Szombaton rakéta csapódott be a rijádi Khalid király nemzetközi repülőtér területén, ahol a támadás következtében több ember megsérült, az utasokat evakuálni kellett, a repülőtér működését pedig ideiglenesen felfüggesztették. Az Associated Press hírügynökségnek nyilatkozó, az eseményeket ismerő regionális tisztviselő szerint a rakéta a belföldi járatokat kiszolgáló 3-as és 4-es terminálnak otthont adó épületkomplexumot találta el. A helyszínre számos mentőautó érkezett, miközben a hatóságok megkezdték az utasok kimenekítését és a károk felmérését. A szaúdi hatóságok megerősítették, hogy a támadásnak több sérültje van, de pontos számot egyelőre nem közöltek. Az Irán vezette regionális szövetségi rendszerhez kötődő médiumok halálos áldozatokról is beszámoltak, ezeket az értesüléseket azonban független forrásból nem sikerült megerősíteni.
A szombati csapás mindössze két nappal egy másik, halálos áldozatokat követelő repülőtéri támadás után történt.
Csütörtökön legalább egy utasszállító repülőgép megrongálódott – a beszámolók szerint a gép akkor üres volt –, és három szaúdi állampolgár, köztük egy pilóta életét vesztette. A rijádi és a dél-szaúd-arábiai Abha repülőterét érő korábbi támadások szintén követeltek halálos áldozatokat. A mostani események arra utalnak, hogy az Irán által támogatott húszik egyre tudatosabban veszik célba Szaúd-Arábia polgári légiközlekedési infrastruktúráját, miközben a jemeni háború ismét súlyosan eszkalálódik.
Leállt a légiforgalom, nemzetközi légitársaságok törölték járataikat
A szaúdi polgári légiközlekedési hatóság a támadást követően bejelentette, hogy a repülőtér működését a károk felméréséig és a biztonsági ellenőrzések lezárásáig felfüggesztik. A Flightradar24 repüléskövető szolgáltatás adatai szerint a Rijádba tartó valamennyi járatot átirányították vagy törölték, és egy időpontban mindössze egyetlen helikopter volt látható a repülőtér felett. A repülőtér üzemeltetője arra kérte az utasokat, hogy indulás előtt közvetlenül a légitársaságuknál érdeklődjenek járatuk állapotáról. A Kuwait Airways leállította rijádi járatait, és az Etihad Airways, valamint a Qatar Airways is törléseket jelentett be, miközben a Lufthansa már a hét korábbi részében felfüggesztette a szaúdi fővárosba irányuló járatait. Az Egyesült Államok és Kanada rijádi nagykövetsége egyaránt arra figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék el a repülőteret.
A húszik az elmúlt napokban nyíltan azzal fenyegetőztek, hogy ellehetetlenítik a Szaúd-Arábia feletti légiforgalmat. A jemeni lázadók a királyság légterét katonai műveleti területnek nyilvánították, és figyelmeztették a nemzetközi légitársaságokat, hogy saját felelősségükre közlekednek a térségben. Csütörtökön Jahja Szarí, a húszik katonai szóvivője újabb üzenetet tett közzé, amelyet „végső figyelmeztetésnek” nevezett.
A szervezet állítása szerint a repülőterek elleni támadások megtorlást jelentenek a jemeni állásaikat érő szaúdi légicsapásokért, amelyek az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a szaúdi polgári védelmi hatóságok az elmúlt napokban már nem adtak ki rendszeres tájékoztatást a lakossági riasztószirénák működéséről, noha a korábbi hónapok támadásai során ezekről hivatalosan is beszámoltak.
Trump: Amerika is beszállhat a húszik elleni hadműveletekbe
A rijádi rakétatámadásra Donald Trump amerikai elnök is reagált, aki szombaton Washingtonban újságíróknak nyilatkozva nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok közvetlenül csatlakozik Szaúd-Arábia húszik elleni katonai csapásaihoz.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a legfrissebb fejleményekről csak nemrég értesült, ezért végleges döntés még nem született.
„Lehetséges. Meg fogjuk vizsgálni. Most értesültünk a legutóbbi támadásról, úgyhogy dönteni fogunk. Mi nagyon gyorsan cselekszünk” – mondta Trump. Az amerikai elnök nem részletezte, hogy Washington esetleges részvétele milyen katonai formát öltene, de kijelentése újabb bizonytalansági tényezőt jelent a gyorsan szélesedő regionális konfliktusban.
A húszik és Szaúd-Arábia közötti fegyveres összecsapások júliusban újultak ki, véget vetve a jemeni polgárháborúban kialakult, mintegy négyéves viszonylagos nyugalomnak. A 2014-ben kezdődött konfliktusban Rijád a nemzetközileg elismert jemeni kormányt támogatja, míg a húszik az ország jelentős területeit tartják ellenőrzésük alatt, és szoros kapcsolatokat ápolnak Iránnal. A harcok újbóli fellángolását a húsziknak a Szaúd-Arábia által elrendelt légi blokád áttörésére tett kísérlete előzte meg, az Irán körüli háború kiszélesedésével párhuzamosan. A múlt hónapban a lázadók gyors offenzívát indítottak, és stratégiai fontosságú part menti területeket foglaltak el Jemen délnyugati részén, közvetlenül a Báb el-Mandeb-szoros térségében.
A világkereskedelem egyik ütőeréért folyik a harc
A jelenlegi összecsapások egyik legfontosabb tétje a Báb el-Mandeb-szoros ellenőrzése. Ez a keskeny tengeri átjáró köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel, és a Szuezi-csatornán keresztül az Európa és Ázsia közötti kereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonalát alkotja.
A térségen normál körülmények között a világkereskedelem mintegy 12 százaléka halad át, ezért a hajózás biztonságának megingása az egész világgazdaságra hatással lehet.
A szoros jelentősége különösen megnőtt azóta, hogy az Iránnal folytatott háború következtében lezárult az Arab-félsziget másik oldalán található Hormuzi-szoros, amely a globális energiaellátás szempontjából meghatározó jelentőségű.
Bár a húszik korábban is képesek voltak drónokkal és rakétákkal támadni a térség hajóforgalmát, a közelmúltbeli területi előretörésük tovább erősítette pozícióikat a stratégiai tengeri átjáró közelében. A szaúdi támogatást élvező jemeni kormányerők ezért a hét elején nagyszabású szárazföldi offenzívát indítottak „Jemen hajnala” néven, hogy visszaszorítsák a lázadókat és visszaszerezzék az ellenőrzést a szoros felett. A művelethez Szaúd-Arábia jelentős légi támogatást biztosít, és intenzív bombázásokat hajt végre a húszik állásai ellen. A Rijádhoz hű erők előrenyomulásáról több jelentés is érkezett, a tényleges területi nyereségek mértéke azonban vitatott.
A jemeni kormányerők azt állítják, hogy már visszaszerezték az ellenőrzést a Báb el-Mandeb felett, a húszik viszont ezt határozottan tagadják, és a független beszámolók sem egységesek a frontvonal alakulását illetően.
A húszik politikai vezetésének egyik tagja, Hizam al-Aszad szerint az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kétségbeesetten próbálja visszafordítani a lázadók katonai sikereit. „Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a Báb el-Mandeb felett” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a húszik súlyos csapást mértek a szaúdi rezsimre és azokra, akik a szoros visszafoglalásáról beszéltek. Al-Aszad további támadásokkal is fenyegetőzött, kijelentve, hogy az eddigi műveletek csupán főpróbának tekinthetők. „Erőink még számos meglepetést tartogatnak” – figyelmeztetett.
Pakisztán és Törökország is belesodródhat a konfliktusba?
A jemeni háború eszkalációja egyre nagyobb figyelmet irányít Szaúd-Arábia két fontos szövetségesére, Pakisztánra és Törökországra is. A három ország augusztusban kölcsönös védelmi megállapodást kötött, amelyet mekkai paktumként emlegetnek, és amelynek értelmében az egyik tag elleni támadás mindhárom ország elleni támadásnak minősül. A megállapodás nyomán felmerült, hogy Iszlámábád és Ankara milyen mértékben kapcsolódhat be a húszik elleni katonai fellépésbe. Mindkét ország elítélte a Szaúd-Arábiát ért támadásokat, a szövetség pedig megállapodott a kollektív védelmi intézkedések aktiválásáról.
A legfontosabb kérdés azonban továbbra is az, hogy a védekező jellegű katonai segítségnyújtás átalakulhat-e közvetlen részvétellé a jemeni hadműveletekben.
A The New York Times csütörtökön egy névtelenséget kérő magas rangú pakisztáni katonai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy pakisztáni vadászgépek már részt vettek a húszik elleni légicsapásokban. A pakisztáni tájékoztatási minisztérium néhány órán belül cáfolta az értesülést, ugyanakkor Iszlámábád elismerte, hogy katonákat vezényelt Szaúd-Arábiába. A lap által idézett elemzők becslése szerint jelenleg mintegy nyolcezer pakisztáni katona állomásozhat a királyságban. Egy másik pakisztáni tisztviselő azt mondta, hogy országa elsősorban a húszi rakéták és drónok elleni légvédelemre összpontosít, nem pedig támadó hadműveletekre Jemen területén. A Reuters ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Pakisztán katonai felszereléseket szállított a szaúdi támogatású erőknek Ádenbe, ahol a nemzetközileg elismert jemeni kormány jelenleg működik.
Törökország ennél egyértelműbben elhatárolódott a támadó jellegű katonai részvételtől. Hakan Fidan török külügyminiszter csütörtökön hangsúlyozta, hogy a mekkai paktum „elsősorban védelmi szövetség, nem pedig támadó jellegű”. Elmondása szerint Ankara és Iszlámábád továbbra is vizsgálja, miként segíthetné Szaúd-Arábiát a húszi támadások kivédésében, de Törökország nem kíván katonákat küldeni egy másik ország területére támadó műveletek végrehajtására. „Nem fogunk katonai erőket küldeni egy másik ország területére azért, hogy támadást hajtsanak végre” – jelentette ki Fidan. Hozzátette, hogy a szövetség keretében légvédelmi eszközökkel, katonai támogatással és elektronikai hadviselési képességekkel segíthetik a szaúdiakat.
Egyre nagyobb a regionális háború veszélye
A rijádi repülőtér elleni újabb rakétatámadás jól mutatja, hogy a jemeni konfliktus következményei már messze túlmutatnak az ország határain. A húszik nemcsak Szaúd-Arábia katonai célpontjait fenyegetik, hanem a polgári légiközlekedést, az energetikai infrastruktúrát és a nemzetközi kereskedelmi útvonalakat is. Eközben a Báb el-Mandeb-szoros ellenőrzéséért folytatott harc továbbra sem dőlt el, és a szemben álló felek egymásnak ellentmondó állításokat fogalmaznak meg a hadszíntéren elért eredményekről. A következő napok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy Donald Trump beváltja-e a közvetlen amerikai beavatkozás lehetőségére tett utalását.
Egy ilyen döntés jelentősen megváltoztathatná a jemeni hadműveletek erőviszonyait, ugyanakkor tovább szélesíthetné az Iránhoz kötődő regionális konfliktust.
Szaúd-Arábia eközben egyszerre próbálja megvédeni városait és repülőtereit, biztosítani létfontosságú kereskedelmi útvonalait, valamint katonai szövetségeseit a lehető legszorosabban bevonni a védekezésbe. A húszik legutóbbi fenyegetései alapján azonban egyelőre kevés jel utal arra, hogy a támadások intenzitása hamarosan csökkenne.





