Róna Tamás nem csak a 2020-ban alapított Magyarhoni Zsidó Imaegylet (ZSIMA) neológ vallási szervezet vezetője, de a Mazsihisz vallási vezetőit összefogó szervének, a Rabbitestületnek is elnöke. Róna viszonya a Mazsihisz világi vezetésével drámaian megromlott Heisler András 10 éves elnöki ciklusa alatt, a szervezet és Róna kapcsolatát számos, a nyilvánosságban is megjelent botrány övezi. Vitájuk odáig fajult, hogy 2020-ban Heisler Róna doktori disszertációját érintő plágiumvád miatt kirúgta a főrabbit a szervezetből. A Mazsihisz május 14-én megtartandó elnökválasztásának lehetséges kimeneteléről kérdeztük a Kecskeméten szolgáló neológ vallási vezetőt illetve arról, vajon számít-e a szervezettel való viszonyának javulására az új elnök megválasztása esetén.
Miként látja ön Heisler András elnökségének 10 évét, milyen szaldót húzna?
Szemmel látható, hogy az elnökségét nem lehet sikeresnek nevezni. Saját maga jelentette ki, hogy nem tud felmutatni túl sok eredményt az elmúlt 10 évből.
Nem szeretném és nem tudom megcáfolni az állítását.
Miként értékeli a világi és a vallási vezetés kapcsolatát a Mazsihiszen belül?
Onnan kell kezdenünk szerintem a kérdést, hogy Heisler András egy, a saját bevallása szerint ateista ember. Már ez is komoly kérdéseket vet fel az alkalmasságát illetően.
Az elmúlt 10 évben, kiváltképp a legutóbbi ciklusában tudatosan próbálta izolálni a Mazsihiszt és annak tagjait, és számos zsidó vallási elöljárót hiteltelenné tenni.
Ez több, mint bajos!
Mit tekint fő feladatának a Rabbitestület elnökeként, mik a jelenlegi legnagyobb kihívások?
A rabbinátus összetartása a legfőbb cél, és a világi vezetéssel konszenzusra jutni, miközben a zsidó vallás egyházi és erkölcsi tereit meg kell óvnunk.
Ahogy én is, a rabbik többsége békét szeretne teremteni, egy erős közösséget alkotni. Van egy nagyon hangos kisebbség, akik kompromittálják a rabbinátust. Hogy kikről van szó?
Olyan erkölcsileg megkérdőjelezhető életvitelű személyekről, akiket már megpróbált kivetni a rabbiság, de pont őket védi a világi vezetés.
Fogalmazzunk úgy, hogy vannak könnyen megvehető személyek.
Milyen kapcsolata van az ismert jelöltekkel, Nógrádi Péterrel és Grósz Andorral?
Mindkettőjüket ismerem. Nógrádi Péterrel először 18 éve találkoztam a Frankel Leó utcai zsinagógában. Grósz Andorral 25 évre tekint vissza a közös munkakapcsolatuk, hiszen a Kecskeméti zsidó hitközség elnöke.
A Rabbitestület vezetőjeként, melyik elnökjelölttel tudna elképzelni a jelenleginél harmonikusabb viszonyt?
Bármely hiteles zsidó, hívő vezetővel, aki békét kíván és figyelembe veszi, ápolja és építi a klasszikus vallásos értékrendet.
Mi a terve a Zsima és a Mazsihisz közti viszonnyal kapcsolatban?
Látjuk mi a helyzet a Mazsihisz vezetésében, rengeteg negatív hírt lehet olvasni, nem lenne elég karakterünk ezeknek a felsorolására és ez gond!
Az elmúlt fájdalmas évek után bátran kijelenthetem, hogy pont a zsidó vezetésnek van szüksége a ZSIMA munkájára. A vidéki zsidóság egyre erősebb, határon innen és túl.
A ZSIMA felfedezte ezt az igényt, tudott szolgálati helyeket adni a különböző okok miatt perifériára került rabbiknak, rabbi-helyetteseknek, kántoroknak a már meglévő hitközségeknél.
Közösségi igényre ZSIMA-nak át kellett vennie országosan azokat a feladatokat, amiket a Mazsihisznek kellett volna elvégeznie.
