Hírszerzési információk szerint nem kizárt, hogy a perzsa vezetők a zsidó államon készülnek kitölteni Amerika-ellenes bosszújukat a gazdasági szankciók miatt.
Izraeli és nyugati hírszerzők is egyre inkább attól tartanak, hogy Irán újabb provokációt kezdeményezhet Izrael ellen, amiért hosszú ideje nem sikerül érvényt szerezni a perzsa vezetés akaratának Washingtonnal szemben. Egy szerdai jelentés szerint Teherán legnagyobb sérelmeként még mindig az szolgál, hogy az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a 2015-ös szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Szakértők szerint a régióban folyamatosan növekvő feszültség odáig vezethet, hogy Irán szíriai, illetve libanoni vazallusainak — így akár a Hezbollah terroristáinak — bevonásával indítana közvetett, úgynevezett proxiháborút a zsidó állammal szemben.
A lehetséges forgatókönyvet részletező jelentés kiemeli: Benjamin Netanjahu két kabinet találkozót is elrendelt erre a hétre, amire nincs gyakran példa. Áprilisi újraválasztása, majd a koalícióalkotás kudarca óta ugyanis alig hívott össze tanácskozást az izraeli vezető.
Mindemellett a The Times of Israel úgy értesült, hogy az izraeli hadsereg ezen a héten két nagyobb hadgyakorlatot is tart az északi határnál — noha ezt az éves terv részeként harangozták be a nyilvánosság számára. Ezzel egyidejűleg Irán részéről is egyre harciasabb fenyegetés sorozat mutatkozott a közelmúltban.
Ahogy hétfőn beszámoltunk róla, Teherán bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a nukleáris megállapodás megenged neki. Válaszul Donald Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését.
Szerdán pedig az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője, Behrúz Kamalvandi azt mondta az MTI szerint:
Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt.
Haszan Róháni iráni elnök már május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok elzárkózik a szankciók feloldásától. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország — azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország — 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást még magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.
A megszabott határidő július 8-án jár le.
„A határidő nem hosszabbítható meg, és a második szakaszt a terveknek megfelelően végrehajtjuk” — idézte a Tasnim iráni hírügynökség Kamalvandit.
Az első szakaszban, amely május 8-án kezdődött, az iszlám köztársaság felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását külföldi országoknak. Az atomalku azért teszi lehetővé ezt, hogy Irán a rögzített határérték alá csökkenthesse tartalékait.
Haszán Róháni szerdán az állami tévében sugárzott beszédében ugyan leszögezte, hogy országa nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal, a puskaporos hangulat ellenére Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára szerdán azt mondta, hogy
nem lesz katonai összetűzés az iszlám köztársaság és az Egyesült Államok között.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
