Izrael mintegy tízmilliárd dollárnyi olyan amerikai haditechnikai eszközt rendelt meg, amelynek kifizetésére a jelenlegi katonai segélymegállapodás már nem biztosít fedezetet. Donald Trump terve az amerikai támogatások megszüntetéséről ezért komoly pénzügyi kihívás elé állíthatja a zsidó államot – írja a The Wall Street Journal.
Izrael több milliárd dollár értékben rendelt katonai felszereléseket az Egyesült Államoktól, amelyek finanszírozását a jelenlegi amerikai katonai segélymegállapodás már nem fedezi teljes egészében. A The Wall Street Journal csütörtöki beszámolója szerint
a zsidó államnak mintegy tízmilliárd dollárnyi további forrásra lesz szüksége a már leadott megrendelések kifizetéséhez 2028 után, amikor lejár a két ország között jelenleg érvényben lévő támogatási megállapodás.
Az összeget az amerikai külügyminisztérium Kongresszusnak benyújtott dokumentuma tartalmazza, amely az április 1-jén fennálló megrendeléseket összesíti. Nem világos, hogy azóta változott-e a kifizetetlen kötelezettségek értéke. Washington a következő két évben még közel hétmilliárd dollárnyi katonai támogatást biztosít Izraelnek, ám a már megrendelt fegyverrendszerek egy részének finanszírozása ezt követően is megoldatlan marad.
A jelentés különös jelentőséget kapott, miután Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy meg kívánja szüntetni az Izraelnek nyújtott közvetlen katonai segélyeket. A bejelentés a The Jerusalem Post szerint az izraeli védelmi vezetés több tagját is váratlanul érte, noha a két ország illetékesei már hónapok óta tárgyaltak az amerikai támogatások fokozatos csökkentéséről. Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábban maga is felvetette, hogy Izrael tíz éven belül fokozatosan megszüntethetné függőségét az amerikai katonai segélyektől.
Ki fizeti ki a már megrendelt fegyvereket?
Az Obama-kormányzat idején megkötött, 2028-ig érvényes megállapodás alapján Izrael évente mintegy 3,3 milliárd dollárt kap amerikai gyártású haditechnikai eszközök – köztük vadászgépek, bombák, katonai járművek és más fegyverrendszerek – beszerzésére. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Izrael a későbbi évekre előirányzott támogatások terhére már előre megrendeléseket adjon le. Emellett az amerikai Kongresszus 2024-ben, a Hamász október 7-i terrortámadását követő háború idején mintegy 26 milliárd dolláros kiegészítő támogatási csomagot hagyott jóvá.
A külügyminisztérium Joaquin Castro demokrata képviselő irodájának küldött tájékoztatása szerint azonban a már jóváhagyott források felhasználása után is körülbelül tízmilliárd dollárnyi kifizetési kötelezettség marad fenn. Ezt további amerikai támogatásból, az izraeli állami költségvetésből vagy a két forrás kombinációjából lehetne rendezni.
„Még ha a támogatási megállapodás 2028-as lejártáig érvényben is marad, azon túl további tízmilliárd dollár lesz hátra. A kérdés az, hogy ezt ki fizeti ki” – fogalmazott Castro.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Izrael az elmúlt évek háborúi során jelentős mennyiségű amerikai fegyvert használt fel, és továbbra is számít az utánpótlásra. A jövőbeni beszerzések között szerepel egy újabb, 25 darab F–35-ös ötödik generációs vadászgépből álló század megvásárlása is. Az amerikai támogatások megszüntetése ezért az izraeli védelmi költségvetés további növelését teheti szükségessé. Izrael már jelenleg is bruttó hazai termékének mintegy hét százalékát fordítja honvédelemre, ami meghaladja valamennyi NATO-tagállam arányos katonai kiadását.
Segélyek helyett közös hadiipari fejlesztések jöhetnek
Washingtonban ugyanakkor egyre nagyobb támogatást kap az az elképzelés, hogy a hagyományos katonai segélyeket fokozatosan közös hadiipari beruházásokkal, fejlesztésekkel és fegyvergyártási programokkal váltsák fel. Az amerikai törvényhozók olyan javaslaton dolgoznak, amely megkönnyítené a Pentagon és az izraeli védelmi ipar együttműködését. A tervezet várhatóan az év végéig elfogadandó amerikai védelmi törvénycsomag részévé válhat.
A modell támogatói az izraeli–amerikai hadiipari együttműködés korábbi sikereire, köztük a Vaskupola légvédelmi rendszerre hivatkoznak. Szerintük a közös fejlesztések mindkét ország biztonságát és technológiai versenyképességét erősíthetik. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a két ország hadiiparának még szorosabb összekapcsolása hosszabb távon megnehezítheti az amerikai katonai együttműködés esetleges korlátozását.
A változás tehát nem feltétlenül az amerikai–izraeli katonai kapcsolatok gyengülését, hanem azok átalakulását jelentené: a közvetlen pénzügyi támogatások helyét egyre inkább a közös fegyverfejlesztés és -gyártás vehetné át.
Trump a belpolitikai vitákat is lezárná
Az amerikai katonai segélyek jövője az Egyesült Államok belpolitikai vitáinak is központi kérdésévé vált. A gázai és libanoni háborúk, valamint az Irán elleni közös amerikai–izraeli hadműveletek következtében mindkét nagy pártban erősödtek az Izraelnek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos fenntartások.
A keddi félidős választásokon elszenvedett republikánus vereség után JD Vance alelnök maga is elismerte, hogy az iráni háború és az Izraelhez fűződő kapcsolatok hozzájárultak a párt gyengébb szerepléséhez. Trump szerint a közvetlen katonai segélyek megszüntetése egyúttal fontos kampánytémától foszthatná meg a demokraták Izrael-kritikus szárnyát.
Az amerikai elnök külön megemlítette a Michigan államban szenátorrá választott Abdul El-Sayedet, aki az Egyesült Államok első muszlim szenátora lesz, és kampányában az Izraelnek nyújtott feltétel nélküli támogatások megszüntetését követelte.
A katonai segélyek leállítása azonban jogi és stratégiai akadályokba is ütközhet. Az amerikai törvények ugyanis előírják, hogy Washington köteles fenntartani Izrael minőségi katonai fölényét a térség potenciális ellenfeleivel szemben. Ráadásul a Kongresszus által már jóváhagyott költségvetési kötelezettségvállalások miatt a támogatások azonnali megszüntetése sem tűnik reálisnak.
- 16:15
2022. május 26. - 15:002023. június 9.
- 07:302022. szeptember 3.
