Négy éve stagnáló gazdaság, elöregedett vasút, leromlott úthálózat, túlterhelt villamosenergia-rendszer és az Európai Unió legalacsonyabb medián elkölthető jövedelme. Az 50 perc adásában Szalai Kálmán vendége Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus.
A magyar gazdaság négy éve stagnál, a medián elkölthető jövedelem alapján pedig Magyarország az Európai Unió utolsó helyére került – állítja Pogátsa Zoltán az 50 perc adásában.
Szalai Kálmán vendégével a hazai gazdaság szerkezeti gyengeségeit, az elöregedett infrastruktúrát, az energetikai rendszer sérülékenységét és az euró bevezetésének ellentmondásait járja körül.
A műsor második felében az iráni háború világgazdasági következményei kerülnek elő, különös tekintettel a Hormuzi-szorosra és Izrael regionális helyzetére.
Pogátsa Zoltán: a felzárkózásnak négy feltétele van
Pogátsa Zoltán szerint a magyar gazdaság állapotát két adat írja le a legpontosabban. Az egyik a négy éve tartó stagnálás, a másik a vásárlóerővel korrigált medián elkölthető jövedelem, amelyben Magyarország az uniós rangsor végére került.
A korábban közép-európai sikertörténetként emlegetett ország fokozatosan lecsúszott a régió végére. Pogátsa ezt hosszabb időszak eredményének tartja: a szerkezeti problémák a rendszerváltás óta halmozódnak, az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája pedig tovább mélyítette őket.
A közgazdász a felzárkózás feltételeit négy szóban foglalja össze: „humán tőke, humán tőke, humán tőke, infrastruktúra”.
Azok az országok jutottak el a fejlett gazdaságok közé, amelyek következetesen fektettek az oktatásba, az egészségügybe, a kutatás-fejlesztésbe és a közlekedési, energetikai rendszereikbe. Dél-Korea, Szingapúr, Írország és Izrael ennek eltérő, mégis tanulságos példái.
Pogátsa vitatja azt a gyakran hangoztatott érvet, hogy az oktatás csak évtizedek múlva térül meg. Egy nyelv, egy szakmai képesség vagy egy új technológia elsajátítása már hónapokon, néhány éven belül beépülhet a munkába. Hasonlóan gyors hatása lehet az egészségügyi beavatkozásoknak is, hiszen az egészségesebb társadalom tovább marad aktív, kevesebb kieséssel és nagyobb termelékenységgel dolgozik.
A magyar gazdaság alacsony hozzáadott értékű szerkezetét Pogátsa az akkumulátor- és összeszerelő üzemek példáján mutatja be, „gyeptéglázásnak” nevezve a nagy gyárakra épülő politikát. A kormányzat látványos, több ezer embert foglalkoztató üzemeket telepít, miközben kevés figyelem jut az organikusan fejlődő, kisebb, tudásintenzív vállalkozásokra.
Az iráni konfliktus szerinte értelmetlen céljai
A műsor második felében Pogátsa az iráni háború céljait elemzi. Szerinte a rezsimváltás, a nukleáris kapacitás teljes felszámolása és a rakétaprogram megsemmisítése már kezdetben is irreális vállalás volt.
Az iráni rendszer nem egyetlen vezető személyére épül: a kieső katonai és vallási vezetők helyére gyorsan mások léphetnek. A nukleáris program bombázással lassítható, teljes felszámolásához azonban szárazföldi ellenőrzés kellene.
Pogátsa a korábbi izraeli kiberműveleteket és célzott támadásokat hatékonyabb eszköznek tartja, mert kevésbé destabilizálják a régiót.
A széles háború közben az Öböl-menti országok infrastruktúrája, turizmusa és befektetési vonzereje is súlyos károkat szenvedhet. Ez Izrael számára is kedvezőtlen, hiszen hosszú távú biztonságát egy gazdaságilag fejlődő, stabilabb térség szolgálná.
A Hormuzi-szoros lezárása megmutatta, milyen mértékben függ a világgazdaság ettől a keskeny tengeri útvonaltól. A térségből olaj és földgáz mellett alumínium, hélium és más stratégiai alapanyagok is érkeznek. Az alternatív vezetékek korlátozott kapacitásúak és sebezhetők, Irán pedig tudatosan támadja a kikötőket, tárolókat és szállítási útvonalakat.
Fotó: YouTube
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 06:09
2019. december 22. - 19:00
2026. március 25. - 19:002021. január 17.
