Az Európai Unió szerdai közleménye szerint tagállamai továbbra sem ismerik el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
Továbbra sem történt változás az Európai Unió „egyhangú álláspontjában”, miszerint a Golán-fennsíkot „megszállt” területként tartja számon — derül ki a nemzetközi szervezet vezetőségének szerdai nyilatkozatából.
„Az Európai Unió álláspontja a Golán-fennsíkot illetően nem változott”
— szerepel a közleményben, ami szembemegy Donald Trump amerikai elnök hétfői döntésével, mely szerint hivatalosan is elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.
A területet Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá az izraeli törvénykezést — ezzel gyakorlatilag annektálva a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el. Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, Trump múlt hét csütörtökön harangozta be Twitter-bejegyzésében, hogy kész megtenni a lépést.
Az EU közleménye több nemzetközi dokumentumra is hivatkozik, amelyek alapján elutasítja Donald Trump hétfői döntését.
„A nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. és 497. számú határozataival összhangban az Európai Unió nem ismeri el Izrael szuverenitását a megszállt Golán-fennsík felett”
— olvasható a szerdai nyilatkozatban.
Az EU közleményének némileg azonban ellentmond, hogy a közelmúltban több európai ország is ellene szavazott annak az ENSZ határozatnak, amely elítélte a Golán-fennsík izraeli „megszállását”.
Ahogyan cikkünkben beszámoltunk róla, múlt hét pénteken Magyarország mellett többek között Szlovákia, Ausztria, Olaszország, Bulgária, Horvátország, valamint Dánia is a határozat ellen szavazott.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „történelmi” eseménynek nevezte Donald Trump hétfői lépését, de a nemzetközi közösség több tagja is az EU-hoz hasonlóan elítélően nyilatkozott. Szíria az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kérte a Golán-fennsík ügyében, és a fejleményeket „durva támadásnak” nevezte az ország szuverenitása ellen.
Több iszlám ország is elítélte kedden a Donald Trump amerikai elnök által aláírt nyilatkozatot, és António Guterres ENSZ főtitkár szóvivője is arról tett bejelentést, hogy a nemzetközi fórum szerint változatlan maradt a terület jogállása. Különálló nyilatkozataikban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői szintén az amerikai döntés ellen szólaltak fel.
A nemzetközi viták alapjául szolgáló Golán-fennsík kiemelt fontossággal bír stratégiai elhelyezkedése és természeti adottságai miatt is — emlékeztet az izraeli i24 News nevű hírportál. Amellett, hogy a Szíriával határos terület remek vízforrást rejt, komoly stratégiai szerepet töltött be az 1967-es háborút megelőző időszakban is. A fennsíkról a szíriai haderők ugyanis folyamatosan lőtték a Kineret tó környékén, és a Jordán völgyében élő izraeli településeket, ezért végül a zsidó állam az ottani lakosok követelésére 1200 négyzetkilométert elfoglalt a Golán területből a háború utolsó napján.
Az 1973-as jom kippuri háború során Izrael újabb részeket szerzett meg a Golánon, ám azokat egy évvel később visszaadta. 1981-ben a megmaradt területeket Izrael hivatalosan is fennhatósága alá vonta.
A fennsík napjainkban közel 18 ezer drúz szírnek ad otthont, akiknek többsége visszautasította az izraeli állampolgárság lehetőségét, és körülbelül 20 ezerre tehető az ott letelepedett izraeliek száma, akik többnyire földműveléssel foglalkoznak.