Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás költség-haszon elemzése vitathatatlan. Szinte minden szinten nyereséget hoz – írja Timothy Ash, a Chatham House oroszországi és eurázsiai ügyekkel foglalkozó szakértője.
Ash a cikke elején megjegyezi, hogy Trump és sokan mások az Egyesült Államokban, köztük egyes demokraták és republikánusok is, bírálták Ukrajna folyamatos amerikai támogatását az Oroszországgal vívott háborúban, és az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatás csökkentésére, sőt megszüntetésére szólítottak fel, azzal érvelve, hogy a pénzt otthon kellene elkölteni.
„Pedig számos szempontból nézve, az USA és a nyugati országok Ukrajnának nyújtott támogatása hihetetlenül költséghatékony befektetés”
– véli Ash.
Összességében eddig a Biden-kormányzat alatt az amerikai kongresszus 40 milliárd dollárnyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának. Bidenék további 37,7 milliárd dollárt kértek, amely támogatásnak több mint a felét védelmi célokra különítették el.
Ash szerint ugyanakkor ezek az összegek elhalványulnak a 2022-es 715 milliárd dolláros teljes amerikai védelmi költségvetéshez képest.
„A támogatás az USA teljes védelmi kiadásainak 5,6%-át teszi ki”
– jegyzi meg a szerző, aki szerint Oroszország az USA első számú stratégiai kihívója, Kína után.
A szakértő úgy véli, hogy geopolitikai szempontból ez a Moszkva által kirobbantott háború kiváló lehetőséget nyújt az USA számára, hogy lerombolja Oroszország hagyományos védelmi képességeit, mégpedig úgy, hogy közben az amerikai életeket alig fenyegeti veszély.
Az ukrán fegyveres erők már több mint 100 ezer orosz katonát öltek vagy sebesítettek meg, ami az eredeti, Ukrajnára támadó orosz haderő felét jelenti. Az oroszok ezenfelül közel 8 ezernyi (megerősített) veszteséget szenvedtek a páncélozott járművek, köztük több ezer harckocsi, tüzérségi löveg, több száz merev és forgószárnyas repülőgép, valamint számos hadihajó terén.
„Az USA védelmi költségvetésének 5,6%-át arra költeni, hogy Oroszország hagyományos katonai képességének közel felét megsemmisítse, teljesen hihetetlen befektetésnek tűnik”
– írja Ash, hozzátéve, hogy eközben a megsemmisített felszerelések pótlása és a Nyugattal most elindított új fegyverkezési verseny fenntartása minden bizonnyal csődbe viszi majd az orosz gazdaságot (mint ahogy az a hidegháború idején a Szovjetunióval is történt).
„Hogyan is remélhetné Oroszország, hogy megnyeri a fegyverkezési versenyt, amikor a Nyugat összesített GDP-je 40 billió dollár, és a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadásai jóval meghaladják az 1 billió dollárt, miközben Oroszország teljes GDP-je mindössze 1,8 billió dollár” – hívja fel rá a figyelmet a szerző.
A Chatam House munkatársa szerint Vlagyimir Putyinnak a fogyasztásról a védelemre kell átcsoportosítania az orosz állami kiadásokat, ami középtávon társadalmi és politikai zavargásokat, valamint a rezsimjét fenyegető valós és hamarosan bekövetkező veszélyeket hordoz magában.
Ash úgy látja, hogy a háború lerombolta azt a mítoszt, hogy az orosz haditechnika valamiképp összehasonlítható az amerikai és a nyugati haditechnikával.
„Ne feledjük, hogy Ukrajna csak korszerűsített, második generációs amerikai technológiát használ, de következetesen legyőzi mindazt, amit az orosz hadsereg bevetni képes. A háborúk lehetőséget jelentenek a fegyvergyártóknak: minden épeszű vevő a győztes által gyártott technológiát akarja. Putyin téves döntése csupán fantasztikus marketinglehetőséget biztosított a nyugati versenytársak számára” – jegyzi meg a szakértő, hozzátéve, hogy fontos észrevenni azt is, hogy a háború a NATO-tagokat is arra készteti, hogy gyorsan növeljék a kiadásaikat a GDP 2%-ának megfelelő vagy azt meghaladó szintre.
Ash szerint tekintettel az Egyesült Államok technológiai előnyére a védelmi eszközök terén, a további katonai kiadások jelentős részét amerikai felszerelésekre fogják költeni.
A szerző úgy látja, hogy a háború más stratégiai és diplomáciai előnyökkel is jár az USA számára: a védelmi képességeiket biztosítani kívánó országok – Törökország, India, Pakisztán, Egyiptom és Szaúd-Arábia – eddig sokszor az olcsóbb, „értékesebb” orosz fegyverek mellett döntöttek. Ash szerint azonban most, hogy e felszerelések minősége és képességei a gyenge harctéri teljesítmény miatt megkérdőjeleződtek, azt jelenti, hogy az említett országok valószínűleg a jobb amerikai eszközök beszerzéséért fognak versenyezni.
A szakértő megjegyzi továbbá, hogy Ukrajna megsegítése Oroszország ellen erőteljes jelzést küld Kínának arról, hogy az USA és szövetségesei erősek és eltökéltek, ha alapvető fontosságú kérdésekben kihívást intéznek ellenük, ami kérdéseket vethet fel Hszi Csin-pingben és kínai tábornokokban azzal kapcsolatban, hogy képesek-e megnyerni egy konfliktust az olyan amerikai/nyugati haditechnikával felfegyverzett országok ellen, mint például Tajvan.
„Összefoglalva, az Ukrajnának nyújtott folyamatos amerikai támogatás sok szempontból nem jelent problémát a pénz szempontjából. Ukrajna nem Vietnám vagy Afganisztán az USA számára, de Oroszország számára pontosan az.
Egy olyan Oroszország, amely folyamatosan egy olyan háborúban vergődik, amelyet nem tud megnyerni, hatalmas stratégiai nyereség az USA számára. Miért ellenezné ezt bárki is?”
– zárja cikkét a szakértő.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.