója egy példányát John Adamsnek. Nem sokkal ezután Noah egy barátságos hangvételű válaszlevelet kapott az akkor már 84 éves ex-elnöktől.
Noah úti beszámolójára reagálva Adams kifejtette, hogy barátja ellátogathatott volna „Szíriába, Júdeába és Jeruzsálembe” is, mivel érdekelte volna Noah véleménye ezekről a helyekről. Ennek kapcsán Adamsnek ötlete is támadt.
Azt írja, hogy a Szentföldön Noah akár „százezer izraelita vezetője lehetne, akikkel bevonulhatna Júdeába, elfoglalhatná az országot és helyreállíthatná fölötte nemzetének uralmát.”
„Mert én tényleg azt kívánom, hogy a zsidó nép újra független nemzetté váljon Júdeában”
– írta Adams.
Ez a mondat önmagában úgy tűnhet, mintha egy zsidó állam létrehozását szorgalmazta volna az elnök. A következő mondatban azonban jön a feketeleves:
„Hiszem, ha egyszer a zsidók helyreállítják független kormányzatukat, és megszűnik az üldöztetésük, akkor hamarosan levetkőzik majd faragatlan, különc tulajdonságaikat, és idővel talán liberális unitárius keresztényekké válnak a te Istened a mi Istenünk, Ábrahám, Izsák és Jákob Istene a mi Istenünk jegyében”
– írta Adams Noahnak.
Tehát Adams azért támogatta a zsidók hazatérését a Szentföldre, hogy utána unitárius hitre térjenek át. Adams ezt a hitet visszavonulása után tette a magáévá. Az unitárius hit elutasítja a szentháromságot, így öregségére Adams megtagadta puritán gyökereit.
A The Times of Israel megkeresésére Jonathan Sarna történész elmondta, hogy Adams levelének „semmi köze nincs a cionizmushoz.”
„Először is a cionizmus ekkor még nem létezett, hiszen Theodor Herzl még meg sem született”
– mondta Sarna, aki a Schusterman Center igazgatója a Brandeis Egyetem Izraeli Tanulmányok tanszékén.
„Másodszor pedig, Adams nem helyezte nacionalista keretbe a zsidók visszatérését”
– tette hozzá a történész, akinek Noahról írt életrajza „Jacksonian Jew” (Jacksonista zsidó) címmel jelent meg.
Sarna szerint Adams a „helyreállítás” szó alatt annak keresztény jelentését értette. Sokan már jóval Adams előtt hittek abban, hogy Amerika különleges szerepet fog játszani abban, hogy beteljesedjen Isten bibliai ígérete a zsidók egybegyűjtéséről, és Izrael helyreállításáról.
Sőt az, amit ma „keresztény cionizmusnak” neveznek, jóval korábban született, mint Theodore Herzl politikai cionizmusa. Az Atlanti-óceán mindkét partján a keresztények azon fáradoznak, hogy a zsidóság visszatérjen Cionba, hogy beteljesedhessenek az Újtestamentum próféciái.
„Amerikában és Angliában már közel 150 éve létezik az a jelenség, amit „keresztény cionizmusnak” neveznek”
– mondta Jeffrey S. Gurock, a Jeshiva Egyetem, Amerikai Zsidó Történelem tanszékének tanára.
„Sok keresztény úgy támogatja a cionista ügyet, mint Adams, mert abban hisznek, hogy a zsidók visszatérése létfontosságú a „második eljövetel” siettetéséhez (a keresztények hite szerint Jézus másodszor is meg fog jelenni a Földön)”
– mondta Gurock a The Times of Israelnek.
„A cionisták pedig, — ahogy Noah is, amolyan ős-cionistaként — megpróbálják ezt a filoszemita hozzáállást a maguk javára fordítani”
– mondta a történész.
Faragatlanság és különcség
Johh Adams megjegyzései a zsidók „faragatlanságáról és különcségéről” talán a modern fül számára durvának tűnhetnek, de az elnök nézetei a zsidókról nagyban megegyeztek a többi alapító atya nézeteivel, sőt a korabeli zsidóság önképével is.
„Azok az amerikai keresztények, akik akkoriban érdeklődést mutattak a zsidóság ügye iránt, általában romantikus szemüvegen át nézték a zsidókat, úgy tekintettek rájuk, mint akik azt a kort testesítik meg, amiben egykor Jézus is élt”
– mondta Karla Goldman, a Michigani Egyetem Judaisztika Tanszékének professzora.
Goldman szerint Adams a felvilágosodás ideáit szerette volna terjeszteni tehát nem „megvetés, tiszteletlenség vagy egy rejtett térítési szándék” mentén alakította ki a zsidóságról alkotott véleményét.
„Az a gondolat, hogy a zsidók majd importálják a felvilágosodás eszméit Szíriába, Júdeába és Jeruzsálembe, nos, ez inkább a modern cionizmushoz áll közel, és szembe megy azzal az evangéliumi keresztény nézettel, hogy a zsidók visszatérése az „elragadtatás” előjátéka”
— mondta Goldman.
Még maga Mordechai Noah is, akinek John Adams a levelet írta, gyakran beszélt negatívan zsidó kortársairól. 1818-as „Párbeszéd” néven elhíresült szónoklatában az európai zsidóság sanyarú helyzetének megoldását egy agrár teokrácia létrehozásában látta.
„A zsidóknak az ügyeskedő kereskedelmi praktikákról át kell térniük az iparra és a mezőgazdaságra”
– mondta Noah New York-i beszédében. Néhány évvel később New York állam északi részén alapított Ararat néven egy sikertelen zsidó kolóniát, amelynek történetéről 2016-ban Nava Semel írt regényt „Isra-Isle” címmel.
Az alapító atyáktól a „ma született keresztényig”
A történész Sarna szerint semmi szokatlan nincs abban, hogy Adams azt szerette volna, hogy a zsidók visszatérjenek Izraelbe. Viszont rendkívül határozott nézetei voltak azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a visszatérésük következménye.
„Adams gondolatmenetében szokatlan volt ugyan, hogy a zsidóknak „liberális unitárius keresztényekké” kell válniuk, az azonban önmagában egyáltalán nem volt szokatlan gondolat, hogy a zsidóknak ki kell keresztelkedniük.
„Ma sok evangéliumi keresztény hiszi, hogy Jézus csak akkor tér vissza, ha minden zsidó visszatér Cionba és újjáépítik a Templomot.”
A The Times of Israel által megkérdezett történészek mind azon az állásponton vannak, hogy Adams cionizmusa mögött nem rejlett politikai motiváció. Amikor a levélváltás történt, mindössze ötezer zsidó élt az Egyesült Államokban.
„A visszavonult, legyengült John Adams Noahnak küldött észrevételeiben kár lenne politikai motivációt keresni”
– mondta Goldman.
Attól függetlenül, hogy mit várt John Adams a zsidók visszatérésétől, az bizonyos, hogy a legtöbb alapító atyához hasonlóan ő is kiválóan ismerte a Héber Bibliát és az Újszövetséget is.
„Ezt azonban nem mondhatjuk el a Fehér Ház jelenlegi lakójáról”
— mondta Stephen Spector, a Stony Brook Egyetem oktatója.
„Nehéz pontosan felmérni egy másik ember hitét és cselekedetei motivációját, de az egyértelműnek látszik, hogy
Trump határozott Izrael-párti politikája, és Jeruzsálemmel kapcsolatos döntései nem hitbéli meggyőződésből születtek”
– mondta Spector, akinek Evangelicals and Israel: The Story of American Christian Zionism (Evangéliumi keresztények és Izrael: Az amerikai keresztény cionizmus) címmel jelent meg könyve.
„Vannak olyanok a vallásos jobboldalon, akik azt mondják, hogy Trump amolyan „ma született keresztény,” azonban
az elnök nyilatkozatai, magatartása nem arra utalnak, mintha tisztában lenne a legalapvetőbb keresztény tanításokkal, vagy rendelkezne bármilyen szintű bibliaismerettel.
Kezdetben a Közel-Kelettel kapcsolatos nyilatkozataiban egyáltalán nem volt egyértelműen Izrael-párti”
— mondta Spector.
Adams életének viszont a Biblia volt az útikalauza. „A Biblia bölcsebbé és igazabbá teszi az embert” – írta 1811-ben Quincy fiának, aki később szintén amerikai elnök lett. A visszavonult elnök hozzátette, hogy évről-évre önfejlesztő gyakorlatként forgatja a Bibliát.
„Mindig arra törekedtem, hogy olyan szellemben és hangulatban olvassam a Bibliát, hogy az olvasás által bölcsességre és igazságra tegyek szert, és ezt ajánlom neked is”
– írta Adams.
Goldman történész szerint Trump Twitter üzenetei mutatják a legjobban az elnök és Adams közti különbséget.
„Az, hogy Trump megosztotta azt a bizarr megjegyzést, amiben őt „Izrael királyának” nevezik és hogy ő testesítené meg „Isten második eljövetelét”, nos ez a lehető legtávolabb áll Adams felvilágosult humanista politikájától”
