Holoda Attila szerint Európa új korszakba lépett, Izrael pedig kulcsszereplő lehet. Az 50 perc adásában Szalai Kálmán kérdezte az energetikai szakértő, akivel az orosz energiafüggés, az európai gázpiac átalakulása és az új globális energiarend kerül terítékre.
A beszélgetésből kiderül, hogyan vált Európa évtizedek alatt egyre kiszolgáltatottabbá az importnak, és mi történt, amikor a háború és az energiaválság egyszerre robbantotta fel a korábbi egyensúlyt. A műsor szóba hozza a rezsicsökkentés dilemmáját, az energiaszegénységet, valamint azt is, milyen szerepet játszhat a jövőben Izrael a földgázpiacon.
Holoda Attila szerint az energiapolitika ma már egyértelműen biztonságpolitikai kérdés: a közel-keleti konfliktusok, Irán fenyegetése és a Hormuzi-szoros jelentősége mind hatással van arra, mennyit fizet Európa az energiáért. A beszélgetés végére kirajzolódik egy világ, ahol az energiaellátás a szuverenitás egyik legfontosabb mércéje.
Európa energiaéhsége és az orosz kapcsolat
A beszélgetés elején Szalai Kálmán arra kérdez rá, leválhat-e Európa az orosz energiáról. Holoda Attila szerint a helyzet megértéséhez érdemes visszatekinteni a hetvenes évekig. Akkor kezdett el Európa több energiát fogyasztani, mint amennyit saját forrásból elő tudott állítani.
A kontinens energiaellátása így fokozatosan az importra épült, és ebben kulcsszerepet játszottak a szovjet időszakban kiépített vezetékek. A szakértő felidézi, hogy Magyarország hosszú ideig szinte teljesen egyetlen forrásra támaszkodott. „Magyarország esetében egészen 2000-ig csak egy vezeték volt, ami ide érkezett” – mondja.
A következő fordulópont az amerikai palagáz-forradalom volt. Az Egyesült Államok rövid idő alatt a világ legnagyobb földgáztermelőjévé vált, ami alapjaiban változtatta meg a globális piacot. Holoda Attila szerint ez a folyamat végül Európában is árversenyt indított el. Az orosz gáz sokáig kedvező árú volt, ezért az európai importon belül egyre nagyobb arányt képviselt. Ez a függőség vált különösen látványossá az ukrajnai háború kitörése után.
A szakértő szerint a változás gyorsabb volt, mint bárki várta. Az orosz gáz aránya néhány év alatt drámai mértékben csökkent, ami új beszerzési források keresésére kényszerítette Európát.
A rezsicsökkentés dilemmája
A beszélgetés egyik fontos része a magyar energiapolitikáról szól. Szalai Kálmán arra kérdez rá, hogyan hatott a rezsicsökkentés az energiafogyasztásra. Holoda Attila szerint a mesterségesen alacsony árak hosszú ideig eltakarták a valódi problémát. A lakosság nem érzékelte a fogyasztás költségét, ezért nem volt erős ösztönzés az energiatakarékosságra.
Amikor azonban az energiaválság miatt megjelent a magasabb ár lehetősége, a fogyasztás gyorsan csökkent. A szakértő szerint az emberek „megtalálták a termosztátot”, és elkezdtek tudatosabban bánni az energiával. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy sok háztartás számára a takarékosság inkább kényszer volt, mint tudatos döntés.
Holoda Attila szerint Magyarország egyik legnagyobb problémája az épületállomány állapota. A rosszul szigetelt házak miatt rengeteg energia vész kárba. A szakértő egy különösen beszédes adatot említ:
a magyar épületek jelentős részében a felhasznált energia akár negyven százaléka is elvész. Ez azt jelenti, hogy sok háztartás szó szerint az utcát fűti.
Szerinte hosszú távon nem az árak mesterséges leszorítása jelent megoldást, hanem az energiahatékonyság javítása.
Izrael új szerepe az energiapiacon
A beszélgetés végén a figyelem a Közel-Keletre és Izraelre irányul. Szalai Kálmán arra kíváncsi, mennyire változtathatja meg az energiatérképet az izraeli földgázmezők felfedezése. Holoda Attila szerint Izrael jelentős szereplővé válhat az európai energiaellátásban. Az új mezők és a regionális vezetékhálózat lehetőséget teremtenek arra, hogy az izraeli gáz eljusson Európába. A szakértő úgy fogalmaz: Izrael már nemcsak katonai vagy politikai értelemben fontos szereplő a Közel-Keleten, hanem gazdasági és energetikai szempontból is.
A teljes adás itt tekinthető meg:
A közel-keleti helyzet azonban mindig kockázatot jelent az energiapiachoz. Holoda Attila külön kiemeli Irán szerepét, amely hatalmas földgázkészletekkel rendelkezik. A térség egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros, ahol a világ olajszállításának jelentős része halad át. Ha ott bármilyen konfliktus alakul ki, az azonnal megjelenik az energiaárakban. A szakértő azonban úgy véli, egy teljes lezárás valószínűtlen, mert az minden érintett félnek súlyos gazdasági következményekkel járna.
A beszélgetés végén Szalai Kálmán arra kérdez rá, milyen jövő vár Európára az energiaárak szempontjából. Holoda Attila szerint a tendencia egyértelmű. „Az olcsó energia korának vége” – mondja, hozzátéve, hogy a jövőben az energia kitermelése egyre drágább és egyre nehezebb körülmények között történik. Szerinte a megoldás nem a fogyasztás radikális visszafogása, hanem az energia hatékonyabb felhasználása. Ha ugyanazt a komfortszintet kevesebb energiával tudjuk elérni, az hosszú távon gazdasági és biztonsági szempontból is stabilabb rendszert eredményezhet.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
"Az orosz gáz aránya néhány év alatt drámai mértékben csökkent, ami új beszerzési források keresésére kényszerítette Európát." Nohiszen, eddig én úgy tudtam, hogy Európa az orosz gázt és olajat maga nem akarta, senki se kényszerítette új beszerzési források keresésére, de hogy mire képes mégis a propaganda, talán még fűteni is lehet vele, meg azt töltik az autóba!
"Az orosz gáz aránya néhány év alatt drámai mértékben csökkent, ami új beszerzési források keresésére kényszerítette Európát." Nohiszen, eddig én úgy tudtam, hogy Európa az orosz gázt és olajat maga nem akarta, senki se kényszerítette új beszerzési források keresésére, de hogy mire képes mégis a propaganda, talán még fűteni is lehet vele, meg azt töltik az autóba!
Köztudott, hogy a magyar szagértők mindenhez is nagyon értenek; mindent tudnak, sőt mindent jobban tudnak. Akárcsak a magyar kommentelők.
Holoda Attila szakértő?
Kb. 20 évig olajkutakat fúrt, úgyhogy ehhez biztos ért — de akkor nevezzük kútfúrási szakértőnek.
2012-ben kb. 3 hónapig energetikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott, de nem vált be, lemondott/lemondatták/kitették. Ez alapján nem nevezném energetikai szakértőnek.
Azóta egy no-name, bevételt alig produkáló céget vezet. Úgyhogy gazdasági szakértőnek is gyenge.
Úgyhogy az, hogy egy kútfúrási szakértőt energiagazdasági-energiapolitikai ügyben kérnek fel interjúra, eleve gyenge választás!
A gyenge választást amúgy visszaigazolja az interjú alatt, amikor adatokat/információkat alig mond, csak közhelyeket puffogtat — és amit mond, arról is lerí, hogy mennyire elfogult. úgyhogy Holoda Attila egy sokszorosan megbukott szakértő, aki bukásai számához ezen interjúval hozzáadott egyet.