Pekingben Hszi Csin-ping közölte Donald Trumppal, hogy ha a tajvani kérdést nem kezelik „megfelelően”, akkor a két ország összetűzésbe kerülhet, sőt konfliktusba is, ami a kínai-amerikai kapcsolatokat „rendkívül veszélyes helyzetbe” sodorhatja.
Pekingi látogatásán Donald Trump „nagyszerű vezetőnek és barátnak” nevezte Hszi elnököt, amikor megkezdték a kétnapos tárgyalássorozatot, amelynek témái között szerepel a törékeny kereskedelmi fegyverszünet és az iráni háború is, amely a megrekedt béketárgyalások miatt árnyékot vetett a látogatásra – számol be a Reuters.
A Xinhua hírügynökség szerint Hszi emellett Tajvant a kínai-amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdésének nevezte.
Az Egyesült Államok többször is megerősítette Tajvan iránti határozott támogatását – mondta csütörtökön Michelle Lee, a tajvani kabinet szóvivője, amikor a pekingi csúcstalálkozóról kérdezték, hozzátéve, hogy a tajvani kormány nagyon hálás a támogatásért.
Hszi Trumpnak is elmondta, hogy ragaszkodnak Tajvanhoz
Egy névtelen tajvani kormányzati szóvivő hozzátette, hogy Kína katonai fenyegetése az egyetlen bizonytalansági tényező a Tajvani-szorosban és az indiai-csendes-óceáni térségben.
Kína a demokratikusan kormányzott Tajvant saját területének tekinti – ezt a követelést Tajpej elutasítja -, és ellenzi az Egyesült Államok fegyvereladásait a szigetnek.
A kínai államfő Trumppal tárgyalva hangsúlyozta a csúcstalálkozó jelentőségét. A világ egy válságos és bizonytalan időszakban jár – mondta Hszi a találkozó nyitóbeszédében.
Kína és az Egyesült Államok számára a legfontosabb kérdés az, hogy „képes-e a két ország együttműködni a kihívások leküzdése és a világ nagyobb stabilitásának megteremtése érdekében”.
„Képesek vagyunk-e két népünk jóléte és az emberiség jövője érdekében közösen egy jobb jövőt alakítani kétoldalú kapcsolataink számára?” – tette fel a kérdést Xi.
A kínai elnök hangsúlyozta: „Partnereknek kell lennünk, nem riválisoknak. Segítenünk kell egymásnak a sikerben és a közös boldogulásban, és meg kell találnunk a megfelelő utat ahhoz, hogy a nagyhatalmak az új korszakban jól kijöjjenek egymással.”
Marco Rubio amerikai külügyminiszter geopolitikai szempontból Kínát nevezte országa legnagyobb kihívásának.
Ugyanakkor ez „a legfontosabb kapcsolat, amelyet ápolnunk kell” – nyilatkozta a Fox News csatornának az Air Force One kormányzati repülőgépen, Kína felé tartva.
A pekingi találkozó az első olyan látogatás, amelyet egy amerikai elnök Kínában tesz, mióta Trump előző elnöki ciklusa alatt, 2017-ben utoljára járt ott.
NYT: Kína titkos iráni fegyvereladásra készül
Közben a The New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt jelentette, hogy kínai vállalatok titkos fegyvereladásokat terveztek Iránnak. A fegyvereket más országokon keresztül szállították volna, hogy elrejtsék a fegyverek eredetét.
A cikk szerint az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkat gyűjtött, amelyek arra utalnak, hogy kínai vállalatok tárgyalásokat folytattak iráni tisztviselőkkel fegyvereladásokról.
Egyelőre nem világos, hogy szállítottak-e már fegyvereket, illetve hány eladást hagytak jóvá a kínai hatóságok; a NYT szerint az ügyről tájékoztatott amerikai tisztviselők nem értenek egyet ezekben a részletekben.
A névtelenséget kérő amerikai tisztviselők a lapnak elárulták, hogy azok közül az országok közül, amelyeket Kína a fegyverszállítmányok eredetének leplezésére akart felhasználni, legalább egy Afrikában található.
A jelentés szerint Irán nem vetett be kínai fegyvereket Izrael vagy az amerikai erők ellen, mióta a két ország megindította az „Üvöltő Oroszlán” és az „Epikus Düh” hadműveleteket a teheráni rezsim ellen.
Április 10-én a CNN arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés szerint Peking arra készül, hogy Iránnak kézi légvédelmi rendszereket (MANPAD-okat) szállítson, amelyek egyfajta légvédelmi rakétarendszerek.
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP






