Rejtélyes szabotázs: „valamilyen állami szereplő áll az akció mögött”

Az Egyesült Arab Emírségek partjainál négy tartályhajó ellen elkövetett támadásokat „olyan kifinomult és összehangolt művelet során hajtották végre, ami arra enged következtetni, hogy valamilyen állami szereplő áll az akció mögött” – tájékoztatta az emírségek kormányzata az ENSZ BT-t. Amerika szerint egyértelműen Teherán állhat a májusi támadás mögött.

A BT-nek megküldött dokumentum nem nevezi meg, hogy Abu-Dzabi szerint melyik állam állhat a támadások mögött, és nem említi Iránt, holott Washington korábban egyértelműen Teheránt vádolta meg az akció elkövetésével.

Az emírségek értékeléséhez Norvégia és Szaúd-Arábia is csatlakozott. A három ország szerint az akció során képzett hajósokra volt szükség, akik gyors mozgású járművekkel közelítették meg célpontjaikat, majd a vízszint alatt erre kiképzett búvárok mágnesesen rögzíthető aknákat helyeztek el a négy hajón nagy pontossággal.

Az emírségekbeli el-Fudzseira kikötője közelében, a Perzsa-öböl bejáratánál négy tartályhajót – két szaúdit, egy emírségekbelit és egy norvégot – támadtak meg tengeri aknával május 12-én. Az incidensben – amelynek pontos körülményeit még mindig homály fedi – senki sem sérült meg, és nem került üzemanyag sem a tengerbe.

Elég lenyűgöző kommandós akció lehetett

— fogalmazott egy magasrangú izraeli tengerészeti szakértő arról, hogy szerinte a szaúdi tartályhajók elleni támadást úgy akarták kivitelezni, hogy emberi sérülés ne történhessen.

A független tartályhajó-tulajdonosok és -üzemeltetők szövetsége (Intertanko) az eset után arról számolt be, hogy olyan fényképek kerültek birtokukba az eseményről, amelyeken legalább két hajó oldalán fegyver ütötte lyukak láthatóak.

Mint azt mi is megírtuk, John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pár hete „majdnem biztos” volt abban, hogy az Emírségek partjaihoz közel történt incidens mögött Irán állt.

Casus belli? Bolton szerint Irán lékelte meg a tartályhajókat az Arab-öbölben

A nemzetbiztonsági tanácsadó nem jósol nagy jövőt a iszlamista perzsa rezsimnek.

A politikus arra alapozta állítását, hogy szerinte titkosszolgálati jelentések alapján feltételezhető Irán szerepe. A The Times of Israel korábbi cikke a Moszadot nevezi meg az információk egyik forrásaként.

Bolton kijelentése nagy jelentőséggel bír annak fényében, hogy a perzsa állam és Amerika között az elmúlt időszakban kiéleződött a feszültség, és Irán a Közel-Kelet további destabilizálásával fenyeget.

Az izraeli 13-as csatorna a májusi támadás előtt már korábban is arról jelentett, hogy a zsidó állam titkosszolgálati szervezete figyelmeztette az amerikaiakat arra, hogy a perzsa állam valamit tervez, és érdemes fokozottan készülni egy esetleges váratlan eseményre

— írja a lap.

Vélhetően ezen jelentések következményeként az amerikai védelmi minisztérium a térségbe vezényelte az Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozóját, valamint B-52-es nehézbombázókat küldött egy katari amerikai légi támaszpontra – emlékeztet a lap.

Az Egyesült Arab Emírségek kizárólagos gazdasági övezetében történt szabotázsakciónak azért van különleges jelentősége, mert Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek Washington közeli szövetségeseinek számítanak.

Ellenben Irán és az Egyesült Államok között egyre fokozódik a feszültség, különösen, mióta Donald Trump tavaly felmondta az iszlám köztársasággal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut.

Irán többször fenyegetett már a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros lezárásával arra az esetre, ha összetűzésbe keveredne az Egyesült Államokkal.

A májusi akciót követően a szaúdi külügyminisztérium bűncselekménynek nevezte az incidenst, amely veszélybe sodorja a térség békéjét és biztonságát. Irán is elítélte a támadást, és annak teljes kivizsgálására szólított fel. Külügyi szóvivőjük arra intette a térségbeli országokat: óvakodjanak a külföldi kalandorpolitikától, amelynek célja, hogy zavart keltsen a tengeri közlekedésben.

Élesedő Washington-Teherán konfliktus – mi áll a háttérben?

A konfliktus hátteréről Dr. Sárközy Miklós Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.