800 éves felfedezés: megtalálták egy kereszteslovag kardját Izraelben

A Dor-part közelében felbukkant, 800 éves kardot a haifai Medica Elisha Kórházban vetették alá CT-vizsgálatnak, hogy feltárják a tengeri lerakódások alatti titkait.

A Haifai Egyetem vasárnapi bejelentése szerint a Karmel-partvidéken, a Dor-part térségében egy nagyjából a 12. századból származó, egy méter hosszú kard került elő a tengerből. A leletre véletlenül bukkant rá Shlomi Katzin, az egyetem tengeri civilizációk tanszékének hallgatója – akinek nem ez az első ilyen sikere, ugyanis 2021-ben ugyanitt már talált egy hasonló fegyvert.

A kereszteslovag-kard kalandos felfedezése

Katzin éppen a környéken úszott, amikor felfigyelt egy fémkeresővel dolgozó búvárcsoportra. Mivel tartott tőle, hogy műkincsfosztogatókról van szó, sikerült elkergetnie őket. Ezt követően vette észre a homokban heverő kardot. Azonnal értesítette tanárát, Deborah Cvikel professzort, aki felvette a kapcsolatot az Izraeli Régészeti Hatósággal.

Keresztesek által használt középkori „gránátot” találhattak Jeruzsálemben

A keresztes lovagok beszámolói és az arab szövegek olyan kézi eszközök használatáról tesznek említést, amelyek hangos csattanással és fényvillanásokkal robbantak.

A kardot az Izraeli Régészeti Hatóság engedélyével emelték ki, majd alapos vizsgálatoknak vetették alá. A haifai Medica Elisha magánkórházban elvégzett CT-vizsgálat célja az volt, hogy benézzenek az évszázadok alatt rárakódott kagyló- és ásványi réteg alá, feltárva a fegyver belső szerkezetét és állapotát.

„Ez egy rendkívül ritka lelet, amely megvilágítja a keresztesek jelenlétét az ország partvidékén”

– nyilatkozta Prof. Deborah Cvikel, a Haifai Egyetem kutatója. „Izraelben mindössze néhány hasonló, a keresztes lovagok korából származó kardot ismerünk, így ez a felfedezés nagyban hozzájárul a tengeri horgonyzóhelyek használatának és az akkori harcosok életének megismeréséhez.”

A vizsgálat során kiderült, hogy a kardot nem a mai Izrael területén kovácsolták, hanem Európából hozták a régióba. Bár a formája ép, az eredeti vasanyagból mára alig maradt valami. Dr. Eyal Berkowitz, a Medica Diagnostics orvosigazgatója kiemelte a modern technika jelentőségét: „A technológia lehetővé tette, hogy átlássunk az idő és a kő rétegein. A CT-vizsgálat segítségével olyasmit láthattunk, amit az emberi szem nem: a kard belső szerkezetét és pontos fizikai állapotát, mindezt egy non-invazív vizsgálattal, amely megőrizte e ritka műtárgy épségét a jövő nemzedékei számára.”

Rejtélyes lelet: bizarr bizánci apácát találtak a régészek Jeruzsálemben

Korábban még soha nem tártak fel ehhez hasonló régészeti leletet a világon.

A lovagi kultúra jelképe

Mint ismert, a keresztesek szentföldi uralmának korszaka 1099-ben, Jeruzsálem elfoglalásával kezdődött, és nagyjából két évszázadon át tartott. A kard ebben az időben jóval több volt, mint puszta fegyver. Sara Lantos, aki nemrégiben publikált tanulmányt három korábban talált keresztes kardról, így magyarázta a lelet jelentőségét:

„Feltalálásuk óta a kardok az emberi történelem legfontosabb eszközei közé tartoznak. A középkorban a kard a lovagok és a lovagiasság, valamint a keresztény hit szimbólumává vált. Ez volt a keresztes lovagok egyik legelterjedtebb fegyvere is, akiknek az élete múlt rajtuk.”

Hozzátette továbbá, hogy „a kardok értékes tárgyak voltak, ezért gondosan karbantartották és őrizték őket. Egy ilyen szimbolikus és személyes tárgy felfedezése és tanulmányozása ritka alkalom, amely gazdagítja a keresztes kor anyagi kultúrájáról szóló ismereteinket. Emellett egyedülálló lehetőséget kínál arra is, hogy megismerjük a Szentföldön élt frank lovagok mindennapjait.”