Nagyon úgy tűnik, hogy Németország vezetésével fegyverkezhet újra az öreg kontinens.
A Reuters két tucatnyi vezetővel, befektetővel és politikai döntéshozóval beszélt arról, hogy Németország – Európa legnagyobb gazdasága – hogyan kíván központi szerepet játszani a kontinens újrafegyverzésében.
„Segíteni akarunk Európának visszanyerni a gerincét”
Friedrich Merz kancellár kormánya a mesterséges intelligenciát és a start-upok technológiáit tartja védelmi terveinek kulcsának, ezért a bürokrácia leépítésén dolgozik, hogy ezeket a cégeket közvetlenül összekapcsolja a hadsereg felső vezetésével – közölték a források a Reuters-szel.
A náci militarizmus traumája és az erős háború utáni pacifista szellemiség által formált Németország hosszú ideig viszonylag kicsi védelmi intézményt tartott fenn, amelyet az Egyesült Államok biztonsági garanciái védtek. Németország üzleti modellje, amelyet a kockázat iránti mély ellenszenv alakított ki, szintén a fokozatos fejlesztéseket részesítette előnyben a forradalmi innovációval szemben.
Ez ma már nem így van. Mivel az amerikai katonai támogatás ma már bizonytalanabb, Németország – Ukrajna egyik legnagyobb támogatója – 2029-re közel háromszorosára, évi 162 milliárd euróra tervezi növelni rendszeres védelmi költségvetését. A források szerint ennek nagy része a hadviselés jellegének újragondolására fog fordítódni.
Gundbert Scherf, a német Helsing, Európa legértékesebb védelmi startupjának társalapítója számára Oroszország ukrajnai inváziója mindent megváltoztatott. Scherfnek keményen kellett küzdenie a befektetések vonzásáért, miután négy évvel ezelőtt megalapította cégét, amely katonai csapásmérő drónokat és harctéri mesterséges intelligenciát gyárt. Ma, ez a legkisebb problémája. A müncheni székhelyű vállalat a múlt hónapban egy tőkebevonási körben több mint kétszeresére, 12 milliárd dollárra növelte értékét.
„Európa idén, évtizedek óta először, többet költ védelmi technológia beszerzésére, mint az Egyesült Államok”
– mondta Scherf.
A McKinsey & Company korábbi partnere szerint Európa a védelmi innováció átalakulásának küszöbén állhat, hasonlóan a Manhattan Projekthez – ahhoz a tudományos törekvéshez, amelynek eredményeként az Egyesült Államok gyorsan fejlesztette ki a nukleáris fegyvereket a második világháború alatt. A Helsing is része annak a német védelmi start-upok hullámának, amelyek csúcstechnológiát fejlesztenek, a tankhoz hasonló mesterségen intelligencián alapuló robotoktól és pilóta nélküli mini-tengeralattjáróktól a harcra kész kémcsótányokig.
„Segíteni akarunk Európának visszanyerni a gerincét”
– magyarázta Scherf.
Ezek közül a kisebb cégek közül néhány most már a kormánynak is tanácsot ad a nagyvállalatok – az úgynevezett prime-ok, mint a Rheinmetall és a Hensoldt – mellett, amelyeknek kevésbé érdeke, hogy elsősorban az innovációra koncentráljanak, mivel rengeteg a megrendelésük a hagyományos rendszerek terén – mondta a Reutersnek az egyik forrás.
A Merz kabinetje által szerdán jóváhagyott új közbeszerzési törvénytervezet célja, hogy előlegfizetéssel csökkentsék a pénzügyi nehézségekkel küzdő start-upok pályázati részvételének akadályait. A törvény feljogosítaná a hatóságokat arra is, hogy a pályázati eljárásokat az Európai Unión belüli ajánlattevőkre korlátozzák. Marc Wietfeld, az autonóm robotokat gyártó ARX Robotics vezérigazgatója és alapítója elmondta, hogy a közelmúltban Boris Pistorius német védelmi miniszterrel folytatott találkozója rávilágított arra, milyen mélyreható is a berlini átgondolás.
„Azt mondta nekem: »A pénz már nem lehet kifogás – most már megvan«. Ez volt a fordulópont”
– mondta.
Németország az élen
Azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatért a politikai színre, és újra kérdőjelek merültek fel Amerika NATO-val szembeni elkötelezettségével, Németország elkötelezte magát amellett, hogy 2029-re teljesíti a szövetség új célkitűzését, miszerint a GDP 3,5%-át kell védelmi kiadásokra fordítani – gyorsabban, mint a legtöbb európai szövetséges.
A berlini tisztviselők hangsúlyozták, hogy az amerikai vállalatokra való támaszkodás helyett inkább az európai védelmi ipart kell támogatni. De a német – és általában az európai – iparági szereplők felemelkedésének útjában jelentős akadályok állnak. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európában a piac fragmentált. Minden országnak megvannak a saját beszerzési szabványai a szerződések teljesítésére.
Az Egyesült Államok, a világ legnagyobb katonai kiadásait felmutató országa, már rendelkezik olyan védelmi óriásokkal, mint a Lockheed Martin és az RTX, és előnyben van olyan kulcsfontosságú területeken, mint a műholdas technológia, a vadászrepülőgépek és a precíziós irányítású lőszerek.
Washington 2015-ben kezdte el támogatni a védelmi technológiai startupokat – köztük a Shield AI-t, a dróngyártó Andurilt és a szoftvercég Palantirt – azzal, hogy katonai szerződések egy részét nekik ítélte oda.
Az európai startupok ezzel szemben egészen a közelmúltig alig kaptak kormányzati támogatást.
Az Aviation Week májusban készült elemzése azonban kimutatta, hogy Európa 19 legnagyobb védelmi kiadással rendelkező országa – köztük Törökország és Ukrajna – idén várhatóan 180,1 milliárd dollárt költ katonai beszerzésekre, míg az Egyesült Államok 175,6 milliárd dollárt. Igaz, Washington összkatonai kiadásai továbbra is magasabbak lesznek.
Hans Christoph Atzpodien, a német biztonsági és védelmi szektor szövetségének (BDSV) vezetője szerint az egyik kihívás az, hogy a katonai beszerzési rendszer a már meglévő beszállítókra van szabva, és nem igazán alkalmas az új technológiák által megkövetelt gyors ütemre.
A német védelmi minisztérium ezért közleményében kijelentette, hogy lépéseket tesz a beszerzés felgyorsítására és a startupok jobb integrálására, hogy az új technológiák gyorsan elérhetővé váljanak a Bundeswehr számára.
Annette Lehnigk-Emden, a fegyveres erők hatékony beszerzési ügynökségének vezetője kiemelte a drónokat és a mesterséges intelligenciát, mint olyan új területeket, amelyeket Németországnak fejlesztenie kell.
„Azok a változások, amelyeket ezek a technológiák hoznak a harctéren, ugyanolyan forradalmian újnak tekinthetők, mint a géppuska, a tank vagy a repülőgép bevezetése”
– nyilatkozta a Reutersnek.
„Kémcsótányok” használata
Sven Weizenegger, a Bundeswehr innovációs partnere, a Cyber Innovation hub vezetője szerint az ukrajnai háború a társadalmi attitűdöket is megváltoztatja, eltüntetve a védelmi szektorban való munkavégzéssel kapcsolatos megbélyegzést.
„Németország az invázió óta teljesen új nyitottságot tanúsít a biztonság kérdése iránt”
– mondta.
Weizenegger elmondta, hogy a védelmi technológiák fejlesztésére vonatkozó ötletekkel kapcsolatban naponta 20-30 LinkedIn-megkeresést kap, míg 2020-ban ez a szám hetente talán 2-3 volt.
A fejlesztés alatt álló ötletek közül néhány egészen sci-fi-szerű – mint például a Swarm Biotactics kiborg csótányai, amelyek speciális miniatűr hátizsákokkal vannak felszerelve, amelyek kamerák segítségével valós idejű adatgyűjtést tesznek lehetővé. Az elektromos ingerek lehetővé teszik az emberek számára, hogy távolról irányítsák a rovarok mozgását. A cél az, hogy ellenséges környezetben felderítési információkat szolgáltassanak, például az ellenséges pozíciókról.
„Élő rovarokon alapuló bio-robotjaink neurális stimulációval, érzékelőkkel és biztonságos kommunikációs modulokkal vannak felszerelve”
– mondta Stefan Wilhelm vezérigazgató. „Egyénileg irányíthatók, vagy önállóan működhetnek rajokban.
A 20. század első felében a német tudósok számos olyan katonai technológiát fejlesztettek ki, amelyek globális szabványokká váltak, a ballisztikus rakétáktól a sugárhajtású repülőgépekig és az irányított fegyverekig. De a második világháborúban elszenvedett vereségét követően Németországot demilitarizálták, és tudományos szakemberei szétszóródtak a világban. Mint ismert, Wernher von Braun, aki a nácik számára feltalálta az első ballisztikus rakétát, az egyik volt a második világháború után az Egyesült Államokba szállított több száz német tudós és mérnök közül, ahol később a NASA-nál dolgozott, és kifejlesztette az Apollo űrhajót a Holdra vivő rakétát.
Az elmúlt évtizedekben a védelmi innováció a gazdasági fejlődés egyik legerőteljesebb hajtóereje volt. Az internet, a GPS, a félvezetők és a sugárhajtóművekhez hasonló technológiák a katonai kutatási programokban lettek feltalálva, mielőtt átalakították volna a polgári életet. A magas energiaárak, az export iránti kereslet visszaesése és a kínai verseny hatására Németország 4,75 billió dolláros gazdasága az elmúlt két évben zsugorodott. A katonai kutatások bővítése azonban gazdasági fellendülést hozhat.
„Csak el kell jutnunk ehhez a gondolkodásmódhoz: az erős védelmi ipari bázis erős gazdaságot és gyorsított innovációt jelent”
– mondta Markus Federle, a védelmi szektorra specializálódott befektetési cég, a Tholus Capital ügyvezető partnere.
Kijutni a „halál völgyéből”
Az európai befektetők kockázatkerülése a múltban hátrányosan érintette a startupokat, amelyek nehezen jutottak hozzá a „halál völgyéből” való kilábaláshoz szükséges tőkéhez – ez az a kritikus korai szakasz, amikor a költségek magasak, az eladások pedig alacsonyak. De az orosz Ukrajna-inváziót követő európai kormányok védelmi kiadásainak növekedése miatt a befektetők új lehetőségeket keresnek.
Európában jelenleg három olyan startup működik, amelyek értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt: a Helsing, a német dróngyártó Quantum Systems és a portugál Tekever, amely szintén drónokat gyárt.
„Németországra nagy nyomás nehezedik, mivel az ország az európai védelem vezető hatalma”
– mondta Sven Kruck, a Quantum stratégiai igazgatója.
Németország az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai támogatója lett. Azok a megrendelések, amelyeknek jóváhagyása korábban évekig is eltarthatott, most már csak hónapokig tart, és az európai startupok lehetőséget kaptak arra, hogy termékeiket gyorsan teszteljék a terepen. Az európai védelmi technológiák kockázati tőke finanszírozása 2024-ben elérte az 1 milliárd dollárt, szemben a 2022-es szerény 373 millió dollárral, és várhatóan idén még tovább fog emelkedni.
„A társadalom felismerte, hogy meg kell védenünk demokráciáinkat” – mondta Christian Saller, az ARX és a Quantum Systems befektetője, a HV Capital általános partnere.
A Dealroom által a Reuters számára készített adatelemzés szerint a kockázati tőke finanszírozása Németországban gyorsabban nőtt, mint máshol. Az adatok szerint a német védelmi startupok az elmúlt öt évben 1,4 milliárd dollárt kaptak befektetőktől, őket az Egyesült Királyság követi. Jack Wang, a Project A kockázati tőke társaság partnere szerint sok német védelmi startup – amelynek gyökerei az ország mérnöki tudásában rejlenek – jól integrálja a már bevált alkatrészeket a skálázható rendszerekbe.
Az európai tehetség színvonala rendkívül magas, de összességében nincs jobb ország, nincsenek jobb tehetségek, mint Németországban”
– mondta.
A német autóipar gyengesége azt jelenti, hogy van szabad termelési kapacitás, beleértve a Mittelstandot is: a kis- és középvállalkozásokat (KKV-k), amelyek a német gazdaság gerincét képezik. Stefan Thumann, a bajor Donaustahl startup vezérigazgatója, amely kamikaze drónokra (angolul loitering munition, vagyis “csavargó lőszer”, egyelőre nincs megfelelő magyar fordítása – a szerk.) van szakosodva, elmondta, hogy naponta 3-5 jelentkezést kap autóipari vállalatok dolgozóitól.
„A startupoknak csak a mérnöki és prototípus-készítési feladatokhoz szükséges agytrösztre van szükségük” – mondta. „A német Mittelstand pedig az izomerejük lesz.”
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
