A libanoni agresszióról tárgyalnak izraeli vezetők Washingtonban

Magas rangú amerikai tisztviselők csütörtökön Washingtonban fogadták izraeli kollégáikat, miközben Joe Biden kormányában a hírek szerint egyre nagyobb az aggodalom a Izrael északi frontjának lehetséges megnyitásával kapcsolatban, amelyben félő, hogy a Hezbollah elképesztő méretű rakétaarzenálja túlterheli a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszert.

Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter találkozóit Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és Antony Blinken külügyminiszterrel beárnyékolta a két kormány között zajló nyilvános vita, amelyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök keddi videonyilatkozata váltott ki, amelyben a miniszterelnök „aggasztóan szűk keresztmetszeteknek” nevezte a Biden-kormányzat azon lépését, mely késlelteti létfontosságú fegyverek és lőszerek átadását a zsidó államnak.

A Fehér Ház kedden hevesen tagadta a vádat, mondván, hogy csak egy szállítmányt tartott vissza, míg az összes többi átadása folyamatban van. Nem sokkal azelőtt, hogy Hanegbi és Dermer csütörtökön megérkezett a Fehér Házba, John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megerősítette a kormányzat csalódottságát, és azt „bosszantónak, csalódást keltőnek és helytelennek” nevezte.

A Fehér Ház nem adott információt Netanjahu vezető tanácsadóinak Sullivannal folytatott megbeszéléséről, és a külügyminisztérium által a Blinkennel folytatott megbeszélésük után kiadott közlemény is csak a régóta ismert amerikai témák megismétlése volt az Izrael és a Hamász közötti háborúval kapcsolatban.

Blinken „megismételte az Egyesült Államok sziklaszilárd elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett” – állt a külügyminisztérium közleményében, hozzátéve, hogy a vezetők megvitatták a folyamatban lévő tárgyalásokat a túszmegállapodás biztosítása érdekében.

Ezek a tárgyalások elakadtak, amióta a Hamász a múlt héten Izrael legutóbbi javaslatára a módosítások hosszú listájával válaszolt.

Az Egyesült Államok szerint a módosítások egy része megvalósítható, míg más része nem. Katari és egyiptomi közvetítők azóta tárgyalásokat folytatnak a Hamásszal, hogy meggyőzzék a terrorcsoportot, hogy engedjen követeléseiből.

Az Egyesült Államok vezető diplomatája

„hangsúlyozta, hogy további lépéseket kell tenni a humanitárius segélyek Gázába történő beáramoltatása érdekében, valamint a konfliktus utáni kormányzás, biztonság és újjáépítés megtervezésére”

– áll az amerikai közleményben.

A hét elején az izraeli hadsereg bejelentette, hogy szünetelteti a harcokat egy meghatározott útvonalon Gáza déli részén, hogy lehetővé tegye a segélyek biztonságos szétosztását.

A segélyszervezetek szerint azonban „a lépésnek korlátozott hatása volt, mivel a törvény és a rend az egész övezetben szétesett, ami szinte lehetetlenné teszi a segélyek eljuttatását”.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a segélyek eljutnak Gázába, de a Hamász terrorszervezet és bűnözőcsoportok elrabolják és kisajátatják a szállítmányokat.

Blinken „hangsúlyozta továbbá a libanoni helyzet további eszkalálódás elkerülésének és egy olyan diplomáciai megoldás elérésének fontosságát, amely lehetővé teszi, hogy az izraeli és libanoni családok visszatérhessenek otthonaikba” – áll az amerikai felolvasásban.

Csütörtökön a CNN arról számolt be, hogy Biden tisztviselői komolyan aggódnak amiatt, hogy Izrael légvédelmi rendszerei, köztük a Vaskupola, túlterhelődnének egy, a Hezbollahhal folytatott totális háború esetén.

A Hezbollah, libanoni síita terrorszervezet vélhetően mintegy 150 000 rakétával rendelkezik, melyek fejlettebbek, mint amilyeneket a Hamász a Gázai-övezetből lő a zsidó államra.

Három amerikai tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy izraeli kollégáik osztják ezeket az aggodalmakat, és azt tervezik, hogy a Gáza körüli rendszereket északra helyezik át a Hezbollah elleni esetleges offenzívára készülve.

Izraeli tisztviselők elmondták az Egyesült Államoknak, hogy a Vaskupola rendszerek nagyobb valószínűséggel lennének túlterhelve egy olyan forgatókönyv esetén, amikor a Hezbollah nagyszámú precíziós irányítású fegyvert indít, amelyekkel az Irán által támogatott terrorcsoport rendelkezik az arzenáljában – jelentette a CNN.

„Az a tény, hogy egyáltalán sikerült ilyen sokáig tartani a frontot, maga a csoda” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő

utalva arra, hogy a Hezbollah a Hamász tavaly október 7-én indított brutális terrortámadása óta folyamatosan rakétázza Izrael északi részét, ami miatt mintegy 120 000 izraeli családot kellett kiköltöztetni otthonaikból immáron 9. hónapja.

Izrael úgy véli, hogy még mindig megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy támadást indítson a Hezbollah ellen, különösen akkor, ha befejezi offenzíváját a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában – mondták a CNN-nek ismerős tisztségviselők.

Az Egyesült Államok azonban úgy érzi, hogy Izrael a Hamász teljes felszámolása miatt olyan erőforrásokat von el, amelyekre szüksége lenne egy Hezbollah elleni sikeres katonai hadjárathoz.

Amerikai tisztviselők nem mondták kifejezetten izraeli kollégáiknak, hogy ellenzik a Hezbollah elleni támadást, de figyelmeztettek, hogy egy ilyen offenzíva sokkal nagyobb regionális konfliktushoz vezethet, amelyben Irán közvetlen részvétele is szerepet játszhat

– írja a CNN.

Izraeli tisztviselők felvetették, hogy egy villámháborúhoz hasonló támadást végre tudnának hajtani, de amerikai tisztviselők szkepticizmusuknak adtak hangot, hogy az ilyen harcok megfékezhetők lennének.

Blinken a múlt héten a térségbe tett útja során elmondta egy arab kollégájának, hogy Izraelnek úgy tűnik, ennek ellenére szándékában áll ellentámadást indítani a Hezbollah ellen – számol be a Times of Israel.

Fokozódik a feszültség Izrael északi határán

A Hezbollah síita terrorszervezet azt tervezi, hogy ha Izrael Dél-Libanonban megtorló akciókat végez, akkor Haifát, és más városokat, köztük Tel-Avivot is megtámadja.