A magyarországi parlamenti választások zsidó közösségek körében érzett hatásairól számol be a Jewish News Syndicate. Az alábbiakban a cikk eredeti változatának fordítását közöljük.
A mintegy 100 ezer fős magyarországi zsidó közösség nagyrészt vallási-politikai vonalak mentén megosztott a miniszterelnök személyével kapcsolatban, bár abban egyetértenek, hogy az antiszemitizmus nem igazán volt téma.
A szokatlan magyarországi választáson, amelyen az ideológiailag eltérő ellenzéki pártok összefogtak, hogy megpróbálják megakadályozni Orbán Viktor miniszterelnök negyedik egymást követő (és összesen ötödik) ciklusát, a magyar nép felhatalmazást adott Orbánnak, hogy továbbra is vezesse a nemzetet, miközben egyre több nemzetközi figyelem összpontosul az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos hozzáállására. Orbán és pártja, a Fidesz mintegy 20 százalékponttal nyerte meg a választásokat, sőt két parlamenti helyet is szerzett a korábbi ciklus helyeihez képest.
A választásokat beárnyékolta a határ menti Ukrajnában zajló háború, és a választások népszavazásként szolgáltak Orbán nemzeti-konzervatív megközelítésével kapcsolatban. Bár az 58 éves politikus Európában polarizáló figurának számít, részben azért, mert 2015-ben, a bevándorlási válság csúcspontján szembeszállt az EU mandátumával, hogy muszlim migránsokat fogadjon be, a választás megerősítette, hogy nézetei az általában hazafias és hagyományos keresztény gondolkodású magyar lakosság véleményét tükrözik.
A zsidó közösséget nagyrészt vallási-politikai vonalakon keresztül osztotta meg Orbán megítélése.
A Chábád-Lubavics mozgalomhoz kötődő szervezetek általában barátságosabb álláspontot képviselnek a magát Izrael- és zsidóbarátnak valló vezetővel szemben, míg a liberálisok, akiket nem hivatalosan a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képvisel, általában az Orbánt megbuktatni kívánók mellé állnak.
Becslések szerint 100 000 zsidó él Magyarországon, főként Budapesten és környékén.
Ez a választás azonban tartalmazott néhány szürke területet, ami még a balközép szavazók, különösen a zsidók számára is nehézzé tette, hogy teljes szívvel elfogadjanak egy Orbán-ellenes koalíciót. A hatpárti „Együtt Magyarországért” tömörülésben részt vett az a Jobbik, amelynek vezetői a múltban antiszemita kijelentéseket tettek a magyar parlamentben, többek között felszólítottak arra, hogy állítsanak össze egy listát a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő magyar zsidókról.
A Jobbik ma mérsékeltnek nevezi magát, és azt állítja, hogy megtisztította sorait a szélsőségesektől; néhány nyíltan rasszista tagja egyszerűen kivált, és megalakította a Mi Hazánk Mozgalmat, amely zsidók megdöbbenésére most hét képviselői helyet szerzett.
Köves Slomó rabbi, az EMIH Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija élesen ellenezte a Jobbik legitimációját.
Szerinte korábbi jóhiszemű antiszemita kijelentései sokkal aggasztóbbak, mint a liberálisok panaszai, miszerint Orbán Viktor a nemzeti büszkeség felkeltése érdekében bagatellizálja Magyarország szerepét a holokausztban.
Köves először a miniszterelnök múltja alapján ítélkezik.
„Ha ma Magyarországot nézem, kizárólag zsidó szemszögből, azt látom, hogy a zsidók számára ez az egyik legbiztonságosabb hely Európában” – mondta.
A rabbi felidézte, hogy tinédzserként félt Budapesten kipát viselni, és azt mondta, hogy a zsidóknak ma már nem kell félniük attól, hogy ezt tegyék, ellentétben más európai fővárosokkal.
„Ha megnézzük az antiszemita támadások számát, Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában, ahol nagy zsidó közösség él. Úgy látom, hogy a magyar kormánypolitika nagyon kedvezően viszonyul Izraelhez is”.
Köves rabbi ugyan emelkedő tendenciát lát a konzervatív zsidó szavazók számát illetően – különösen a fiatalabb generáció körében – a magyarországi zsidók biztonság jelenlegi helyzete nem volt elég ahhoz, hogy a régi liberális zsidókat megingassa. A néhai Heller Ágnes zsidó magyar filozófus és holokauszttúlélő a magyar médiában azt nyilatkozta, hogy Orbán legyőzése érdekében indokolt lenne az együttműködés akár a Jobbikkal is, ami még a balközép zsidók egy részét is sokkolta.
„Heller azt magyarázta, hogy ez egy ilyen járulékos kár, amit vállalni kell, hogy harcoljunk Orbán rendszere ellen” – mondta Köves. „A probléma az, hogy a járulékos kár megtörtént, ugyanakkor a harc nem volt sikeres”.
„Az antiszemitizmus pártsemleges” – mondta Wagner Tamás budapesti zsidó újságíró.
„Csak olyan pártok vannak, ahol fontos az antiszemitizmus nyílt kimutatása. Ez a mi Hazánk nevű kis párt. A többi párt hivatalosan kiáll a zsidók mellett, de ennek ellenére sokan közülük antiszemiták. Véleményem szerint a magyarországi zsidók többsége inkább baloldali, főleg az idősebbek”.
A magyarországi választásoknak van némi párhuzama az izraeli politikai konstellációval, különösen Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu kormányzása között. Mind Orbán, mind Netanjahu hosszú ideig volt miniszterelnök, és az első két hivatali idejük között szünet volt. A Fidesz leginkább az izraeli Likudhoz igazodik (legalábbis abból a szempontból, hogy a párt vezetői betartják annak nemzeti-konzervatív elveit). Ráadásul a leváltásuk elleni törekvés balról jobbra terjedő, színes pártkoalíciót hozott létre. Izraelben sikerrel került kormányra egy ilyen koalíció.
A két ikonikus vezető 2017-ben találkozott Izraelben. Az izraeli magyar delegáció tagjaként Köves megjegyezte, hogy az Orbánnal kapcsolatos megítélés Izraelben politikai vonalak mentén oszlik meg, akárcsak Európában: a baloldal „fasisztaként” bélyegzi Orbánt, míg a jobboldal az Izrael-barát érzelmek vezetőjeként üdvözölte őt az EU-ban.
A legutóbbi választásokon a miniszterelnökök személye, hivatali idejük hossza és a vélt korrupció, nem pedig a konkrét politikák voltak a támadások fő célpontjai.
„Az ellenzéki témák nem elsősorban a tartalmi oldalra vonatkoztak, hanem a Fidesz és Orbán állítólagos korrupciójára, EU-ellenes politikájára, valamint azokra a panaszokra, hogy Magyarország nemzetközi hírnevét rontja, ahelyett, hogy építené”
– mondta Martin Böhm, a konzervatív Mathias Corvinus Collegium Alapítvány zsidó kérdésekkel foglalkozó kutatója.
Böhm szerint Orbán „Magyarország az első” álláspontja a bevándorlással kapcsolatban nagyrészt konszenzussá vált, így Orbán Putyinnal való kapcsolata maradt az ellenzék legreményteljesebb, utolsó érve.
A közösségi oldalakat ellepték az Orbán és Putyin 2017-es kézfogásáról készült képek és „Putyin-párti” jelzők. Miközben Magyarország mintegy félmillió ukrán menekültet fogadott be, és támogatja a NATO szerepét Oroszország elleni fellépésben, ellenezte az egész EU-ra kiterjedő energiaembargót, valamint a Magyarországon keresztül történő, potenciálisan konfrontatív fegyverszállítást, ami kiváltotta európai szomszédai, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haragját.
Orbán Viktor szerint az orosz energia hirtelen elzárása, amelytől Magyarország régóta függ, katasztrofális hatással lenne Magyarország gazdaságára.
„Azt hiszem, az emberek úgy éreznek, ahogy Orbán mondta” – jegyezte meg Köves. „Segíteni akarnak a menekülteken, de nem akarnak bevonódni a háborúba. És persze azt is szeretnék, hogy legyen fűtés az otthonaikban, ami az Oroszországból érkező energia nélkül nem lenne lehetséges”.
