Noha az amerikai népességnek mindössze 2.1 százaléka zsidó, a közösség tagjai többször is képesek voltak jelentős befolyást gyakorolni a választások kimenetelére – idézi fel Mitchell Bard az Algemeiner oldalán.
Egyre közeledünk az amerikai elnökválasztásig, kevesebb mint három hét múlva eldől, ki vezetheti tovább az Egyesült Államokat. A legfrissebb felmérések szerint jelenleg a Demokrata Párt jelöltje, Joe Biden vezet Donald Trumppal szemben, és azokban a billegő államokban is nagyobb népszerűségnek örvend republikánus ellenfelénél, ahol az elektorválasztás tekintetében minden szavazat döntő jelentőséggel bír.
A végeredmény természetesen még nem borítékolható előre, és több dilemma is felmerül — köztük az a kérdés is, hogy
vajon mennyire lesznek döntőek a zsidó állampolgárok szavazatai?
Mitchell Bard, az Algemeiner szerzője felidézi: a Pew kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint a zsidóság 70 százaléka Bident támogatja szemben a másik táborban álló 27 százalékkal (1.5 százalékos hibahatár mellett). Ezt az arányt pedig mindkét oldal szempontjából érdemes közelebbről megvizsgálni.
Egyrészt, a demokraták számára biztató jel lehet, hogy Biden ilyen jelentős fölénnyel vezet, ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy ez a szám még mindig 1 százalékkal alatta van annak, amit 2016-ban Hillary Clinton, illetve 1968 óta általában a demokrata jelöltek esetében mértek.
Trump viszont 3 százalékkal jobban áll, mint az előző választás során, valamint a republikánusok átlagát is felülmúlta 2 százalékkal.
„Jexodus”
A választóknak összesen mintegy 40 százaléka elkötelezett támogatója Trumpnak, és ebben a bázisban a zsidó közösségek tagjai is szerepelnek.
Érdekes adalék, hogy míg a republikánusoknak nagy része még mindig képes reménykedni abban, hogy lehetnek olyan demokrata zsidók, akik a jövőben hajlandóak lesznek átállni Trump oldalára (félig viccesen erre a „Jexodus” kifejezés jelent meg a sajtóban), a demokraták többsége úgy látja, hogy az elnök Izrael-politikája szorosan maga mellett tartja a zsidó szavazókat.
A zsidó állam kérdéséről egész másképp gondolkoznak a Demokrata Párt zsidó támogatói. Nem kedvelik Netanjahut, támogatták az iráni nukleáris egyezményt, és a kétállami megoldásban hisznek — írja Bard.
Koronavírus és antiszemitizmus
A Zsidó Választói Intézet szerint Izrael mellett több más kérdésben is inkább Bident támogatják. A szervezet szerint a zsidó szavazók többsége Trumpot okolja a koronavírus által végzett pusztításokért, és közel kétharmaduk bízik jobban a demokrata jelöltben, ha az antiszemitizmusról van szó. Kevésbé érzik magukat biztonságban, mint négy évvel ezelőtt, és úgy vélik, a helyzet csak romlana Trump újraválasztása esetén.
Befolyás és támogatások
Noha az amerikai népességnek mindössze 2.1 százaléka zsidó, a történelem során a közösség tagjai többször is képesek voltak jelentős befolyást gyakorolni a választások kimenetelére Mitchell Bard szerint. Úgy véli, ez elsősorban annak a befektetett időnek, energiának és — nem mellesleg — pénznek köszönhető, amit többen a választási kampányokba vetettek. Ugyanígy fontos a magas részvételi arány is (85 százalék, szemben az általánosan mért 55 százalékos választói részvétellel), ahogy a különböző lobbitevékenységek is.
Pénz tekintetében az anyagi támogatások mindig kiemelt szereppel bírtak. Becslések szerint 2012-ben 160 millió dollárt adományoztak zsidó felajánlók a jelölteknek, aminek 71 százaléka Obamához került, 29 százaléka pedig Mitt Romneyt erősítette.
2016-ban a zsidó donorok által felkínált összeg 95 százaléka Hillary Clinton kampánystábjához került, és csak 5 százalék jutott Trumphoz.
Két aktuális példát említve: Michael Bloomberg 100 millió dollárt juttatott Floridába a közelmúltban, hogy a demokratákat erősítse, Haim Saban pedig 4.5 millió dollárt gyűjtött össze egy házi gálaesten Biden számára.
Elektorok
Az igazán lényegi kérdés viszont az, hogy az elektori kollégium testületi tagjainak kiválasztásában is bírnak-e befolyással a zsidó szavazók. Ugyanis a tíz legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező állam az elnökség elnyeréséhez szükséges 270 választói szavazatból 244-et tesz ki.
Napjainkban New York és Kalifornia államaiban élnek legmagasabb számban zsidók, ám ezekben az államokban szinte amúgy is biztosra vehető a demokrata győzelem — így a zsidó szavazatok jelentősége kevésbé tekinthető jelentősnek.
Ezzel szemben Florida, Michigan, Pennsylvania és Wisconsin sokkal izgalmasabb csatát ígérnek, hiszen 2016-ban is csak nagyon szoros küzdelmet követően győzött Trump (Floridában mindössze 113 ezer szavazattal kapott többet ellenfelénél). Kiélezett versenyben Arizona, Georgia és Ohio esetében szintén kulcsfontosságú lehet a zsidóság választása, hiszen ezekben az államokban 100 ezernél is több zsidó él.
