Washington felgyorsítja a felkészülést egy esetleges, nagy intenzitású kínai-amerikai konfliktusra az indiai-csendes-óceáni térségben.
Az Egyesült Államok a hidegháború óta nem látott haditengerészeti flottabővítésre készül.
Fegyverkezik az amerikai haditengerészet
A 2026 májusában ismertetett amerikai haditengerészeti hajóépítési terv célja, hogy a flotta a következő években több mint 450 ember által üzemeltetett és autonóm hadihajóból álljon, megerősítve az Egyesült Államok katonai jelenlétét Tajvan térségében és biztosítva tengeri fölényét a Csendes-óceánon.
A program gyökeresen átalakítaná az amerikai haditengerészetet: a jövő flottája a repülőgép-hordozók, a Virginia-osztályú atom-tengeralattjárók, a következő generációs DDG(X) rombolók, valamint nagyszámú autonóm felszíni és víz alatti rendszer köré épülne. A cél a rakétakapacitás, a túlélőképesség és a hosszú távú előretolt műveleti képességek jelentős növelése, alkalmazkodva egy olyan jövőbeli tengeri háborúhoz, ahol a tömeges alkalmazás, a hálózatközpontú hadviselés és a pilóta nélküli rendszerek döntő szerepet játszanak.
A hivatalos tervek szerint az amerikai haditengerészet teljes flottája a 2027-es pénzügyi évben tervezett 395 egységről 2031-re 450-re bővülne. Ez mintegy:
- 299 hadihajót,
- 68 kiszolgáló és logisztikai hajót,
- valamint 83 autonóm tengeri platformot foglalna magában.
Ez lesz az első alkalom, hogy az amerikai haditengerészet hosszú távú haderőtervezésében hivatalosan is számol a pilóta nélküli tengeri rendszerekkel.
Kína gyors fegyverkezése áll a háttérben
A flottabővítés egyik legfontosabb mozgatórugója a kínai haditengerészet példátlan ütemű fejlesztése. Peking jelenleg már a világ legnagyobb hadiflottájával rendelkezik a szolgálatban álló hajók száma alapján, miközben rombolókat, fregattokat, tengeralattjárókat, kétéltű támadóhajókat és rakétahordozó egységeket állít hadrendbe olyan ütemben, amelyet a nyugati hajógyárak egyelőre nem tudnak követni.
Az amerikai védelmi tervezők szerint egy Tajvan körüli fegyveres konfliktus gyorsan elhúzódó tengeri és rakétaháborúvá válhat az egész indiai-csendes-óceáni térségben, ami lényegesen nagyobb flottát, erősebb hadiipari hátteret és szétszórt harci képességeket igényel.
Vegyes flotta a jövő háborúihoz
Az új koncepció egy úgynevezett „high-low mix” flottát irányoz elő, amelyben a csúcstechnológiás hadihajók és az olcsóbb, nagy számban alkalmazható platformok kiegészítik egymást. A legfontosabb harci eszközök között szerepelnek:
- repülőgép-hordozók,
- Columbia-osztályú stratégiai atomtengeralattjárók,
- Virginia-osztályú tengeralattjárók,
- Arleigh Burke (DDG-51) rombolók,
- valamint a jövőben tervezett nukleáris meghajtású BBGN hadihajók.
Ezek biztosítanák a nagy hatótávolságú csapásmérő képességet, a rakétavédelmet, a vezetési-irányítási feladatokat és a túlélőképességet. Mellettük kisebb fregattok, part menti harci hajók, közepes partraszálló hajók és autonóm tengeri eszközök növelnék a haditengerészet jelenlétét.
Atomtengeralattjárók
A modernizáció egyik központi eleme továbbra is a Columbia-osztályú stratégiai atomtengeralattjáró-program, amely a haditengerészet legfontosabb beszerzési projektje maradt. A 2027-2031 közötti időszakban több mint 62 milliárd dollárt fordítanak öt új Columbia-osztályú tengeralattjáró megépítésére, amelyek az elöregedő Ohio-osztályt váltják fel, biztosítva az Egyesült Államok tengeralapú nukleáris elrettentő képességét egészen az 2080-as évekig.
Emellett jelentősen felgyorsítják a Virginia-osztályú atomtengeralattjárók gyártását is. Ezek kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges Kína elleni konfliktusban: hírszerzési feladatokat láthatnak el, tengeralattjáró-elhárító műveleteket végezhetnek, nagy pontosságú csapásokat mérhetnek, illetve akadályozhatják a kínai haditengerészet mozgását a szigorúan védett térségekben.
Az amerikai katonai vezetés szerint a tengeralattjárók jelentik Washington egyik legfontosabb aszimmetrikus előnyét a gyorsan növekvő kínai flottával szemben.
A tengeri drónok korszakára is készülnek
A fejlesztési program egyik legjelentősebb újdonsága az autonóm tengeri rendszerek tömeges alkalmazása. A tervek szerint a haditengerészet nagyszámú közepes méretű pilóta nélküli felszíni hajót (MUSV) és nagyméretű autonóm víz alatti járművet (XLUUV) állít hadrendbe, amelyek a személyzettel működő hadihajókkal együttműködve teljesítenek majd feladatokat a legveszélyesebb hadműveleti övezetekben.
A koncepció kialakítására jelentős hatással voltak az elmúlt évek háborúinak tapasztalatai, különösen a drónok, a precíziós fegyverek, az elektronikai hadviselés és a tömeges rakétatámadások alkalmazása. Az amerikai védelmi szakértők szerint a hagyományos felszíni hadihajó-kötelékek ma már rendkívül sebezhetők, ha nem rendelkeznek szétszórtan elhelyezett érzékelőhálózatokkal és autonóm támogató rendszerekkel. Ennek megfelelően a jövő amerikai flottája egy jóval rugalmasabb, hálózatba kapcsolt és nagyobb túlélőképességű haditengerészetet kíván megvalósítani.
- 18:00
2023. január 12. - 19:002021. április 7.
- 10:002022. október 24.
