Irán ENSZ-küldöttsége határozottan elutasította azokat a „megalapozatlan” amerikai vádakat, amelyek szerint köze van a két tartályhajó elleni csütörtöki támadásokhoz az Ománi-öbölben.
Egyelőre tisztázatlan körülmények között sérült meg a japán és a norvég tulajdonban lévő két tartályhajó.
Washington részéről Pompeo külügyminiszter az akció elkövetéséért – titkosszolgálati információkra alapozva – egyértelműen Iránt tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy „nem fogadható el a feszültség további fokozódása” a térségben. Pár órával később Szaúd-Arábia – Irán regionális politikai ellenlábasa – közölte, hogy egyetért az amerikai gyanúsítással.
„Nincs okunk kételkedni, Irán már sokszor tett hasonlót” – mondta a CNN amerikai hírtévének a szaúdi külügyminiszter.
Nagy-Britannia szintén osztja az amerikai véleményt, és elsődleges gyanúsítottja Irán. Jeremy Hunt külügyminiszter csütörtökön már figyelmeztette is Teheránt, hogy ezek az akciók „rendkívül esztelenek, mélyen aggasztóak, és olyan időben történnek, amikor úgyis nagy a feszültség”.
Amerika bizonyítékul közzétett egy videót, amin az látszik, hogy az – Amerikában egyébként terrorszervezetnek számító – Iráni Forradalmi Gárda tagjai egy fel nem robbant aknát szerelnek le a Kokuka Courageous japán tartályhajó oldaláról. Az amerikai hadsereg olyan fotókat is nyilvánosságra hozott, amelyek a hajó oldalára mágnessel tapadó aknákat mutatják.
Irán válaszul közölte, ők felelnek a Hormuzi-szoros biztonságáért, és mindent megtettek a két hajó legénységének gyors megmentéséért.
A bizonyítéknak tartott amerikai videó:
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter visszautasította az Egyesült Államok vádaskodását, Zaríf szerint az Egyesült Államok a tartályhajók elleni támadást ürügyként használja fel, hogy „szabotázsdiplomáciát” folytasson Irán ellen.
Az iráni külügyminiszter pénteken közzétett Twitter-bejegyzésében arról ír:
„Azzal, hogy az Egyesült Államok azonnali vádaskodásba kezdett Irán ellen, anélkül, hogy lenne bármilyen tárgyi vagy közvetett bizonyítéka, csak nyilvánvalóvá tette, hogy a B csapat a B terv felé mozdul el: szabotázsdiplomáciára, illetve az Irán elleni gazdasági terrorizmus elfedésére”.
Utóbbival Zaríf az Irán ellen újonnan bevezetett amerikai szankciókra utalt, a „B csapattal” pedig John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóra, aki Teherán szerint rendszerváltást szeretne Iránban, és ennek érdekében katonai konfliktust akar kiprovokálni.
Következő bejegyzésében az iráni külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy pár hónappal ezelőtt éppen egy ilyen forgatókönyvre figyelmeztetett. „No, nem azért, mert látnok vagyok, hanem, mert kiismertem a B csapat észjárását” – tette hozzá Zaríf.
Kérdéses azonban, hogy mikor derül fény a történtekre, már ha egyáltalán fény derül.
Május 12-én ugyanis hasonló események zajlottak: ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, és azóta sem tudni, ki lehetett a megbízó.
Mint azt mi is megírtuk, John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „majdnem biztos” volt abban, hogy az Emírségek partjaihoz közel történt incidens mögött Irán állt. A politikus arra alapozta állítását, hogy szerinte titkosszolgálati jelentések alapján feltételezhető Irán szerepe.
A The Times of Israel korábbi cikke a Moszadot nevezi meg az információk egyik forrásaként. „Az izraeli 13-as csatorna a májusi támadás előtt már korábban is arról jelentett, hogy a zsidó állam titkosszolgálati szervezete figyelmeztette az amerikaiakat arra, hogy a perzsa állam valamit tervez, és érdemes fokozottan készülni egy esetleges váratlan eseményre” — írta a lap.
Az emírségek kormányzata annyira jutott, hogy a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte: az incidens mögött vélhetően állami szereplő áll, amivel Norvégia és Szaúd-Arábia is egyetértett.
Az egyre éleződő iráni-amerikai konfliktus hátteréről Sárközy Miklós Közel-Kelet szakértő a Neokohnnak elmondta: 2016 ősze, Donald Trump elnökké választása és ezzel párhuzamosan Irán szíriai politikája, valamint a sokak által kritizált iráni ballisztikus program ismét fagyossá tette a kétoldalú „kapcsolatokat”.
A mostani amerikai katonai erősítés az Öbölben azzal állhat kapcsolatban, hogy az USA legújabb szankciói az iráni olajexportot célozzák, melynek egyik fő kiviteli csatornája a Perzsa öböl és a Hormuzi szoros. Itt Irán a saját olaja exportja mellett – földrajzi okok miatt – egyben képes a Perzsa öböl országai összességének olaj- és gázexportját blokkolni egy súlyosabb szituációban — mondta a szakértő.
