Ha Izrael igent mond az új szeptemberi választásokra, az amerikai javaslatcsomag végleg elsüllyed a fiókban – véli a Jerusalem Post szerzője.
Mint ahogy tegnap beszámoltunk róla, az izraeli Knesszet többsége a hétfő este rendezett előszavazáson elfogadta a kormányzó jobboldali Likud párt javaslatát a parlament feloszlatásáról. A témáról várhatóan ismét szavaznak majd szerdán második és harmadik olvasatban – amivel már törvényerőre emelkedik –, de csak akkor, ha a jesiva diákok besorozási programjával kapcsolatban kirobbant viták miatt Benjamin Netanjahunak addig nem sikerül kormánykoalíciót alakítania.
A politikai szakértők szerint Netanjahu azért szavaztatja meg rendkívül gyorsan a Knesszet feloszlatását, hogy ha szerdáig nem sikerül politikai megoldást találnia a kormányalakítási válságra, akkor a helyi törvények alapján Reuven Rivlin államelnök ne bízhasson meg helyette mást a kormányalakítással.
Az esetleges új választásokat leghamarabb augusztusra, de a nyári szabadságok és beiskolázások ideje miatt valószínűbb, hogy szeptemberre tűzhetik ki. Az eseményeknek azonban nemcsak belpolitikai, hanem természetesen külpolitikai következményei is lehetnek – például annak az amerikai kormányzat által kidolgozott legújabb közel-keleti béketervnek az esetében is, ami csaknem két éve a nemzetközi média és közélet figyelmének középpontjában áll.
A Donald Trump nevével fémjelzett javaslatcsomag ugyanis egyesek szerint túl hosszú ideje fekszik a megbízott munkacsoport asztalán, és könnyen előfordulhat, hogy az izraeli politika újabb váratlan átrendeződésével elveszíti aktualitását.
Erre enged következtetni az a tény is, hogy tavaly szeptemberi ígértével ellentétben az amerikai elnök azért nem hozta nyilvánosságra a tervezet részleteit négy hónappal később, mert akkor kampányidőszak dúlt Izraelben. Jared Kushner legutóbbi bejelentése szerint azt követően ismertetik a nyilvánosság előtt a dokumentumot, hogy megalakul az új izraeli kormány és véget ér a Ramadán, valamint az egyik legnagyobb, soron következő zsidó ünnep, a Sávuot.
A muszlim ünnep június 5-én ér véget, a Sávuot pedig június 8-án, napnyugtakor köszönt be.
Márpedig ha Trump áprilisban nem akart közbeavatkozni javaslataival, előfordulhat, hogy egy újabb izraeli választás esetén ismét a távolmaradás mellett dönt, és ezzel még messzebb tolja a régóta várt tervezet pontjainak megvalósítását,
azaz kifut az időből
– írta cikkében Herb Kenion, a Jerusalem Post szerzője.
Ez a forgatókönyv leginkább a Palesztin Hatóságnak kedvezne, melynek vezetői korábban már határozottan kijelentték, hogy teljes mértékben elzárkóznak az amerikai munkacsoport javaslataitól. Amellett, hogy politikai elfogultságra hivatkoznak Izrael javára, valószínűleg szintén elrettentően hatottak a palesztin fél számára azok a részletek is, amik eddig napvilágot láttak a tervezetből.
Kushner, korábban ugyanis elárulta például, hogy az USA eddigi külpolitikai vonalával szemben a megoldási javaslatok között ezúttal nem szerepel majd a „kétállami megoldás” kifejezés, és Jeruzsálemet továbbra is Izrael fővárosaként kész elismerni az Egyesült Államok kormánya.
Szintén kulcsfontosságú szempontként érdemes számításba venni a közelgő amerikai elnökválasztást is.
Kenion szerint a kampányidőszak sűrű programja miatt nem valószínű, hogy Donald Trump sokáig kitartana egy olyan ügyben, ami túl nagy kockázatot rejt számára – és egy olyan tervezet végrehajtásához ragaszkodna, ami veszélybe sodorhatná 2020-as sikerét.