Björn Höcke, a türingiai AfD vezetője Németország nemzeti gyásznapján kijelentette, hogy ez kifejezetten „német” és „nem zsidó” ünnep. Jens-Christian Wagner történész szerint ezzel a hírhedt politikus a nemzetiszocialisták hagyományait folytatja.
Türingia szélsőjobboldali AfD-elnöke, Björn Höcke a nemzeti gyásznapon elmondott 15 perces beszédében kijelentette, hogy ez kifejezetten „német” és „nem zsidó” ünnep, mintha legalábbis a németországi zsidók nem lennének a nemzet részei.
Egy videóban, amelyet az AfD a gyásznap alkalmából rendezett rendezvényén vettek fel a thüringiai Heiligenstadt fürdőparkjában, Höcke szó szerint így fogalmaz:
„Ma elsősorban honfitársaim szenvedésére emlékezem, mert ez a nemzeti gyásznap egy német nemzeti gyásznap. Nem francia, nem angol, nem orosz, nem zsidó nemzeti gyásznap, hanem egy német nemzeti gyásznap.”
Hozzátette: „A német áldozatainkra emlékezünk. Mi másra is? Anélkül, hogy a többi áldozatot elfelejtenénk.”
Höcke: inkább izraelit kellett volna mondanom
Jens-Christian Wagner történész, a Buchenwald és Mittelbau-Dora Emlékhelyek Alapítvány igazgatója az X-en az esetre úgy reagált: „Ez a mélypont. Höcke a nemzeti gyásznapot arra használja fel, hogy a zsidókat kifejezetten kizárja a német társadalomból, és ezzel a nemzetiszocialisták hagyományait folytatja.”
Wagner, aki egyben a jénai Friedrich-Schiller Egyetem média- és közvélemény-történelem professzora is, egyúttal az AfD betiltására irányuló eljárás megindítását követeli. Ez szerinte „már régóta esedékes”. Höcke eközben az X-en visszautasította a kritikát − írja a Focus.
Elmondása szerint a beszédét szabadon tartotta, és ezzel egyáltalán nem az volt a szándéka, hogy „kizárja a zsidó vallású német állampolgárokat”. Mint fogalmazott, „szemantikailag valóban helyes lett volna ebben a kontextusban ‘izraeliről’ beszélni, nem pedig ‘zsidóról’.”
A Höcke által közzétett felvétel tanúsága szerint a rendezvény során dicsérte az AfD erőfeszítéseit egy másfajta történelempolitika kialakítására:
„Tudom, hogy tevékenységünk hozzájárult ahhoz, hogy ez az önfelfedezés, ez a saját történelmünkkel való újbóli megbarátkozás most már népünk körében is lendületet nyerjen. Erre büszkék lehetünk.”
Németországban a nemzeti gyásznapot (Volkstrauertag) először az első világháború után vezették be, hogy a háború áldozataira emlékezzenek. Mára már az erőszak, a nácizmus és a rasszista támadások áldozatai is ide tartoznak. Németországban a nemzeti gyásznap csendes ünnepnap, minden évben az első adventi vasárnap előtt két héttel kerül megrendezésre.
Újjáéledő völkische gondolkodásmód
Wolfgang Kubicki, a liberális FDP elnöke „teljesen undorító és elfogadhatatlan, teljesen gátlástalanul megnyilvánuló antiszemitizmusról” beszélt az ügy kapcsán. Höckének „szégyellnie kellene magát” – írta Kubicki az X-en. Az, hogy nem teszi ezt, „még tovább növeli ennek a botlásnak a szégyenét”.
Volker Beck, a Zöldek egykori parlamenti képviselője, a Német–Izraeli Társaság elnöke Höcke kijelentéseiben párhuzamot lát a náci ideológiával: „A nemzetiszocialisták völkisch (a náci értelemben népi − a szerk.) gondolkodásmódja az AfD-ben éled újjá.” A zsidók kizárása a „német népi közösségből” vagy a „németségből” a nácizmus alapgondolatához vezet – véli Beck.
Maga az AfD nem antiszemita párt, de több vezetője is tett antiszemita, szélsőséges kijelentéseket az elmúlt években. Különösen az azóta megszüntetett „völkisch” csoport, a Flügel vezéralakjához, Höckéhez köthetők ezek a botrányok.
A politikus már 2017-ben is „180 fokos fordulatot” követelt az emlékezetpolitikában, és bírálta a meggyilkolt zsidók berlini emlékművét: „Mi, németek, vagyunk az egyetlen nép a világon, amely a fővárosának szívébe egy szégyenemlékművet állított.”
Höcke egyébként a mostani botrány kirobbanása után még egyszer megszólalt, az X-en elmagyarázva, miért nem vesz részt az AfD helyi szervezete a nemzeti gyásznap hivatalos rendezvényein: mert azok, „akik ma ismét arról beszélnek, hogy a világháborúk halottai figyelmeztetnek minket”, a „legnagyobb háborús uszítók”. Szükségesnek látta azt is közölni, hogy a német háborús áldozatok „nem másodrangú áldozatok”.
Fotó: Wikimedia Commons/ Steffen Prößdorf









