Éles belvita várható a Trump-adminisztráción belül: Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató szerint Irán atomprogramja megsemmisült tavaly nyáron, a rezsim most nem jelentett fenyegetést Amerikára.
Egy friss amerikai hírszerzési elemzés megkérdőjelezi Donald Trump iráni háborúval kapcsolatos érvelését. Tulsi Gabbard, a titkosszolgálat vezetője szerdán kijelentette:
Irán a tavaly júniusi pusztító amerikai-izraeli légitámadások óta nem építette újjá nukleáris létesítményeit.
Trump többek között azzal indokolta a háborút, hogy Teherán hamarosan atomfegyvereket fog gyártani, és ezzel „hamarosan” akár az Egyesült Államokat is megtámadhatja.
A hírszerzés szerint valóban megsemmisült az iráni atomprogram
Tulsi Gabbard a szenátus hírszerzési bizottságának meghallgatása előtt írt nyilatkozatában megerősítette, hogy a 2025 júniusában végrehajtott „Éjféli kalapács” nevű amerikai-izraeli hadművelet „megsemmisítette” Irán atomdúsítási programját.
Azóta semmiféle erőfeszítés nem történt a dúsítási kapacitások újjáépítésére
– áll a nyilatkozatban, hivatkozva a hírszerző szolgálatok megállapításaira. Ezzel Gabbard lényegében megerősítette a terrorelhárítás minap lemondott igazgatójának az álláspontját.
Joe Kent azért távozott posztjáról, mert Irán szerinte már nem jelentett közvetlen fenyegetést, az Egyesült Államok csupán „Izrael és annak hatalmas amerikai lobbija által gyakorolt nyomása miatt” kezdte meg a háborút. A The Hill információja szerint egyébként az FBI nyomozást indított ellene, azzal gyanúsítva, hogy titkos információkat szivárogtatott ki.
Trump az amerikai–izraeli légitámadásokat február 28-tól kezdve az iráni atomprogram által jelentett „közvetlen fenyegetéssel” indokolta. Február 25-i, az ország helyzetéről szóló beszédében emellett azzal vádolta Iránt, hogy „olyan rakétákat gyárt, amelyek hamarosan el fogják érni az Amerikai Egyesült Államokat”.
Ki dönti el, mi a közvetlen fenyegetés?
A tavaly júniusi három iráni nukleáris létesítmény elleni légitámadások után Trump maga is többször kijelentette, hogy azok teljesen megsemmisültek. A háború kitörése előtt azonban az USA ismét tárgyalásokat folytatott Iránnal az ország atomprogramjáról.
Gabbard a bizottság előtt tett szóbeli nyilatkozatában nem említette az írásbeli nyilatkozatában ismertetett, Trump érvelésének ellentmondó titkosszolgálati információkat.
Egy demokratika szenátor kérdésére azt válaszolta, hogy erre nem volt elég ideje. A 44 éves Gabbard az izolacionista politika nagy támogatójának számít, és a múltban többször kritizálta az USA katonai beavatkozásait.
Nem a hírszerző közösség feladata eldönteni, mi minősül közvetlen fenyegetésnek és mi nem
– jelentette ki Gabbard. „Ez az elnök feladata, az általa kapott információk mennyisége alapján.”
Gabbard kijelentéseire dühösen reagált Jon Ossoff demokrata szenátor, aki közbevágott és azt mondta: „Pontosan az Ön feladata eldönteni, mi jelent fenyegetést az Egyesült Államokra.” Azzal vádolta Gabbardot, hogy „kikerüli a kérdést, mert egy őszinte válasz a bizottságnak ellentmondana a Fehér Ház nyilatkozatának.”
Az iráni hadművelet megkezdését bejelentő Fehér Ház-i nyilatkozatban a Trump-kormány kijelentette, hogy a támadásra azért volt szükség, hogy „megszüntessék az iráni rezsim által jelentett közvetlen nukleáris fenyegetést”.
- 15:00
2022. október 12. - 06:132022. október 22.
- 14:472019. október 21.
