Hírszerzési információk szerint nem kizárt, hogy a perzsa vezetők a zsidó államon készülnek kitölteni Amerika-ellenes bosszújukat a gazdasági szankciók miatt.
Izraeli és nyugati hírszerzők is egyre inkább attól tartanak, hogy Irán újabb provokációt kezdeményezhet Izrael ellen, amiért hosszú ideje nem sikerül érvényt szerezni a perzsa vezetés akaratának Washingtonnal szemben. Egy szerdai jelentés szerint Teherán legnagyobb sérelmeként még mindig az szolgál, hogy az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a 2015-ös szerződést, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.
Szakértők szerint a régióban folyamatosan növekvő feszültség odáig vezethet, hogy Irán szíriai, illetve libanoni vazallusainak — így akár a Hezbollah terroristáinak — bevonásával indítana közvetett, úgynevezett proxiháborút a zsidó állammal szemben.
A lehetséges forgatókönyvet részletező jelentés kiemeli: Benjamin Netanjahu két kabinet találkozót is elrendelt erre a hétre, amire nincs gyakran példa. Áprilisi újraválasztása, majd a koalícióalkotás kudarca óta ugyanis alig hívott össze tanácskozást az izraeli vezető.
Mindemellett a The Times of Israel úgy értesült, hogy az izraeli hadsereg ezen a héten két nagyobb hadgyakorlatot is tart az északi határnál — noha ezt az éves terv részeként harangozták be a nyilvánosság számára. Ezzel egyidejűleg Irán részéről is egyre harciasabb fenyegetés sorozat mutatkozott a közelmúltban.
Ahogy hétfőn beszámoltunk róla, Teherán bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a nukleáris megállapodás megenged neki. Válaszul Donald Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését.
Szerdán pedig az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője, Behrúz Kamalvandi azt mondta az MTI szerint:
Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt.
Haszan Róháni iráni elnök már május 8-án bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok elzárkózik a szankciók feloldásától. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország — azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország — 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást még magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.
A megszabott határidő július 8-án jár le.
„A határidő nem hosszabbítható meg, és a második szakaszt a terveknek megfelelően végrehajtjuk” — idézte a Tasnim iráni hírügynökség Kamalvandit.
Az első szakaszban, amely május 8-án kezdődött, az iszlám köztársaság felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását külföldi országoknak. Az atomalku azért teszi lehetővé ezt, hogy Irán a rögzített határérték alá csökkenthesse tartalékait.
Haszán Róháni szerdán az állami tévében sugárzott beszédében ugyan leszögezte, hogy országa nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal, a puskaporos hangulat ellenére Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára szerdán azt mondta, hogy
nem lesz katonai összetűzés az iszlám köztársaság és az Egyesült Államok között.