Miközben Berlinben, Londonban vagy Párizsban sok zsidó már alig meri kipában az utcára tenni a lábát, Budapesten ennek az ellenkezője tapasztalható – írja budapesti tudósításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) riportere.
A zsidó élet virágzik a magyar fővárosban, különösen az Izraelből érkező turizmus lendült fel. Egy izraeli utasbiztosító adatai szerint Magyarország ma már a második legnépszerűbb úti cél az izraeli turisták körében Thaiföld után – írja december végén megjelent tudósításában Alexander Haneke.
A Dohány utcai zsinagóga környéki zsidó negyedben sorra nyílnak a héber étlapos, a helyi rabbinátus által kósernek minősített izraeli éttermek. Esténként izraeli popzene szól, a férfiak kipát viselnek, és a legtöbb európai nagyvárostól eltérően Budapesten a graffitik között nem Izraelt népirtással vádoló feliratok, hanem az október 7-i mészárlás áldozataira és elesett barátaikra emlékeztető apró matricák láthatók, amelyeket az izraeliek ezrével nyomtattak – idézi fel a szerző.
Orbán késői diadala
Orbán Viktor miniszterelnök számára késői diadal, hogy szigorú migrációs politikája Magyarországot a közbiztonság mintapéldájává tette, különösen a zsidók számára – állapítja meg Haneke.
A muszlim országokból érkező bevándorlók elenyésző aránya, ahol a Gázai háború óta egyre erősebben lángol fel a nyílt Izrael-ellenesség, kifejezetten kedvező légkört teremt az izraeliek számára.
Ehhez járul, hogy Orbán a nyugati kormányfők közül talán a leghatározottabban állt Izrael mellé október 7-e után, az izraeli hadviselést érő kritikákat propagandának minősítette, és betiltotta azokat a palesztinpárti tüntetéseket, amelyeket a Hamásszal való szimpátia kifejezésének tekintett – emlékeztet az FAZ tudósítója.
Tavasszal Magyarország még a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumából is kilépett, hogy Budapesten fogadhassa Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki ellen Hágában „emberiesség elleni bűncselekmények” miatt elfogatóparancsot adtak ki. Orbán számára Netanjahu látogatása alkalmat adott arra is, hogy politikai értelemben üzenjen az EU többi tagjának.
Prózai okok plusz biztonság
Az izraeli látogatók számára azonban kevésbé a nagypolitika a fontos. A 20. század elején Budapest lakosságának közel egynegyede zsidó volt, a várost antiszemita körökben „Judapestként” emlegették. Számos ismert zsidó személyiség származik innen, köztük Theodor Herzl, a cionista mozgalom alapítója.
Sokan egészen prózai okból érkeznek: vásárolni, mert az árak jóval alacsonyabbak, mint a drága Izraelben, és a repülőút mindössze három óra. A Wizz Air a kevés légitársaság közé tartozott, amely a háború és a rakétatámadások ellenére is szinte végig fenntartotta a Tel-Avivba közlekedő járatait. De szinte mindenki ugyanazt az érvet említi: a biztonságot. Vagy ahogy sok izraeli fogalmaz: az antiszemitizmust, amely a világ számos országában ismét terjed – írja a német lap.
Orbán számára az Izraellel ápolt szoros kapcsolat és a hazai zsidók biztonsága hasznos érv a kritikusaival szemben, akik korábban antiszemita érzelmek politikai felhasználásával vádolták. Ennek legismertebb példája a Soros György elleni kampány volt, akit a Fidesz évekig Magyarország főellenségének állított be.
„Az országban mindenütt olyan plakátok jelentek meg, amelyek antiszemita sztereotípiákat idéző módon ábrázolták Sorost, mint világösszeesküvést szövő nagytőkést” – írja a FAZ tudósítója.
„Megértjük, mit érezhettek az őseink”
Megyeri Jonatán rabbi, a Chábád mozgalom egyik ismert budapesti arca (és lapunk főszerkesztője – a szerk.) szerint ez már a múlt. Úgy véli, Orbán „morzsákat dobott a szélsőjobbnak”, hogy ezzel visszaszorítsa a valóban radikális pártokat. Megyeri a közösségi médiában és a kormányközeli csatornákon gyakran szerepel, szerinte a rabbik nyilvános jelenléte hozzájárul a normalizációhoz:
„Amit ismerek, attól nem félek.”
Megszólaltatta az FAZ Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját is, aki elmondta: fiatal korában még idős asszonyok figyelmeztették: rejtse el a kipáját, mert veszélybe sodorhatja magát.
Ma a zsidók a világ minden tájáról Budapestre jönnek, és élvezik, hogy félelem nélkül mutatkozhatnak
– mondja, hozzátéve, hogy a városban a hangulat egyesek szerint a hatvanas évek Párizsát idézi.
Ezzel teljesen egybehangzóan nyilatkozott a német lapnak Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is, aki szerint
az elmúlt nyolcvan évben egyetlen magyar kormány sem tett annyit a zsidókért, mint a jelenlegi.
Szigorú antiszemitizmus elleni törvények, állami támogatás a zsidó intézményeknek, és október 7-e óta szerinte minden megváltozott. „Amikor más országokból érkező híreket hallunk, megértjük, mit érezhettek az őseink. Itt, Magyarországon még biztonságban érezhetjük magunkat.”
- 17:00
2025. december 11. - 15:00
2025. november 30. - 18:22
2026. január 12.
