Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy Washington elutasította a hagyományos diplomáciát, és „egy nagy vezető” hiányában a világot a háború szélére sodorta Ukrajna és Tajvan miatt.
Kissinger korábban vitát váltott ki, amiért azt javasolta, hogy Kijev mondjon le egyes területi igényeiről, hogy véget vessen az Oroszországgal fennálló konfliktusának.
„A háború szélén állunk Oroszországgal és Kínával olyan kérdésekben, amelyeket részben mi hoztunk létre, anélkül, hogy bármilyen elképzelésünk lenne arról, hogyan fog ez végződni, vagy hogy mihez kellene vezetnie”
– mondta Kissinger a szombaton közzétett interjúban.
A most 99 éves Kissinger egy nemrég megjelent könyvében, amely a második világháború utáni prominens vezetők profilját mutatja be, részletesen kifejtette a Nyugat szerepét az ukrajnai konfliktusban.
Oroszország februári döntését, miszerint csapatokat küld az országba, szerinte saját biztonsága motiválta, mivel Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása a szövetség fegyvereit Moszkva 300 mérföldes körzetébe helyezné. Ezzel szemben, Kissinger úgy véli, ha Ukrajna teljes egészében orosz befolyás alá kerül, az nem sokat tenne „az orosz uralomtól való történelmi európai félelmek lecsillapítása érdekében”.
„A kijevi és washingtoni diplomatáknak egyensúlyba kellett volna hozniuk ezeket az aggodalmakat”
– írta Kissinger, aki a jelenlegi ukrajnai konfliktust „egy sikertelen stratégiai párbeszéd következményének” nevezte.
Egy hónappal a könyv megjelenése után a Wall Street Journalnak nyilatkozva Kissinger kitartott amellett, hogy a Nyugatnak komolyan kellett volna vennie Vlagyimir Putyin orosz elnök biztonsági követeléseit, aki nem volt hajlandó elnézni, hogy Ukrajnát egy napon felveszik a NATO-ba.
„Azután, ahogyan Oroszország Ukrajnában viselkedett, most úgy gondolom, hogy így vagy úgy, hivatalosan vagy nem hivatalosan, de Ukrajnát úgy kell kezelni, mint a NATO tagját”
– mondta Kissinger.
Kissinger, aki az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején kiterjedt tárgyalásokat folytatott a vietnami kommunistákkal, akkor, amikor az amerikai hadsereg még háborút vívott ellenük, azt mondta, hogy a modern amerikai vezetők „hajlamosak a diplomáciai tárgyalásokat inkább misszionárius, mint pszichológiai szempontból szemlélni, inkább megtéríteni vagy elítélni akarják tárgyalópartnerüket, mint megérteni a gondolkodásmódját”.
Ehelyett Kissinger amellett érvelt, hogy az USA-nak „egyensúlyra” kell törekednie önmaga, Oroszország és Kína között.
„Ez a kifejezés egyfajta hatalmi egyensúlyra utal, az olykor ellentétes értékek legitimitásának elfogadásával”
– magyarázta Kissinger.
„Mert ha azt hiszed, hogy erőfeszítéseid végeredményének a te értékeid érvényesítésének kell lennie, akkor szerintem az egyensúly nem lehetséges”
– tette hozzá.
