Görögország legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy nem engedélyezi a rituális vágást, ezzel beigazolta azokat a félelmeket, amelyeket egyes zsidó vezetők tavaly hangoztattak, miután az Európai Unió legfelsőbb bírósága az ilyen tilalmak mellett foglalt állást.
Tavaly decemberben az EU legfelsőbb bírósága helybenhagyta a Belgium egyes régióiban elrendelt tilalmat, amely megtiltotta, hogy az állatokat előzetesen elkábítás nélkül vágják le. Az ítélet azt jelentette, hogy a zsidó törvények szerinti vágás, amely előírja, hogy az állatoknak eszméletüknél kell lenniük, amikor levágják, tilos lesz ezekben a régiókban, ahogyan Európa más részein is.
Görögország legfelsőbb bírósága nem hivatkozott erre a döntésre a Protothema görög hírportál szerint a Pánhellén Állatjóléti és Környezetvédelmi Szövetség által benyújtott beadványról szóló keddi határozatában. De zsidó megfigyelők, akik figyelemmel kísérik a rituális vágások betiltását az európai kontinensen, azt mondták, hogy az összefüggés tagadhatatlan.
„Decemberben figyelmeztettünk az Európai Bíróság döntésének káros következményeire, és most látjuk az eredményt” – mondta Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség elnöke.
„A zsidó vallásszabadságot közvetlen támadás éri. Ez Belgiumban kezdődött, átterjedt Lengyelországra és Ciprusra, most pedig Görögországon a sor”.
2011-ben Hollandia rövid időre csatlakozott több olyan uniós országhoz, ahol a rituális vágás illegális, köztük Dániához, Svédországhoz, Finnországhoz, Észtországhoz és Szlovéniához. A holland szenátus 2012-ben a vallásszabadságra hivatkozva visszavonta a tilalmat. Lengyelország 2013-ban szintén betiltotta a gyakorlatot, de azóta visszavonta a tilalmat, és csak az exportra szánt húsra vonatkoztatta.
A kóser vágás, vagyis a schitá betiltása része az állatvédő aktivisták, valamint a muszlim és zsidó közösségek képviselői között Európa-szerte zajló küzdelemnek. Az elmúlt években a bevándorlásellenes aktivisták és a muszlimok európai bevándorlása miatt elégedetlen politikusok is bekapcsolódtak a vitába.
Hasonló küzdelem bontakozik ki a fiúk nem orvosi körülmetélése, a zsidó hagyomány szerint a brit mila körül.
A görög bíróság szerint meg kell találni a módját annak, hogy az állatvédők követelései, valamint a hagyományaikban az élelmiszerekre vonatkozó törvényeket követő zsidók és muzulmánok igényei találkozzanak.
„A kormánynak úgy kell szabályoznia az Istentisztelet keretében történő állatvágás kérdését, hogy mind az állatok védelmét biztosítsa a vágás során felmerülő kellemetlenségektől, mind pedig a Görögországban élő vallásos muszlimok és zsidók vallásszabadságát” – mondta a bíróság a Protothema szerint.
