Mindemellett a védelmi miniszter a múlt héten Netanjahu Ammánhoz fűződő viszonyának minőségét is bírálta.
Vasárnap nyilvánosságra került hírek szerint Beni Ganz honvédelmi miniszter a napokban titokban találkozott Jordánia királyával – írja a The Times of Israel.
A Kék-Fehér párt vezetőjének találkozója II. Abdullah királlyal jordán területen történt, a Ynet a forrásait nem nevesítő beszámolója szerint. A jelentés a ülés pontos időpontjáról sem számolt be.
Ganz már pénteken utalt a jordániai kapcsolataira, egyúttal bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnök Ammánnal folytatott kapcsolatát egy, a Kék-Fehér párt aktivistáival folytatott Zoom-megbeszélésen.
„Úgy gondolom, hogy Jordánia komoly lehetőséget jelent Izrael számára, és az a véleményem, hogy Jordániával való kapcsolatunk ezerszer jobb is lehetne. Sajnos Netanjahu nem kívánt személyiség Jordániában, és jelenléte károsan hat az országok közötti kapcsolatokra
– mondta Ganz.
„Folyamatos a kapcsolatom a jordán királlyal és más magas rangú jordániai tisztviselőkkel, és tudom, hogy nagyszerű eredményeket érhetünk el” – mondta.
„A véleményem szerint évente egy-két civil projektet is meg tudnánk valósítani Jordániával közösen, és ez 10 éven belül akár 20-30 projekt lebonyolítását is jelenthetné a szomszédos országgal való kapcsolatok javítása érdekében” – tette hozzá.
Gabi Askenázi külügyminiszter az elmúlt hónapokban szintén két alkalommal találkozott jordániai kollégájával az Ynet értesülései szerint.
Koalíciós partnereit feldühítve Netanjahu több alkalommal is elhallgatta Ganz és Askenázi elől más országokkal kapcsolatos diplomáciai lépéseit tavaly, ideértve az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel folytatott, a normalizációs megállapodásokat célzó tárgyalásait, valamint megállapodását Marokkóval, illetve egy titkos utazását Szaúd-Arábiába.
Jordánia és Izrael között szoros biztonsági kötelékek vannak, de a politikai kapcsolataik nemrégiben megromlottak, amikor Ammán csörtébe bonyolódott Jeruzsálemmel Izraelnek a palesztinokkal és a jordániai felügyelet alatt álló Templom-heggyel kapcsolatos politikája miatt, annak ellenére, hogy mindeközben a zsidó állam mind közelebb került más szunnita arab államokhoz.
Jordánia, Izrael és az Egyesült Államok egyaránt fontos regionális szövetségeseként régóta a kétállami megoldást és az izraeli–palesztin béketárgyalások megújítását szorgalmazza, amelyek 2014-óta stagnálnak.
Abdullah tavaly nyilvánosan ellenezte Netanjahu Júdea és Szamária egyes részeinek annexiójára irányuló terveit, amelyeket aztán az Egyesült Arab Emírségekkel való kapcsolatok normalizálására irányuló megállapodás részeként a miniszterelnök később elvetett.
Jóllehet a király nem ellenezte az Izrael és Bahrein, valamint a zsidó állam és az Egyesült Arab Emírségek közötti normalizációs megállapodásokat, a jordániai kormány mind ez idáig nem is kötelezte el magát teljesen az új politikai irányvonal mellett. Abdullah állítólag tavaly nem volt hajlandó fogadni Netanjahu telefonhívásait, az annektálásra irányuló politika miatt.
Abdullah 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy Izrael és Jordánia közötti kapcsolatok „minden idők mélypontján vannak”, miután számos olyan esemény történt, amelyek Ammánt arra késztették, hogy hívja vissza Izraelbe akkreditált nagykövetét.
Ugyanabban az évben Jordánia megszüntette azokat a különleges megállapodásokat is, amelyek lehetővé tették az izraeli gazdák számára, hogy könnyedén hozzáférhessenek a Jordánia területén lévő földekhez, és a két ország nem tartott közös ünnepséget sem a békeszerződés negyedszázados évfordulója alkalmából. Kisebb diplomáciai törést okozott továbbá, amikor Izrael terrorizmus gyanúja miatt két jordániai állampolgárt is letartóztatott.
Jordánia az Egyesült Államok szövetségese is, és Abdullah volt az első arab vezető, aki a választások után beszélt az újonnan megválasztott amerikai elnökkel, Joe Bidennel. Biden elmondta az uralkodónak, hogy számít együttműködésére az „izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának támogatásában”.
Jordánia és Izrael között 1994 óta béke uralkodik és teljes körű diplomáciai kapcsolatok vannak közöttük. Jordánia többségben levő palesztin lakossága ellenérzései dacára – akik közül sokan nem támogatják a békeszerződést – a két kormány szorosan együttműködik biztonsági és gazdasági kérdésekben.
A múlt hónapban Abdullah azért bírálta Izraelt, mert szerinte a zsidó állam nem oltotta be a palesztinokat.