Az amerikai és izraeli légicsapások ellenére Irán továbbra is jelentős rakétaarzenállal rendelkezik, és már megkezdte fegyverkészleteinek újjáépítését. A Wall Street Journal amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Teheránnak akár 2500 rakétája is maradhatott, miközben az iráni hadsereg egyre hatékonyabban képes támadni az amerikai katonai létesítményeket és a térségbeli célpontokat.
Az Egyesült Államok hírszerző szolgálatainak becslése szerint Irán a hónapokon át tartó amerikai–izraeli hadműveletek ellenére továbbra is 1500–2500 rakétával rendelkezhet. A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozó beszámolója szerint
ez azt jelenti, hogy az Iszlám Köztársaság változatlanul képes jelentős rakétatámadásokat indítani a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők és Washington regionális szövetségesei ellen.
A hírszerzési becslést ugyanakkor maguk az amerikai szolgálatok is alacsony megbízhatóságúnak minősítik, mivel rendkívül nehéz pontosan meghatározni, hány rakétát tárolnak még az iráni fegyverraktárakban, illetve mennyi áll készen azonnali bevetésre. Az amerikai tisztviselők azonban abban egyetértenek, hogy Irán katonai képességei a súlyos veszteségek ellenére sem szűntek meg. Az izraeli hadsereg értékelése hasonló következtetésre jutott: izraeli katonai tisztviselők szerint Teheránnak több mint 1500 ballisztikus rakétája maradhatott.
Irán már megkezdte rakétakészleteinek újjáépítését
A februárban kezdődött háború során az amerikai és izraeli hadműveletek egyik legfontosabb célkitűzése az iráni ballisztikusrakéta-képességek megsemmisítése vagy tartós meggyengítése volt. A Wall Street Journal értesülései szerint azonban Teherán a támadások ellenére folyamatosan dolgozik fegyverkészleteinek pótlásán. Az iráni hadiipar elsősorban a háború előtt felhalmozott alkatrészek és alapanyagok felhasználásával állít elő új rakétákat. A gyártás üteme ugyan elmarad a konfliktus előtti szinttől, de az utánpótlás nem állt le. A nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták mellett Irán jelentős mennyiségű rövidebb hatótávolságú rakétával és támadódrónnal is rendelkezik.
Ezek együttes alkalmazása lehetővé teszi, hogy az iráni erők különböző távolságban fekvő célpontokat támadjanak, és megnehezítsék az amerikai, illetve szövetséges légvédelmi rendszerek feladatát.
Egy izraeli katonai tisztviselő a lapnak elismerte, hogy az iráni fegyveres erők már megkezdték a háborús veszteségek kiheverését, és felkészülnek az ellenségeskedések esetleges újrakezdésére. „Újjáépítik magukat, és újrafegyverkeznek” – fogalmazott.
Orosz segítséggel pontosabbá válhattak az iráni támadások
A Wall Street Journal szerint az iráni hadsereg nemcsak rakétakészleteit igyekszik helyreállítani, hanem támadási képességeit is fejleszti. Teherán javított hírszerzési és célpontazonosítási eljárásain, valamint hatékonyabban hangolja össze a rakéta- és dróntámadásokat. Ebben külföldi partnerek, köztük Oroszország is segítséget nyújtanak Iránnak. Az amerikai tisztviselők szerint az iráni erők a harcok során továbbra is képesek voltak károkat okozni amerikai katonai létesítményekben, radarállomásokon és korai előrejelző rendszerekben. Ezek a berendezések kulcsszerepet játszanak a közeledő rakéták és drónok észlelésében, ezért megrongálásuk különösen érzékenyen érintheti az amerikai haderő védelmi képességeit.
A lap értesülései szerint az amerikai és izraeli illetékesek a fenyegetés miatt számos amerikai katonai eszközt Izraelbe telepítettek át, amelyet a jelenlegi körülmények között biztonságosabb helyszínnek tartanak.
Trump egyelőre nem akar újabb nagyszabású bombázást
Az iráni rakétaarzenál állapotáról szóló hírszerzési értékelések fontos szerepet játszanak a Trump-adminisztráció belső vitáiban arról, hogy Washington újraindítson-e egy nagyszabású katonai hadjáratot Irán ellen. Donald Trump elnök egyelőre úgy döntött, hogy az újabb kiterjedt bombázások helyett fenntartja az Irán elleni gazdasági szankciókat és a tengeri blokádot. A Fehér Ház álláspontja szerint az Epic Fury hadművelet súlyos csapást mért az iráni fegyveres erőkre, a folyamatos gazdasági nyomás pedig tovább gyengíti a teheráni rezsim helyzetét. Az amerikai hírszerzés becslései ugyanakkor arra utalnak, hogy Irán rakétaképességeinek teljes felszámolása nem valósult meg.
Washington közel-keleti szövetségesei közül több Perzsa-öböl menti ország is arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ne indítson újabb katonai hadműveletet.
Attól tartanak ugyanis, hogy egy amerikai támadásra Teherán ismét rakéta- és dróncsapásokkal válaszolna a térségben található katonai és más stratégiai célpontok ellen. A Wall Street Journal arról is beszámolt, hogy JD Vance amerikai alelnök a harcok szünetében megpróbált diplomáciai kapcsolatot kialakítani az iráni vezetés egyik keményvonalas képviselőjével. Trump azonban később arra utasította alelnökét, hogy hagyjon fel ezekkel az erőfeszítésekkel, és inkább a belpolitikai feladataira összpontosítson. Az amerikai kormányzat így egyelőre a katonai elrettentés és a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeire támaszkodik, miközben Teherán a hírszerzési jelentések szerint már a következő esetleges összecsapásra készül.










