A bíbor a gazdagság, a szentség és a tekintély jelképe volt az ókori világban.
Izraeli régészek egy figyelemre méltóan jó állapotban fennmaradt ókori festékműhelyt tártak fel a Haifa partvidékén, amely eddig példa nélküli betekintést nyújt a luxus bíbor festék nagyüzemi gyártásába a vaskorban – az i. e. 1100 és 600 közötti időszakban.
A felfedezés
A Tel Shikmona lelőhelyen tett felfedezés több tucat nagy kerámiaedényt tartalmaz, amelyeket festékmaradványokkal, őrlőkövekkel és más speciális eszközökkel együtt találtak meg. A megtalált eszközöket egykor a királyok, papok és a Szentély számára fenntartott ritka és drága festék előállításához használták. Az eredményeket a Haifai Egyetem kutatói szerdán tették közzé a PLOS One című, szakértői értékeléssel ellátott folyóiratban.
„Ez az első alkalom, hogy rekonstruálni tudjuk a bíborfesték-iparban használt edények alakját, valamint azt, hogy hogyan használták őket a gyártási és festési folyamatokban” – mondta Dr. Golan Shalvi, aki a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének és a Chicagói Egyetemnek a megbízásából írta a felfedezésről szóló tanulmányt. A kutatást a Haifai Egyetem professzorával, Ayelet Gilboával együtt végezte.
Tel Shikmona az ókori Levante egyik legfontosabb bíbor festékgyártó központja volt. Shalvi és Gilboa korábbi kutatásai szerint a helyszín valószínűleg az Izraeli Királyság alatt, az Omri és Jehu dinasztiák idején működött fontos központként.
A legfrissebb bizonyítékok szerint ez lehetett a régió legnagyobb ilyen jellegű ipari festékműhelye.
Bíbor az ókori Izraelben
Az újonnan feltárt edények, amelyek némelyike több mint egy méter magas, és akár 350 literes űrtartalmú, elég nagyok voltak ahhoz, hogy egész gyapjúszőrzeteket fessenek bennük. Méretük, egységességük és elrendezésük magasan szervezett termelési rendszerre utal, amely évszázadokon át folyamatosan működött. A kutatók legalább 16 kádat azonosítottak, amelyeket csúcsidőszakokban egyidejűleg használhattak.
„Most először azonosítottunk egy teljes termelési rendszert, amelyben jelentős mennyiségű bíbor festéket állítottak elő a folyamat racionalizálására tervezett speciális eszközökkel” – magyarázta Gilboa. „A művelet nagyságrendje megerősíti, hogy Shikmona a maga korában rendkívüli termelési központ volt”.
Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a shikmonai bíborral kereskedtek a régióban, de a jeruzsálemi Szentélyben a szent ruhákhoz is használhatták. A ritka festékanyag – amelyet aprólékos munkával tengeri csigákból nyertek ki – a gazdagság, a szentség és a tekintély jelképe volt az ókori világban.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
