Szász-Anhaltban történelmi áttörésre készül a radikális jobboldali AfD. A zsidó közösség egy része súlyos veszélyt lát a pártban, mások szerint azonban az Izrael-ellenes baloldal rosszabb alternatívát kínál. Joshua Schultheis, a Times of Israel publicistájának véleménycikke.
Németország politikai térképét alapjaiban rajzolhatja át a vasárnapi szász-anhalti tartományi választás. A közvélemény-kutatások szerint az Alternatíva Németországért (AfD) messze a legerősebb pártként végezhet:
támogatottsága 40 százalék körül mozog, miközben a kormányzó CDU alig valamivel 20 százalék fölött áll.
Ha az AfD valóban győz, annak jelentősége messze túlmutatna a valamivel több mint kétmillió lakosú keletnémet tartományon. A párt listavezetője, a mindössze 35 éves Ulrich Siegmund akár Németország első világháború utáni radikális jobboldali tartományi kormányfője is lehetne.
Az eredményt különös aggodalommal várja Szász-Anhalt mintegy 1100 fős zsidó közössége. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy miközben a német zsidó szervezetek hosszú ideje figyelmeztetnek az AfD egyes politikusainak esetenként szélsőséges megnyilvánulásaira, a politikai paletta másik oldalán olyan pártok erősödnek, amelyek Izraellel szembeni politikája szintén komoly aggodalmat vált ki.
Egy zsidó család motorja lett az AfD kampányszimbóluma
Siegmund kampányának egyik látványos jelképe a Simson moped lett. A keletnémet motorkerékpárnak kultikus rajongótábora van, sok AfD-szavazó számára pedig egyszerre jelképezi a keletnémet büszkeséget, az egyéni szabadságot és a nyugatnémet-liberális establishmenttel szembeni ellenállást.
A történetnek azonban van egy különös csavarja: a Simsont eredetileg egy zsidó család alapította.
Arthur és Julius Simson voltak a Simson-Werke utolsó zsidó ügyvezetői, mielőtt a nácik kisajátították a vállalatot. A család Németország újraegyesítése után egy részleges kárpótlási megállapodás keretében visszakapta a Simson márkanév kizárólagos jogait. A család amerikai örököse és szóvivője, Dennis Baum ezért egyáltalán nem örül annak, hogy Siegmund kampányának egyik szimbólumává tette a márkát.
„Az AfD-vel való bármilyen társítást visszataszítónak és családnevünk megsértésének tartjuk” – mondta Baum a Tagesspiegelnek.
A német zsidó szervezetek évek óta figyelmeztetnek
A németországi zsidó szervezetek ellenérzése nem új keletű. Már 2017-ben mintegy három tucat zsidó szervezet adott ki közös nyilatkozatot, amelyben elfogadhatatlannak nevezte az AfD-t a zsidó választók számára. Azóta a párt tovább radikalizálódott. A német belföldi hírszerzés 2025-ben jobboldali szélsőséges szervezetként minősítette az AfD-t, ami lehetővé tette a párt hírszerzési eszközökkel történő megfigyelését. Az AfD bíróságon támadta meg a döntést.
Politikai előretörését mindez nem állította meg: tavaly Németország legnagyobb ellenzéki erejévé és a Bundestag második legerősebb pártjává vált.
Különösen látványos az AfD térnyerése az egykori NDK területén, ahol a párt radikálisabb szárnya is sokkal erősebb.
Szász-Anhaltban ráadásul különös választási matematika állhat elő. Egyetlen más párt sem hajlandó koalícióra lépni az AfD-vel, ám amennyiben több kisebb párt sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, az AfD akár a szavazatok körülbelül 40 százalékával is abszolút mandátumtöbbséghez juthat.
„Lakmuszpapír” a német demokrácia számára
Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke szerint a választás „lakmuszpapír a demokratikus centrum számára”.
Siegmundot pedig egyenesen „nyitott társadalmunk deklarált ellenségének” nevezte.
Schuster azt követeli a demokratikus pártoktól, hogy a választások után is tartsák fenn az úgynevezett „tűzfalat”, vagyis semmilyen körülmények között ne működjenek együtt az AfD-vel.
A kérdés a helyi zsidóság számára nem pusztán elvi. A tartományi kormány hatáskörébe tartozik többek között a rendőrség finanszírozása, az iskolai tantervek kialakítása és a kulturális intézmények támogatása. A mindössze mintegy 1100 tagot számláló szász-anhalti zsidó közösség jelentős mértékben függ az állami biztonsági és pénzügyi támogatástól.
Ráadásul a tartományi kormányok képviselőket delegálnak a Bundesratba, a német parlament felsőházába is, így egy AfD vezette kormány országos szinten is befolyást szerezne.
„A náci korszak nagyon régen volt”
Különösen nagy aggodalmat váltott ki az AfD szász-anhalti választási programja.
A dokumentum többek között „külön osztályokat” követel a menedékkérők gyermekei számára, a homoszexualitást pedig „szexuális devianciaként” említi.
A 250 oldalas program bírálja azt is, hogy a német politikusok állítólag kerülik az ország 1933 előtti történelmének pozitív értékelését. Az AfD szerint ez a „nemzeti mazochizmus” akadályozza az egészséges nemzeti identitás kialakulását, ezért a párt „hazafias fordulatot” ígér a kultúrpolitikában.
A dokumentumban ugyanakkor nincs kifejezett utalás sem a holokausztra, sem a náci bűnökre, sem a német zsidóság történetére.
A program fő szerzője, Hans-Thomas Tillschneider, a tartományi AfD alelnöke ugyan a német történelem „legsötétebb fejezetének” nevezte a náci korszakot, de rögtön hozzátette: „Mindez nagyon régen történt, és már nincs hatással ránk itt és most.”
Tillschneidert korábban többször is antiszemitizmussal vádolták. 2018-ban például azt állította, hogy a Németországi Zsidók Központi Tanácsa az iszlámot „népünk felszámolásának” előidézésére használja. Kritikusai szerint ez a zsidók által szervezett bevándorlásról szóló összeesküvés-elméleteket idézte.
Tillschneider visszautasította az antiszemitizmus vádját, és azzal érvelt, hogy az iszlám térnyerése nemcsak a német kultúrát szorítja vissza, hanem a zsidó életet is fenyegeti.
Siegmund, az AfD „barátságos arca”
Ulrich Siegmund maga ritkán kerül a hírekbe nyíltan szélsőséges kijelentésekkel. Gyakran az AfD „barátságos arcaként” írják le, a Der Spiegel azonban nemrég „Németország legveszélyesebb emberének” nevezte. Német sajtóvizsgálatok ugyanakkor kiderítették, hogy egy korábban betiltott neonáci szervezet négy egykori tagja is Siegmund közvetlen politikai környezetében dolgozik.
Amikor a Die Welt erről kérdezte, Siegmund „kiváló embereknek” nevezte őket.
2025 novemberében ugyanakkor „teljesen abszurdnak” minősítette az AfD-t érő antiszemitizmus-vádakat, és azt állította, hogy pártja „tisztelettel és megbecsüléssel” fordul a zsidók felé.
Vannak zsidók, akik éppen az AfD-ben látják a kisebbik rosszat
Az AfD-nek zsidó támogatói is vannak, még ha kevesen is.
Artur Abramovych, a Zsidók az AfD-ben nevű, mintegy 25 tagot számláló szervezet vezetője úgy véli, hogy a német zsidóság bizonyos szempontból kifejezetten jól járna egy AfD-kormánnyal.
Szerinte a párt véget vetne a „baloldali szélsőséges őrültségek” állami finanszírozásának. Példaként az egyetemeken szervezett Izrael-ellenes akciókat említette. Abramovych támogatja azt is, hogy az AfD csökkentené a német közszolgálati média finanszírozását, amelyet Izraellel szemben elfogultnak tart.
Siegmund neonáci múltú munkatársaival kapcsolatban jóval megengedőbb álláspontot képvisel: „Amíg nem visznek neonáci ideológiát a kampányba, ez másodlagos kérdés” – mondta.
Abramovych szerint a német zsidó szervezeteknek végső soron azt kell eldönteniük, „melyik a kisebbik rossz”: az AfD vagy a radikális baloldal.
Az Izrael-ellenes baloldal igen aggasztó alternatíva
Ez a dilemma korántsem pusztán retorikai.
A szélsőbaloldali Die Linke rendkívül kritikus politikát folytat Izraellel szemben, és olyan határozatokat is elfogadott, amelyekről még a párt egyik korábbi vezetője is úgy vélekedett, hogy veszélyesen közel kerültek Izrael létjogosultságának megkérdőjelezéséhez.
A populista BSW szintén rendkívül kritikus álláspontot képviselt Izraellel szemben, és antiszemitizmus-vádakkal is szembesült.
Az AfD, a Die Linke és a BSW együttes támogatottsága egyes felmérésekben eléri a 60 százalékot Szász-Anhaltban.
Ez meglehetősen szűk politikai mozgásteret hagy a helyi zsidóságnak.
A zsidó közösség pragmatizmusra készül
Max Privorozki, a tartományi zsidó szövetség vezetőségi tagja és a hallei zsidó hitközség elnöke óvatosabb álláspontot képvisel. Ennek különös súlyt ad, hogy éppen a hallei zsinagóga volt a célpontja a 2019-es neonáci terrortámadásnak.
Privorozki személy szerint elutasítja az AfD holokauszt-emlékezettel kapcsolatos kijelentéseit, de nem mondta ki, hogy a zsidó közösség semmilyen körülmények között ne működhetne együtt egy AfD vezette tartományi kormánnyal.
„Függetlenül attól, hogy a jövőben ki alakít kormányt, továbbra is képviselnünk kell a zsidó közösség érdekeit” – mondta. Két világos vörös vonalat jelölt meg:
biztosítani kell a zsidó közösség fennmaradását és működését, Izrael létjogosultsága pedig nem válhat alku tárgyává.
„A zsidó közösségeknek kevés befolyásuk van a közelgő politikai helyzetre, ezért mindenekelőtt pragmatizmusra van szükség” – fogalmazott.
A tartományi kormány tavaly decemberben már módosította a zsidó közösségek támogatását szabályozó törvényt, növelve a biztonságukra és működésükre fordítható összegeket. Az AfD egyelőre nem közölte, hogy hatalomra kerülése esetén érintetlenül hagyná-e ezt a rendszert. Választási programjából az sem derül ki, milyen kapcsolatot kívánna kialakítani a tartomány zsidó közösségével.
Így néhány nappal a választás előtt a szász-anhalti zsidóság számára már nem csupán az a kérdés, hogy képes-e az AfD történelmi áttörést elérni, hanem az is, hogy mit kezdene a hatalommal, ha valóban megkapná azt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
