Miután Moszkva hivatalosan is elismerte két szakadár enklávét, a helyi zsidó vezetők nemcsak amiatt aggódtak, hogy kitelepíthetik őket a kiújuló harcok következtében, hanem amiatt is, hogy a Kreml antiszemita provokációkkal próbálja majd delegitimálni országukat — írja a Haaretz.
A keleti Dnyipro városából a Haaretznek nyilatkozva Meir Stambler rabbi, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta, hogy jobban aggódik az orosz ügynökök által végrehajtott antiszemita provokációk lehetősége miatt, mint a totális háború miatt.
„Soha nem aggódtunk a biztonság miatt, de most már aggódunk, hogy a helyzet megváltozhat, ezért dolgozunk a biztonsági óvintézkedéseken minden rabbi, közösség, iskola és zsinagóga számára”
„Antiszemitizmussal vagy fasizmussal akarják [vádolni] az ukránokat”.
Az orosz média tele volt a konfliktus kezdeti napjaiban zsidóellenes üldöztetésről szóló hamis jelentésekkel. 2014 márciusában Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy
„a reakciós erők, nacionalista és antiszemita erők Ukrajna bizonyos részein zajló tombolása” szükségessé teheti a katonai beavatkozást,
zsidó vezetők pedig a Kremlt azzal vádolták, hogy propagandacélokból antiszemita incidenseket provokál.
Nemrégiben vezető orosz tisztviselők
azzal vádolták Ukrajnát, hogy „népirtást” hajt végre az ország keleti részén lévő két szakadár enklávéban.
Bár Stambler nem tartja valószínűnek egy teljes körű inváziót, és az ezzel járó menekültválságot, elmondta, hogy szervezete arra is készül, hogy sürgősségi élelmiszercsomagokat osszon szét 20 ezer zsidó családnak szerte az országban.
Evakuálási tervek
„Nem tudom pontosan, mi fog történni, de hiszünk Istenben és imádkozunk. Nem hiszem, hogy valami történni fog, de gondoskodnunk kell azokról a zsidókról, akik úgy döntöttek, hogy itt maradnak”
– mondta.
Stambler egyike volt azon ukrán zsidó vezetőknek, akik elmondták, hogy vészhelyzeti terveket készítenek a menekültek nagy számban történő evakuálására és elhelyezésére, ha a konfliktus totális háborúvá fajulna.
Yaakov Bleich főrabbi kedden a Haaretznek nyilatkozva azt mondta, hogy bár Ukrajna sokkal jobban fel van fegyverezve és felkészültebb, mint amikor 2014-ben kitört a konfliktus az oroszokkal, egy komolyabb eszkaláció esetén újabb menekülthullám indulhat meg a harcok elől.
„A zsidó közösségben vannak vészhelyzeti terveink a menekültek befogadására nyugaton, ha az embereknek távozniuk kell. Közösségünk egy nagy komplexumot készít elő a Kijevtől 100 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomírban azok számára, akik esetleg önként akarnak távozni, és arra az esetre, ha keletről menekültek érkeznének”
– mondta.
„2014-ben nem volt ilyen, nem voltunk rá felkészülve”.
Moszkva a jelentések szerint 150 ezer katonát gyűjtött össze az ukrán határon, és bár orosz tisztviselők azt állítják, hogy nincs szándékukban megszállni, a nyugati vezetők másként vélekednek.
Hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, az ukrán uralom alól nyolc évvel ezelőtt kiszakadt orosz szakadárállamokat. Az orosz „békefenntartók” azonnal megindultak a megszállt területekre.
Egy invázió a legnagyobb eszkalációt jelentené azóta, hogy az orosz erők annektálták a Krím-félszigetet, és lázadást szerveztek a keleti Donbász régióban – amely eddig több mint 14 ezer emberéletet követelt. Ezt követően hatalmas ukrán alija hullám indult, 2014 és 2018 között 30 000 ukrán zsidó költözött Izraelbe.
„Biztonsági okokból most nem hozunk mindent nyilvánosságra, de vannak olyan közösségek, amelyek éjjel-nappal a vészhelyzeti tervek miatt aggódnak”
– mondta Bleich.
Bár az izraeli közösségek vezetői azt mondták, hogy a helyi zsidók eltökéltek a maradás mellett, az elmúlt napokban a bizonytalanság érzése kezdett el terjedni.
Ilya, egy kijevi zsidó üzletember, aki biztonsági okokból kérte vezetékneve elhallgatását, azt mondta, hogy az emberek egyre idegesebbek lettek az elmúlt napokban.
Ő egyike volt annak a több ezer Kijevben élő zsidónak, akik a múlt héten előre felvett hangüzenetet kaptak Moshe Azman helyi rabbitól, aki arra hívta őket, hogy amennyiben menekülniük kell a fővárosból,
keressenek menedéket Anatevkában,
a városon kívül épített menekültközpontban, amelyet 2016-ban épített a háborús menekültek elhelyezésére.
A rabbik minden felekezetből vezető szerepet vállaltak abban, hogy ne csak a közösségben növekvő félelmet csillapítsák, hanem
„gyűjtsék össze a szükséges dolgokat, például gyógyszereket, meleg ruhákat és mindent, amire háború esetén szükség lehet”
– mondta Ilya.
„Több tucat üzenetet kaptam moszkvai oroszországi zsidó barátaimtól, hogy ‘sajnáljuk ezt, nem akarunk háborút, nem Putyinra szavaztunk'”.
A lázadók által ellenőrzött Luhanszkból telefonon beszélve Anna azt mondta, hogy
„a legfélelmetesebb a bizonytalanság, hogy nem tudjuk, mi következik. Nagy a „félelem az ismeretlentől és a bombázástól. Itt voltam 2014-ben. Több mint két hónapig nem volt gázunk, vizünk, kommunikációnk. Remélem, hogy ezúttal nem lesz ilyen hosszú, de ez még mindig nagy szorongást okoz”.
„Jelenleg nem mondhatom, hogy az emberek elmennek”, de „néhányan lassan csomagolnak, hogy készen álljanak az evakuálásra”
– mondta.
„De egy-két csapás, és azonnal elmennek. Különösen azok, akik átélték 2014-et. Egyelőre ülünk, figyelünk és várjuk, hogy mi következik”.
Több kelet-ukrajnai család már Oroszországba menekült, és a helyi közösségek segítenek nekik – mondta Boruch Gorin az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől.
A szövetség közleményében azt írta, hogy „humanitárius akciókat szervezett, hogy segítséget nyújtson minden rászoruló donbászi menekültnek, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül”.
„Általánosságban elmondható, hogy a volt Szovjetunióban a zsidók és a közösségek még mindig nagyon közel állnak egymáshoz és segítik egymást”
– magyarázta Berel Lazar orosz főrabbi.
„Tehát bárhol és bármikor fordul hozzánk segítségért egy zsidó, mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk őt”.