Bár Izrael sürgette az Egyesült Államokat, hogy ne térjen vissza a közös átfogó cselekvési tervhez (JCPOA), vagyis az iráni atomalkuhoz, a legújabb jelek egy újjáélesztett megállapodásra utalnak. Ez megváltoztatta a vitát Izraelben arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a megállapodást, arra, hogy milyen stratégiát kell követni az aláírása utáni napon.
Izrael világossá tette, hogy nem tekinti magára kötelezőnek az esetlegesen létrejövő megállapodást. Jair Lapid izraeli miniszterelnök augusztus 24-én külföldi tudósítóknak azt mondta: „Ha aláírásra kerül is a megállapodás, az nem kötelezi Izraelt. Mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk, hogy Irán nukleáris állammá váljon”.
„Ha más eszközökkel nem tudjuk megakadályozni, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen, akkor katonai úton kell ezt megtennünk”
– mondta a Jewish News Syndicate-nek Yossi Kuperwasser az Izraeli Védelmi Erők dandártábornoka, a Jerusalem Center for Public Affairs munkatársa.
Kuperwasser kevésbé aggódik Izrael technikai képességei miatt egy csapás végrehajtására, mint politikai lehetőségei miatt, megjegyezve, hogy Izraelnek az amerikai ellenállással szemben kell meghoznia a döntést.
„Két számunkra fontos érték közt feszülünk: egyrészről, hogy megakadályozzuk hogy Irán atomfegyverhez jusson, másrészről, viszont Amerika legfőbb szövetségesünk”
– mondta Kuperwasser és egy négy részből álló cselekvési tervet vázolt fel Izrael számára a megállapodás utánra:
-
Izraelnek folytatnia kell a titkos műveleteket Irán képességeinek aláásására;
-
Izraelnek továbbra is figyelmeztetnie kell az Egyesült Államokat, hogy fenntartja a jogot, hogy fellépjen Irán ellen;
-
Izraelnek ki kell építenie katonai képességeit arra az időre, amikor szükség lesz a fellépésre.
-
Együtt kell működnie az Öböl-menti országokkal, hogy biztosítsa, hogy „ne lépjék át a határt”, azaz ne sodródjanak Irán pályájára.
Az utolsó pontot kifejtve Kuperwasser azt mondta:
„Izraelre mindig lehet számítani, mint Irán erős ellenfelére. Mindig úgy fognak rá tekinteni, mint az egyetlen országra, amely elég bátor ahhoz, hogy szükség esetén lecsapjon Iránra. A probléma az, ahogyan ezek az országok az Egyesült Államokra fognak tekinteni.
Ha az Egyesült Államok hagyja, hogy Irán hegemón hatalommá váljon a Közel-Keleten, az befolyásolhatja néhány ilyen pragmatikus állam Iránnal szembeni hozzáállását is. Azt fogják mondani magukban: Miért kellene feszültségben és konfrontációban élnünk egy olyan országgal, amely a nukleáris hatalommá válás küszöbén áll? Talán jobb kapcsolatokat kell kialakítanunk vele.”
Efraim Inbar, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet (JISS) elnöke még tovább megy, és azt mondja, hogy az Ábrahám-egyezmények felmondásra kerülhetnek, ha Izrael nem lép fel Iránnal szemben.
„Az Ábrahám-egyezmények alapvetően egy Izrael és az Öböl-menti államok közötti megállapodás. Békét adnak nekünk. Nem technológiáért vagy pénzért jöttek, hiszen mindent megvehetnek, amit csak akarnak. Irán miatt kötöttek velünk békét, tőlünk remélik, hogy lépni fogunk, ha Irán továbbra is fenyeget”
– mondta.
Inbar szerint úgy tűnik, Izrael egyetlen lehetősége a támadás, és az erre nyitva álló időablak „egy éven belül” van.
Inbár szerint valószínűtlen, hogy Iránban menesszék a mostani rezsimet, ahogy az is, hogy pusztán titkos műveletekkel sikerülne elérni a célt.
Inbar ajánlásai hasonlítanak Kuperwasseréhoz. Szerinte Izrael nem támadhat azonnal, legalábbis addig nem, amíg Irán meg nem sérti a megállapodást. Izraelnek arra kellene felhasználnia az időt, hogy „felfrissítse” támadási terveit és gyakorolja azok végrehajtását, miközben folytatja az Iránon belüli titkos akciókat. Emellett ápolnia kell kapcsolatait az Öböl-menti államokkal.
A szekértő bízik abban, hogy Izrael komoly károkat tud okozni Irán nukleáris infrastruktúrájában, és az Egyesült Államok és a világ kritikáját is képes lesz elviselni az azt követő időszakban.
„A szavak nem ártanak. Azokkal együtt tudunk élni”
– mondta, hozzátéve, hogy
„Ne felejtsük el, hogy az amerikai politikai rendszer egy része a támadásnak kedvez, különösen a Republikánus Párt, de a Demokrata Párton belül is vannak ilyen hangok. A 2015-ös alku a közvélemény és a kongresszus többségével ellentétes volt. És ez azóta sem változott drasztikusan”
– jegyezte meg.
„Izrael számára mindössze egy dilemma marad: Hogy a közeljövőben lecsapjon-e vagy várjon, hogy jobb terveket dolgozzon ki”
– mondta Inbar. Azonban ez idő alatt Irán megerősíti a nukleáris létesítményei körüli védelmet.
Kuperwasser szerint is „Az irániak arra fogják használni ezt az időt, hogy jelentősen növeljék légvédelmi rendszereiket; a visszavágási képességüket. A csapás minden nappal nehezebbé és költségesebbé válik”.
