A Trump-kormányzat Irán-ügyekért felelős különmegbízottja, a jelenleg Izraelben tartózkodó Elliott Abrams optimista azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden kormánya a korábbinál előnyösebb egyezményt köthet majd, látva az Iránt sújtó szankciók hatását – írja a The Times of Israel.
„Szinte mindegy, ki lesz az elnök január 20-án, abban az értelemben, hogy amúgy is tárgyalások lesznek Iránnal. Ez volt a Trump-kormány szándéka is. Tehát ez nem okoz nézeteltérést ”– mondta izraeli újságíróknak egy tel-avivi tájékoztatón Abrams. „Hogy vissza lehet-e térni a JCPOA-hoz, azt még nem tudni” – tette hozzá.
Barack Obama volt amerikai elnök kormányzása és Joe Biden alelnöklése alatt írták alá 2015-ben az úgynevezett közös átfogó cselekvési tervet Irán és hat világhatalom között. Trump 2018-ban visszalépett az egyezségtől, és kemény szankciókat érvényesített Iránnal szemben. Izrael és az Arab-öböl államai üdvözölték a lépést, de Európa, Oroszország és Kína megpróbálta megmenteni a megállapodást.
Amióta az Egyesült Államok kilépett az egyezményből, Irán is fokozatosan csökkentette annak betartását. Biden megválasztott elnök azt mondta, ha Teherán betartja az egyezmény feltételeit, Washington megújítja elkötelezettségét a paktum iránt.
Ezzel kapcsolatban Abrams közölte, nem lesz olyan egyszerű a megállapodás újjáélesztése, mivel az egyezmény részét képező fegyverembargót az év elején feloldották. „Nem hiszem, hogy visszatérni a JCPOA-hoz 2021-ben olyan egyszerű volna” – mondta.
A november 4-i választások előtt Trump kijelentette, hogy bízik abban, sikerül megállapodást kötnie az irániakkal, ám Abrams elismerte, hogy kormányának „rendkívül nehéz” lenne új megállapodást letárgyalnia január 20. előtt.
Washington ezért inkább folytatja az iszlám köztársasággal szembeni szankciók folyamatos növelését a következő hetekben, amint azt már régóta tervezték – mondta. Abrams hangsúlyozta, hogy az adminisztráció nem fogja drasztikusan fokozni a rezsim elleni büntetőintézkedéseket.
„Van egy maximális nyomásgyakorlási programunk. Szeptemberben és októberben további szankciókat fogunk bevezetni. Mindez novemberben és decemberben folytatódik, hiszen ez nem kapcsolódik a választásokhoz, az Egyesült Államok külpolitikája és Irán magatartásán alapul ”- mondta.
„Például, amikor a terrorizmus elleni küzdelem égisze alatt szankcionáljuk az iráni iraki nagykövetet, mert az Iráni Forradalmi Gárdához tartozik, annak semmi köze a politikához. „Azért szankcionáljuk, mert gárdista”- mondta.
Az Axios a héten arról számolt be, hogy a Trump-kormány új szankciók bevezetését tervezi Irán ellen ballisztikusrakéta-programja, terrorcsoportoknak nyújtott segítség és emberi jogi jogsértések miatt.
„A cél az, hogy január 20-ig minél több szankciót sikerüljön érvényesítsenek Irán ellen” – mondta a a tervről egy magát megnevezni nem kívánó izraeli forrás.
Jogilag Biden feloldhatja az Irán elleni szankciókat, miután elfoglalja székét a Fehér Házban – mondta Abrams.
Trump szankciói Iránban „elméletileg megfordíthatók, de számomra nagyon furcsa lenne, ha ezt tenné anélkül, hogy Irán változtatna magatartásán.
„Hogy tanácsos-e és politikailag lehetséges-e, az egy másik kérdés” – tette hozzá. A Trump-kormány által Irán ellen bevezetett szankciók egy része nincs összefüggésben Irán nukleáris tevékenységével, ehelyett a rezsim emberi jogi visszaéléseihez és annak hagyományos regionális agressziójához kapcsolódik — hangsúlyozta.
„Ezek a rendeletek elméletileg megfordíthatók, de nehéz elhinnem, hogy valóban megtenné-e ezt bármelyik elnök Irán viselkedésének megváltozása nélkül” – mondta Abrams. „Irán pedig a terrorizmus legnagyobb állami támogatója a világon.”
Irán súlyos gazdasági helyzetben van az amerikai szankciók miatt — emlékeztetett Abrams, és sürgette az új kormányt, hogy ezt a tényt használja fel a jobb megállapodás tárgyalása érdekében.
Annak ellenére, hogy egyedül az USA szankcionálja Iránt, az Iszlám Köztársaság ma rosszabb állapotban van, mint 2013-ban volt, amikor az Egyesült Államok és más hatalmak évek óta tartó nemzetközi szankciók után kezdtek tárgyalni vele – mondta a különmegbízott.
„Tényleg optimista vagyok. Az iráni rezsim olyan helyzetben van, amelyben valóban szükségük van ezeknek a szankcióknak a feloldására és elfogadnák a feltételeinket, ha cserébe feloldanánk a szankciókat.”
Az iráni lakosság elutasítja az ország politikai vezetését – állította Abrams. „Mivel a gazdaságra nagyobb nyomás nehezedik, a rezsim megérti, hogy ennek jelentős politikai hatása lehet az országban” – mondta. „Az ilyen helyzetben további nyomást kell gyakorolni. Ez volt a Biden-terv; ez Trump terve is – tárgyalásokba kezdeni Iránnal, kilhasználni a nyomást. Ha ezt fenntartják, jó eredményt fogunk elérni. „
Izrael volt Abrams régióbeli látogatásának első állomása, innen a hét végén az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába utazik tovább. Jeruzsálemben találkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, Beni Ganz védelmi miniszterrel és Gabi Askenázi külügyminiszterrel, de a megbeszélések tartalmának részleteit nem osztotta meg a nyilvánossággal.
Arra a kérdésre, hogy Washington zöld utat ad-e Izraelnek, hogy lépéseket tegyen annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyver-képességet szerezzen, azt válaszolta:
„Annak idején a Bush-kormány alatt úgy fogalmaztunk: Nem vagyunk közlekedési rendőrök. Nem adunk piros, zöld és sárga jelzéseket. „
Az Egyesült Államok öt elnöke egymás után azt mondta, hogy nem engedik meg Iránnak, hogy atomfegyvert szerezzen. Ez az izraeli álláspont is, és ez lesz a következő elnök álláspontja is.” Hangsúlyozta: Izrael felelősségteljesen fog cselekedni nemzetbiztonsága védelmében.
