Egy volt likudos igazságügyminiszter, egy volt államügyész és a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy megszüntetné az izraeli demokrácia egyik alappillérét, a fékek és ellensúlyok szerepét. A hétvégén százezren tüntettek is, ugyanettől tartva. Mire készül Benjamin Netanjahu?
Nem éppen a legkönnyebb óráit éli meg az izraeli miniszterelnök: a közelgő szerdai határidő dacára megfeneklettek a koalíciós tárgyalások, ráadásul egyre szélesebb körökben növekszik az ellenkezés azzal a mentelmi jogszabállyal szemben, amit az új kormány egyik első lépéseként tervez elfogadtatni.
Ami a koalíciót illeti: szerda éjfélig kellene bejelentenie új, ötödik kormányának megalakítását, de Netanjahu mindeddig nem jutott dűlőre a tőle jobbra álló Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt vezetőjével, Avigdor Libermannal. Ő a régebben már megszavazott besorozási törvény változatlan szövegű végleges elfogadásától tette függővé részvételét új kormányában, viszont ezt a feltételt a vallásos pártok egységesen elutasítják.
A Liberman-féle törvényjavaslat minimális éves célt állít fel a jesiváknak a tanulóik besorozási számadataira vonatkozóan, amelyek ha nem teljesülnek, pénzügyi szankciókkal bünteti az intézetet, ahol tanulnak.
Ennél is komolyabb konfliktus elé néz a miniszterelnök a mentelmi joggal kapcsolatos elképzelései miatt. Mint arról beszámoltunk, Netanjahu koalíciós egyeztető csapata a mentelmi jog szabályainak lazításáról is tárgyal a pártokkal, hogy ezzel védelmet biztosítson a mindenkori miniszterelnöknek az ellene indított eljárásokban.
A jelenlegi szabályozás szerint a mentelmi jogi ügyekben a házbizottság és a plenáris ülés is szavaz, a módosítás alapján viszont elég lenne a bizottsági döntés, nem lenne szükség a plenáris ülésen szükséges 65 támogató szavazatra.
Ennél is lényegesebb szempont, hogy az új jogszabály felülírná az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróság szerepét a Knesszetet érintő döntésekben. Magyarul: a törvényhozás felett megszűnne a bíróságok kontrollja, az ellenzék szerint akár a rendeleti kormányzás sem válna lehetetlenné.
A tervezett lépés ellen a hétvégén százezer ember vonult utcára Tel-Avivban: „Védelmi pajzs a demokráciának” szlogennel tüntettek az ellenzéki pártok, amelyen a centrista Kék-fehér párt vezetői mellett felszólaltak a baloldali pártok, az egyik arab párt, valamint a drúz nemzetiség képviselője is.
Beni Ganz, a Kék-fehér párt vezetője szerint Netanjahu személyes érdekeit előtérbe helyezve a nép uralma helyett személyi uralomra tör. Hangsúlyozta, hogy a hazáért folyik a küzdelem és az ország arculatáért. Jair Lapid, a párt másik vezetője a jogrendszer védelmében emelt szót, s azt mondta, nem engedik meg Netanjahunak, hogy „Erdoganná váljék”, utalva a török vezetőre.
Az eredeti tervek szerint az új kormány eskütétele után egyből a mentelmi jog lazításáról szavazna majd a Knesszet plenáris ülése.
Ezzel Netanjahu megúszhatná a korrupciós ügyei miatt korábban már beharangozott, októberre halasztott államügyészi meghallgatását.
Az elmúlt napokban tekintélyes szakemberek sora is élesen bírálta a tervezett lépést, amit azonban a kormányfő környezetében az „aktivista” bíráskodással szembeni jogos védelemként látnak. Eljakim Rubinstein volt államügyész, a Legfelsőbb Bíróság volt bírája, Aharon Barak, a testület volt elnöke, sőt egy volt likudos igazságügyi miniszter is kikelt a jogállamiságot szerintük aláásó új jogszabály elfogadása ellen.
„A Legfelsőbb Bíróság alapvető feladata a demokrácia, az alkotmányosság védelme. Ezeket azonban nem tudja teljesíteni, ha nincsenek meg hozzá az eszközei” — jelentette ki Barak.
Rubinstein szerint is „gyengítené és károsítaná” a demokráciát, ha a miniszterelnök a törvény felett álló személy lenne. „Ez nem tenne minket civilizált nemzetté” — tette hozzá.
Ugyanígy Dan Meridor, aki likudos politikusként 1988-1992 között igazságügyi miniszter volt Jichák Samir kormányában, elítélte a tervezett törvényeket, amelyek korlátoznák a bíróságok hatalmát, mondván, ez lerombolná a jogrendszert és aláásná a demokráciát.
„Ha a törvényeket felül lehet írni, akkor nem lesz demokrácia, akkor diktatúra lesz, akkor a többség azt csinál amit akar, akkor nem lesznek fékek és ellensúlyok. Ez veszélyes, antidemokratikus elképzelés” — hangoztatta.
A miniszterelnököt két esetben csalással és törvényszegéssel, egy esetben pedig vesztegetéssel vádolhatják. Először még a legfőbb ügyész hallgatja meg, aki utána dönt a formális vádemelésről. Netanjahu tagadja a vádakat és azt állítja, hogy azok csak politikai eszközök arra, hogy őt kiszorítsák őt a hatalomból — emlékeztet a The Times of Israel.