Izraelben már a bronzkorban is használhatták a lila színt

Izrael déli részén dolgozó régészek lilára festett szövetszálakat találtak, amelyek a bronzkorból maradhattak ott. Akkoriban a lila festék előállítása az aranynál is drágább lehetett. Ez az első hasonló lelet Izraelben.

„Gyaloghintót csináltatott magának Salamon király Libánon fáiból. Oszlopait ezüstből csináltatta, támláját aranyból, ülését bíborból, belsejét szeretettel hímezték Jeruzsálem lányai” – szól az Énekek Éneke (3:9-10).

Izraelben elsőként kerültek elő a királyi lila színnel festett szövetszálak Dávid és Salamon király idejéből. Az Izraeli Régiségvédelmi Hatóság, a Tel-Avivi Egyetem, és a Bar-Ilan Egyetem évekig tanulmányozták a Timna környékén talált szövetszálakat. A szénvizsgálatokból kiderült, hogy az i. e. 1000 környékéről származnak, abból az időszakból, amikor Dávid király és Salamon király uralkodtak Jeruzsálemben – írja az Israel Hayom.

A héber nyelven „argamannak” nevezett lila színt több alkalommal is említik a bibliában. Abban a korban egy földközi-tengeri csiga segítségével állították elő a festéket, ehhez azonban legalább 300 kilométert kellett utazni Timnától. Ez az első bronzkori lelet Izraelben, amit ilyen festékkel készült.

Dr. Naama Sukenik, az Izraeli Régiségvédelmi Hatóság munkatársa szerint a felfedezés nem csak különösen izgalmas, hanem fontos is. „Az ókorban a lila szín a nemesség, a papság és a királyok színe volt. Az argaman gyönyörű színe, az előállítás nehézsége, és az, hogy azóta sem fakult meg, jelzi, mennyire drága lehetett akkoriban egy ilyen ruha készítése. Eddig csak a csigák és a fazekak törmelékei utaltak a bronzkori argaman-iparra, most viszont sikerült megtalálni az első szövetszálakat is” – mondta Sukenik.

Erez Ben-Yosef professzor, a Tel-Avivi Egyetem munkatársa elmondta: már 2013 óta végeznek ásatásokat Timna környékén.

„A különösen száraz környezetnek köszönhetően találtunk már itt ruhát, kötelet és bőrdarabot is a bronzkorból, a leleteken keresztül pedig betekintést nyerhetünk, milyen volt az élet a bibliai korban”

– mondta Ben-Yosef.

A kutatók elmondták, hogy a lila színt akkoriban a csigák hipobranchiális mirigyéből nyerték ki, és az árnyalatok a lilásvöröstől egészen a violaszínig terjedtek. Az árnyalat azon is múlt, mennyi fény és oxigén érte a festéket felhasználás előtt.

Rekonstruálták a második Szentély mozaikpadlóját

Létrehozták a Heródes-korában újjáépített jeruzsálemi zsidó Szentély udvarán található mozaikpadló pontos másának egy négyzetméteres modelljét.