A TAU közzétette a 2021-re vonatkozó éves békeindex-jelentését, amely a legutóbbi eszkalációt követően számos megoldatlan kérdésre és az izraeliek, arab-izraeliek és palesztinok közötti megosztottságra hívja fel a figyelmet — írja a The Jerusalem Post.
A Tel Aviv-i Egyetem (TAU) friss felmérése szerint Izraelben és a palesztin területeken nagy a bizalomhiány az izraeliek, a palesztinok és az arab-izraeliek között.
„Nem meglepő módon a zsidó közvélemény nagyon nagyfokú bizalmatlanságot fejezett ki a palesztinokkal szemben a Gázai övezetben (85%) és Ciszjordániában (84%)” – áll a TAU jelentésében. „Ezek azonban még mindig valamivel alacsonyabbak, mint a Hamásszal szembeni teljes bizalmatlanság szintje (97%). A zsidó közvélemény válaszadói között szintén bizalmatlanság tapasztalható az izraeli állampolgársággal rendelkező arabokkal szemben, kivéve a baloldaliak körében, akik háromnegyed részben bizalmat fejeztek ki Izrael arab állampolgáraival szemben”.
Ehhez képest a zsidó közvélemény bizalmatlansága a palesztinokkal és az arab izraeliekkel szemben „magasabb szintű”, mint az arab közvélemény megítélése a zsidó közvélemény körében, amely a jelentések szerint „mérsékeltebb” szinten van.
Míg a válaszadók többsége a felek közötti egyenlőség és együttműködés erősítése révén hajlandó az említett szakadék megszüntetésére, a zsidó válaszadók úgy érzik, hogy a legutóbbi, májusi eszkaláció és az országot sújtó polgári zavargások után meg kell erősíteni a „zsidó ellenőrzést” a régió felett – bár ez a gondolat a baloldali izraeli támogatók körében alacsony támogatást kapott. Az arab-izraeli válaszadók egyértelműen támogatták (75%) a zsidó és arab csoportok közötti egyenlőség növelését.
„Ezzel szemben az arab közvélemény ambivalensebb bizalmat fejezett ki mindhárom említett csoporttal szemben, de azok közül, akik véleményt nyilvánítottak, a többség (61%) bizalmatlanságot fejezett ki Izrael zsidó állam polgáraival szemben” – magyarázta a TAU.
A két szembenálló csoport közötti kapcsolatokat behatárolva a zsidó közvélemény nagyobb többsége támogatja a további koordinációt az arab-izraeli állampolgárokkal és a palesztinokkal egyaránt – kivéve a jobboldali táborban állókat, akik megosztott véleményt vallottak egy ilyen lépésről. Az arab-izraeli válaszadók emellett a csoportok közötti további együttműködés támogatását (71%) és a csoportok szétválasztásának ellenzését fejezték ki, bár megosztottak voltak az olyan politikákkal kapcsolatban, amelyek növelnék az izraeli ellenőrzést a régióban.
„A baloldal és a közép (95%, illetve 83%) többsége támogatja a két csoport nagyobb egyenlőségét, míg a mérsékelt jobboldal fele támogatja az ilyen lépéseket” – közölte a TAU. A jobboldaliak közül csak 28% fejezte ki támogatását.
„Hasonló adatok jelennek meg a négy ideológiai zsidó csoport esetében is, ami az arabok és zsidók közötti elkülönítés fokozását ellenzők arányát illeti (85%, 65%, 55%, illetve 27%).”
Ami a Gázai övezetben a legutóbbi IDF-művelet során az országot sújtó széles körű polgári zavargásokat illeti, az izraeli közvélemény fele úgy vélte, hogy Benjamin Netanjahu, volt miniszterelnök nem kezelte megfelelően az erőszakot. Továbbá azt sem hitte, hogy az erőszak indokolt volt, mivel szerinte a palesztinok és a térségben befolyásos pozíciókat betöltő arab-izraeliek szították, míg az arab közvélemény úgy vélte, hogy Netanjahu szította a viszályt.
A jobboldali (81%) és a mérsékelt jobboldali (74%) izraeli támogatók egyaránt osztották azt a meggyőződést, hogy Netanjahu nem akarta súlyosbítani a közelmúltban az ország vegyes lakosságú városaiban viharzó polgári zavargásokat, míg a baloldaliak (82%) és a centristák (69%) éppen az ellenkezőjét gondolták – tükörképet mutatva mindkét tábornak a volt miniszterelnökkel kapcsolatban. Hasonlóképpen, bár további véleménykülönbségeket mutatva, a jobboldali tábor úgy vélte, Netanjahu jól tette, hogy megfékezte az erőszakot, míg a baloldali izraeliek nagyobb többségben úgy vélték, hogy súlyosbította a helyzetet.
Az arab közvélemény a baloldali táborokhoz hasonlóan Izrael-szerte hajlamos volt annak hangoztatására, hogy az erőszak megfékezése helyett Netanjahu inkább felbujtotta azt a gázai hadművelet előmozdítása érdekében. Az arab és a zsidó szektor azonban egyetértett abban, hogy az erőszak indokolatlan volt, és csak tovább mélyítette a két fél közötti szakadékot.
Amikor az IDF-nek a Falak Őrzői nevű hadműveletéről kérdezték őket, a zsidó közvélemény mintegy fele úgy vélte, hogy Izrael „jelentősebb eredményeket ért el a közelmúltbeli harcokban, mint a Hamász”. Ez annak ellenére van így, hogy a világ úgy érzi, a hadművelet „aránytalan” volt. A nagyobb többség támogatja a további katonai műveleteket, amelyek a Hamász teljes összeomlását eredményezik a Gázai övezetben, illetve a folyamatban lévő konfliktus hosszú távú megoldását. „Az arab közvélemény többsége támogatja a hosszú távú megoldást (57%), de egyharmaduk nem nyilvánított véleményt” – közölte a TAU.
A leggyakoribb válasz azonban az arab szektorban az volt, hogy „nem tudják”, ki került fölénybe a harcokban, a konfliktus lefolyását övező nemzetközi véleményt illetően pedig egyenletesen megosztottak abban, hogy a világ hogyan tekint Izraelre az erőszakot követően, mivel úgy vélik, hogy sok ország ettől függetlenül továbbra is támogatja a zsidó államot.
A palesztinokkal folytatott jövőbeli tárgyalások és béke-megállapodások kapcsán a korábbi felmérésekhez képest „a jelenlegi helyzet fenntartása ellen”, sokan újragondolták az évtizedes konfliktussal kapcsolatos álláspontjukat, vagyis bár a közvélemény nagyobb része az egyállami megoldást preferálja, a többség továbbra is a kétállami megoldást, valamint az annexióval és a két állam együttélésével kapcsolatos további megfontolásokat helyezné előtérbe.
„A válaszadók közül a baloldalon (55%) és a jobboldalon (53%) a legtöbben azt válaszolták, hogy ez nem vezetett újragondoláshoz, míg a mérsékelt jobboldal és a középen állók körében a legtöbben pozitívan válaszoltak” – olvasható a TAU jelentésében. „A jobboldalon azok, akik azt válaszolták, hogy újragondolták a véleményüket, megoszlottak azok között, akik azt mondták, hogy mérlegelik, hogy támogatják-e a katonai megoldást (33%), és azok között, akik azt állították, hogy elgondolkodnak egy elfogadott politikai megoldás támogatásán (16%).”
A centristák gyakrabban voksoltak a politikai megoldás mellett (37%), ezzel szemben az arab közvélemény mintegy harmada nem válaszolt, míg mintegy negyede azt mondta, hogy „megfontolná egy megállapodáson alapuló politikai megoldás támogatását”.
„A jelenlegi helyzettel való növekvő elégedetlenség ellenére az előző indexhez képest nem mutatkozik változás az arra a kérdésre adott válaszokban, hogy melyik megoldás megvalósulásának van a legnagyobb esélye, mivel az előző indexben a jelenlegi helyzet folytatása volt a leggyakoribb válasz a mintában (46%)” – magyarázta a TAU.
„Hasonló adatok jelennek meg a négy ideológiai zsidó csoport esetében is, ami az arabok és zsidók közötti elkülönítés fokozását ellenzők arányát illeti (85%, 65%, 55%, illetve 27%).”
Figyelembe véve a Naftali Bennett miniszterelnök és Jáir Lapid külügyminiszter által vezetett új egységkormányt, amelyben nincs olyan vezető, aki jelenleg közvádas korrupció miatt bíróság előtt áll (ahogyan Netanjahu), a felmérésben részt vevők kétharmada kategorikusan támogatna egy olyan törvényt, amely megakadályozná, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolt személyek miniszterelnöki tisztséget tölthessenek be.
„A kapott adatok az előző indexszel szemben stabilitást jeleznek egy olyan törvény támogatásában, amely megakadályozná, hogy a bűncselekménnyel vádolt személyek miniszterelnöki tisztséget töltsenek be (66% a 65%-kal szemben), beleértve a jobboldali szavazók széles körű támogatását (69%)” – jegyezte meg a TAU.
„Netanjahu javaslata a közvetlen miniszterelnök-választásról szintén széles körű támogatást kap a jobboldal (87%) és a mérsékelt jobboldal (71%) körében, szemben a centristák (63%) és a baloldal (82%) ellenállásával”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.