Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a keddi történelmi izraeli-amerikai-orosz biztonsági csúcstalálkozón Jeruzsálemben leszögezte, Donald Trump kész tárgyalni Iránnal, innen már az ő oldalukon pattog a labda.
Az elmúlt napok erősödő feszültsége ellenére a két ország között, John Bolton kijelentette, Washington ajtaja továbbra is nyitva áll a „valódi tárgyalások” előtt, melyeknek elsősorban Irán atomprogramját és a terrorizmus finanszírozását kell célozniuk, számolt be róla a Jewish News Syndicate.
„Iránnak csupán be kell lépnie ezen az ajtón.”
Az üzenet az Egyesült Államok, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági tanácsadói, Bolton mellett Meir Ben-Shabbat és Nikolaj Patrusev, valamint Benjamin Netanjahu izraeli elnök közötti jeruzsálemi csúcstalálkozón hangzott el.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hozzátette, Irán fokozódó feszültségekkel kapcsolatos csendje „fülsiketítő.”
Az eseményt megelőzően Netanjahu elnök külön köszöntötte Patrusevet, illetve bejelentette:
Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még idén Izraelbe látogat majd „hogy a Leningrád ostroma emlékművének alapkövét elhelyezze, illetve hogy megnyissa Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójára emlékező események sorát.”
Netanjahu emellett határozottan kijelentette, országa nem fogja megengedni, hogy az elpusztítására felesküdött Irán megvesse a lábát Izrael határain, valamint mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák, hogy atomfegyverhez jusson.
„Az önvédelem a 20. század nagyon fontos leckéje. A zsidó népre és államra vonatkozóan mindenképp”
— zárta gondolatait az izraeli miniszterelnök.
Nikolaj Patrusev orosz nemzetbiztonsági tanácsadó a találkozón fontosnak tartotta kiemelni, hogy országa nagy gondot fordít Izrael biztonságának biztosítására.
„Azért is rendkívül fontos ez számunkra, mert itt Izraelben kicsit kevesebb, mint kétmillió honfitársunk él. Izrael számos csatornán támogat bennünket, többek között az ENSZ-ben is.”
Míg Oroszország ellenezte az Iránra kivetett amerikai szankciókat, illetve az Egyesült Államok atomalkuból való 2015-ös kilépését, hallgatólagos beleegyezésével támogatott számos izraeli katonai csapást a szír-izraeli határon elhelyezkedő iráni célpontok ellen.
Patrusev hozzátette, határozottan visszautasítja, hogy Irán jelentené a fő veszélyt a regionális békére nézve, illetve az Irán által lelőtt amerikai drónnal kapcsolatban leszögezte, az orosz védelmi minisztérium egyetért Teheránnal abban, hogy drón az átlépte az iráni légteret, nem pedig nemzetközi légtérben semmisítették meg, ahogy azt Amerika állítja.
Mint lapunk is megírta, ertelmetlennek nevezte, és élesen bírálta Haszan Róháni iráni elnök kedden az újabb washingtoni szankciókat, amelyek többek közt a síita ország legfőbb politikai és vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot veszik célba.
Róháni az iráni állami televízióban élőben közvetített beszédében úgy fogalmazott, hogy Fehér Ház „szellemileg retardált”, és hozzátette, hogy a Hameneit célzó szankcióknak semmi értelmük, mert az ajatollahnak nincsenek vagyontárgyai külföldön.
Az iráni elnök leszögezte, hogy Teherán stratégiai türelme nem jelenti azt, hogy megijedtek volna.
Madzsíd Taht-Raváncsi, iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögötti hétfői, rendkívüli ülését követően azt mondta, Washington gazdasági háborút és „gazdasági terrorizmust” folytat az iráni néppel szemben.
Úgy fogalmazott, hogy az amerikai döntés újabb bizonyítéka annak, hogy Washington nem törődik a nemzetközi joggal és renddel, és a jelen körülmények között kizárta a tárgyalásokat Washingtonnal. Aláhúzta:
amíg az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzik, nincs helye párbeszédnek.
Az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan kilépett a nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Róháni idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Az iráni elnök azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország — azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország — 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.
A megszabott határidő július 8-án jár le. Az Iránt sújtó szankciók nem csak az iszlám köztársaságot érintik, hanem bárkit, aki bármilyen üzletet folytat Iránnal, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sem nagyon van módjuk arra, hogy megkerüljék őket.