A hírszerzés felméri, mik lehetnek a következményei, ha Trump esetleg visszavonulna egy olyan konfliktusból, amely hozzájárulhat a republikánusok vereségéhez a félidős választásokon.
Miközben az amerikai elnök utasította munkatársait, hogy készüljenek fel Irán kiterjesztett blokádjára, amelynek célja a rezsim nukleáris kapitulációja, az Egyesült Államok hírszerzési ügynökségei azt vizsgálják, hogyan reagálna Irán, ha Donald Trump egyoldalú győzelmet hirdetne a két hónapja tartó háborúban, amely politikai terhet jelent a Fehér Ház számára – írja a Reuters két amerikai tisztviselőre és egy, az ügyben jártas forrásra hivatkozva.
A hírszerző közösség a kormány magas rangú tisztviselőinek kérésére másokkal együtt elemzi a kérdést – tudta meg a hírügynökség.
A Reuters forrásai szerint a cél annak megértése, hogy milyen következményekkel járna, ha Trump visszavonulna egy olyan konfliktusból, amelyről egyes tisztviselők és tanácsadók attól tartanak, hogy hozzájárulhat a republikánusok súlyos vereségéhez a novemberi félidős választásokon.
A hírszerzés Trump Iránnal kapcsolatos opcióit elemzi
Bár még nem született döntés – és Trump bármikor újraindíthatja a katonai műveleteket -, egy gyors deeszkaláció enyhíthetné az elnökre nehezedő politikai nyomást, még akkor is, ha ez egy megerősödött Iránt hagyna maga után, amely végül újjáépítheti nukleáris és rakétaprogramjait, és fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok szövetségeseire a régióban.
Donald Trump ugyanakkor az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy Amerika egy kitűzött célból biztosan nem enged: nem fogja hagyni, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson.
Nem világos, hogy a hírszerző szervek mikor fejezik be munkájukat, de korábban már elemezték az iráni vezetők várható reakcióját egy amerikai győzelmi nyilatkozatra – írja a Reuters.
Az egyik forrás szerint a februári első bombázási hullámot követő napokban a hírszerző ügynökségek úgy értékelték, hogy ha Trump győzelmet hirdetne, és az Egyesült Államok kivonná csapatait a régióból, Irán ezt valószínűleg győzelemként értelmezné.
Amerika nem ugrik bele egy rossz megállapodásba
Ha Trump ehelyett azt mondaná, hogy az Egyesült Államok nyert, de továbbra is jelentős katonai jelenlétet tartana fenn, Irán ezt valószínűleg tárgyalási taktikának tekintené, de nem olyannak, amely feltétlenül a háború végéhez vezetne – mondta a forrás.
A CIA és a Nemzeti Hírszerzési Igazgató Hivatala nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy
az Egyesült Államok továbbra is tárgyal az irániakkal, és „nem fogja hagyni, hogy belekergessék egy rossz megállapodás megkötésébe”.
Az elnök csak olyan megállapodást köt, amely az Egyesült Államok nemzetbiztonságát helyezi előtérbe, és egyértelműen kijelentette, hogy Irán soha nem rendelkezhet atomfegyverrel” – erősítette meg.
A közvélemény-kutatások szerint a háború az amerikaiak körében rendkívül népszerűtlen.
A Reuters/Ipsos által a múlt héten közzétett felmérésben a válaszadók csupán 26%-a mondta, hogy a katonai kampány megérte a költségeket, és csak 25% véli úgy, hogy az biztonságosabbá tette az Egyesült Államokat.
Trump tisztában van a háború árával
A Reuters három, a Fehér Ház elmúlt napokbeli megbeszéléseit ismerő forrása szerint Trump pontosan tisztában van azzal, hogy ő és pártja milyen politikai árat fizetnek ezért.
Húsz nappal azután, hogy Trump tűzszünetet hirdetett, a diplomáciai erőfeszítések ellenére sem sikerült teljesen megnyitni a gazdasági szempontból létfontosságú Hormuzi-szorosot, amelyet Teherán hajók megtámadásával és aknák telepítésével zárt le a keskeny vízi úton.
A világ nyersolajszállításának mintegy 20%-át bonyolító hajóforgalom leállítása világszerte megemelte az energiaköltségeket és az amerikai benzinkutak árait.
Irán kereskedelmi tevékenységek megzavarására való képessége hatalmas befolyást biztosít számára az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szemben. Az amerikai katonai jelenlét visszaszorításáról szóló döntés, a blokád kölcsönös feloldásával párosulva, végül a benzinárak csökkenéséhez vezetne.
Eddig azonban úgy tűnik, a két fél még messze van a megállapodástól.
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP
- 12:20
2026. április 2. - 17:00
2023. február 26. - 18:172020. január 4.
