Az európai országok nem hajlandók katonailag részt venni egy olyan háborúban, amelyet nem ők robbantottak ki – nyilatkozta újságíróknak Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője.
Az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben tárgyaltak az iráni háborúról, miután Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy a NATO jövője kerülhet veszélybe, ha az európaiak nem nyújtanak támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának garantálásához.
A globális hajózás, a világgazdaság – tehát az európai gazdaság – számára is kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalat Irán gyakorlatilag lezárta.
„Senki sem akar aktívan részt venni ebben a háborúban” – közölte Kallas, összefoglalva a miniszterek vitáját arról, hogy kiterjesszék-e az EU pusztán védelmi célú, Aspides néven ismert haditengerészeti műveletét a régióban. „Ez nem Európa háborúja” – állította.
Európa szerint a háború Amerika és Izrael magánügye?
Kallas megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy Németország és Olaszország nyíltan elhatárolódott attól az ötlettől, hogy az úgynevezett Aspides-missziónak – amely néhány európai hadihajóból áll – jogot adjanak hajókra való tüzelésre – idézi fel az Euractiv.
Az EU Aspides-missziója végrehajtó szerepet tölt be a Vörös-tengeren, ami azt jelenti, hogy jogilag részt vehet a tankerek védelmére irányuló támadásokban az Iránhoz lojális húszi milícia ellen.
Ez azonban nem vonatkozik a Hormuzi-szorosra, ahol a hajói nem tudnának proaktív támadásokat végrehajtani
– írja a brüsszeli lap. Kallas szerint egyébként „egyértelműen megvan az akarat” a művelet megerősítésére, de „nincs hajlandóság” a mandátum kiterjesztésére a Hormuzi-szorosra.
Trump várhatóan dühös lesz
Európa vonakodása attól, hogy katonailag csatlakozzon az Egyesült Államokhoz, azzal a kockázattal jár, hogy magára vonja a Fehér Ház haragját – véli az Euractiv.
Trump vasárnap kijelentette, hogy többek között Németországnak és Franciaországnak is segítenie kellene az Egyesült Államokat a szoros biztonságának garantálásában.
Az amerikai elnök a hétvégén a Financial Timesnak adott interjúban megerősítette kijelentéseit, mondván, a NATO „nagyon rossz” jövő elé néz, ha felhívására nem érkezik válasz.
Kallas hétfőn Trump háborús céljairól közölte, hogy azok „nem egyértelműek”, és arra figyelmeztetett, hogy a háború kicsúszhat az irányítás alól, és súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve, beleértve a műtrágyaexport megszakadásából eredő jövő évi „éhínséget” is.
Az EU az ENSZ-re bízná ezt az életfontosságú kérdést
Az Európai Unió inkább az ENSZ-be és a diplomáciába helyezi bizalmát a konfliktus lezárására – írja az Euractiv. Kallas elmondta, hogy megbeszélte az irániakkal folytatandó tárgyalások stratégiáját Jaishankar indiai külügyminiszterrel, akivel Brüsszelben tárgyalt.
Kallas emellett megemlítette az António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetését is, amelynek során a két fél felvetette egy ENSZ által támogatott megállapodás lehetőségét. Ez állítólag feloldhatná a szoros blokádját – hasonlóan a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezéshez, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után tárgyaltak ki.
A Hormuzi-szoros akadálytalan működése, a globális kereskedelem fenntartása kulcsfontosságú Európa importfüggő gazdasága számára is:
a szoros a világ egyik legfontosabb tengeri „szűk keresztmetszete”, a globális kőolajexport jelentős része itt halad át, főként a Perzsa-öböl országaiból.
Az EU több tagállama (különösen Dél-Európában) közvetlenül vagy közvetve innen származó olajat és cseppfolyósított földgázt (LNG) használ.
Az EU az utóbbi években igyekezett csökkenteni függőségét például az Oroszország felől érkező energiától, de ezzel párhuzamosan nőtt a Közel-Keletről és más tengeri útvonalakon érkező szállítás jelentősége, így a Hormuzi-szoros szerepe is.
- 16:44
2026. január 29. - 09:17
2019. szeptember 23. - 10:00
2025. március 26.
