Újabb fordulat történt az amerikai–iráni játszmában: Donald Trump az utolsó pillanatban lefújta saját tárgyalódelegációjának útját, majd percekkel később már „jobb, de még mindig elégtelen” iráni ajánlatról beszélt. A diplomácia és a háború közti határ egyre vékonyabb.
Az amerikai elnök váratlan döntéssel lemondta különmegbízottja, Steve Witkoff és vejének, Jared Kushner iszlámábádi útját, ahol Pakisztán közvetítésével Iránnal tárgyaltak volna a háború lezárásáról. A döntés hátterében Trump szerint az iráni vezetésen belüli káosz és belharcok állnak.
A Truth Social platformon közzétett bejegyzésében az elnök úgy fogalmazott: túl sok idő megy el az utazással, miközben „senki sem tudja, ki irányít Iránban – még ők maguk sem”. Hozzátette:
az Egyesült Államoknál van minden ütőkártya, és ha Teherán tárgyalni akar, egyszerűen fel kell hívnia Washingtont.
Később a Fox Newsnak nyilatkozva még egyértelműbben fogalmazott:
nem hajlandó többé 18 órás repülőutakra küldeni embereit „üres beszélgetésekért”. Szerinte Iránnak kell lépnie, nem az Egyesült Államoknak.
Irán az utolsó pillanatban lépett
A történet azonban itt nem ért véget. Trump néhány órával később már arról beszélt, hogy Irán új javaslatot küldött Washingtonnak – méghozzá percekkel azután, hogy ő lemondta a tárgyalásokat.
Az amerikai elnök szerint az új dokumentum „sokkal jobb”, mint az előző, de még mindig nem felel meg az amerikai elvárásoknak.
Állítása szerint Irán jelentős engedményeket tett, de ezek nem elegendők ahhoz, hogy áttörést hozzanak.
Ez a fejlemény jól mutatja a jelenlegi helyzet abszurditását: miközben a diplomácia hivatalosan megakadni látszik, a háttérben továbbra is intenzív alkudozás zajlik.
Pakisztáni közvetítő szerep bizonytalanságban
Az iráni külügyminiszter, Abbasz Aragcsi közben tárgyalásokat folytatott Iszlámábádban, ahol a pakisztáni vezetőkkel egyeztetett a tűzszünet és a háború lezárásának lehetőségeiről. A megbeszélések részleteiről kevés információ szivárgott ki, de az iráni fél hangsúlyozta: saját „elvi álláspontját” ismertette egy tartós megoldás érdekében.
Aragcsi ugyanakkor kétségbe vonta, hogy Washington valóban elkötelezett-e a diplomácia mellett. Irán továbbra is elutasítja a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és ragaszkodik ahhoz, hogy nem fogad el „maximalista követeléseket”.
Patthelyzet a Hormuzi-szoros körül
A konfliktus egyik központi eleme továbbra is a Hormuzi-szoros, amelyen normál esetben a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy ötöde halad át.
Irán gyakorlatilag lezárta a szorost, miközben az Egyesült Államok blokád alá vette az iráni olajexportot.
A helyzet drámai hatással van a globális gazdaságra: az olajárak meredeken emelkedtek, a tengeri forgalom pedig összeomlott. Míg a háború előtt naponta mintegy 130 hajó haladt át a szoroson, addig most mindössze néhány. Az iráni vezetés azt állítja, hogy teljes ellenőrzés alatt tartja a térséget, és „kalózkodásnak” nevezi az amerikai lépéseket. Eközben Washington egyértelművé tette: kész akár fegyveres erővel is fenntartani a blokádot.
Bár hivatalosan tűzszünet van érvényben, mindkét fél készül egy esetleges újabb konfliktusra. Az izraeli és amerikai vezetés már rövid, intenzív hadműveletek lehetőségét is mérlegeli Irán ellen. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint Irán előtt még nyitva áll az út egy „jó megállapodás” felé, de ehhez fel kell adnia nukleáris ambícióit. Washington számára ez továbbra is a tárgyalások kulcskérdése.
- 20:53
2019. szeptember 20. - 06:132022. július 23.
- 10:592020. március 12.
