Kormányhatározatban osztotta újra a Tisza-kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (az úgynevezett kekvák) feletti alapítói jogok gyakorlását – írja az Index. Ezzel a NER fontos emlékezetpolitikai intézménye, a Schmidt Mária alá tartozó Terror Háza, valamint a Kertész Imre Intézet is a kormány felügyelete alá kerül.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a kulturális és emlékezetpolitikai intézményrendszer jelentős része Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felügyelete alá kerül – számol be az Index.
Az átszervezés olyan meghatározó intézményeket érint, mint a Terror Háza Múzeumhoz kapcsolódó alapítványi háló, a világhírű Nobel-díjas magyar-zsidó író hagyatékát kezelő Kertész Imre Intézet, és a Petőfi Kulturális Ügynökség.
A döntés értelmében a jövőben Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter alá tartozik tartozik a Batthyány Lajos Alapítvány, valamint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC).
A kekvákat a vagyonkezelő alapítványokról szóló (2019. XIII.) törvény alapján a 2021. évi IX. törvénnyel hozta létre a 4. Orbán-kormány
azzal a céllal, hogy a mindenkori kormányzattól független módon, magánjogi formában biztosítják a társadalom számára kiemelten fontos közérdekű célok megvalósítását.
Az új kormány azonban kezdeményezte a kekvák megszüntetését. Magyar Péter miniszterelnök kiemelte: a kekvák megszüntetése nem jelenti azt, hogy az általuk ellátott feladatok megszűnnek, csak ezeket állami feladatként kell elvégezni, vigyázva a közpénzre.
A Schmidt-éra vége a Terror Házában és a Kertész Imre Intézetben
A több ingatlant birtokló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a magyar emlékezetpolitika egyik legfontosabb intézményfenntartója – emlékeztet az Index.
Az alapítványhoz tartozik a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Kertész Imre Intézet.
Közfeladatait a 2021. évi XLVIII. törvény rögzíti, amely a XX. századi magyar és közép-európai történelem, különösen a diktatúrák történetének kutatását és bemutatását nevezi meg elsődleges feladatként.
Az intézményrendszer szakmai arca évek óta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki az alapítvány kuratóriumának is tagja. A testületet Lánczi András vezeti, tagjai között Schmidt Mária mellett Schanda Anikó, Giró-Szász András és Máthé Áron szerepel.
Az intézmény működését több botrány is kísérte: emlékezetes volt a 2016-os Dózsa László-Pruck Pál ügy, idén májusban pedig – mint arról lapunk is beszámolt – Ungváry Krisztián történész feljelentést tett Schmidt Mária ellen, mert álláspontja szerint a Terror Háza Múzeum kiállítása egy jogerősen elítélt személyt ártatlan áldozatként mutat be.
Mi lesz a sorsa Kertész Imre hagyatékának?
A Kertész Imre Intézet 2017-ben kezdte meg működését – idézi fel a lap. Fő feladata a Nobel-díjas magyar-zsidó író hagyatékának gondozása, szellemi örökségének ápolása és műveinek publikálása. Emellett más jelentős magyar és közép-európai szerzők – köztük Arthur Koestler, Pilinszky János, Petri György és Sziveri János – hagyatékának egy részét is kezeli, valamint kulturális és tudományos programokat szervez.
Az intézet a Benczúr utcában működik, abban a villában, amelyet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2017-ben vásárolt meg és újíttatott fel. Az Index ugyanakkor emlékeztet arra, hogy
az intézet létrejöttét kezdettől viták kísérték. Kertész Imre özvegye megállapodott a Schmidt Mária vezette alapítvánnyal a hagyaték kezeléséről, később azonban az özvegy fia bíróságon támadta meg a szerződést.
A jogvita végül a Kertész Imre Intézet javára zárult: egy 2019-es jogerős ítélet kimondta, hogy az intézet gondozhatja tovább az író hagyatékát. A berlini Akademie der Künste szerint Kertész Imre írásos hagyatéka az író kívánságának megfelelően Berlinben marad, így a budapesti intézet nem rendelkezik a teljes eredeti kéziratanyaggal – idézi fel a lap.
