Izrael hagyjon fel az egyoldalú döntésekkel, és hagyja el a megszállt palesztin területeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön az Európai Parlament plenáris ülésén a koronavírus-járvány külpolitikai következményeit tárgyaló vitában.
Elmondta, hogy az unió álláspontja egyértelmű a ciszjordániai izraeli telepek Izraelhez való lehetséges hozzácsatolásáról: a terv szembemegy a nemzetközi szabályokkal, veszélyezteti a régió stabilitását és Izrael biztonságát is aláásná.
Ebben a kérdésben az EU-tagállamok közül 25 egyetért, de továbbra is nehéz egyhangú nézőpontot kialakítani. Az unió az úgynevezett kétállamos megoldást támogatja, és a diplomácia minden eszközével próbálja ezt az előtérbe helyezni
— közölte.
A főképviselő Kína és Hongkong kérdésében elmondta, hogy a járvány csak a meglévő feszültségeket szította fel, azonban az EU-nak saját érdekeit kell képviselnie ebben az ügyben, és továbbra is folytatnia kell a pozitív, átláthatóságon és kölcsönösségen alapuló diplomáciai kapcsolatokat Kínával, mivel a kelet-ázsiai ország megkerülhetetlen partner a globális válságok megoldásában.
„Az EU kapcsolata Kínával rendkívül összetett, és sajnálom, ha ezt bírálják azok, akik ezt a kérdést csak fekete-fehéren képesek megközelíteni”
— hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy minden uniós tagállam egyetért abban, hogy az új kínai nemzetbiztonsági törvény Hongkongban emberi jogi szempontból egyértelműen ellentmondásos, és azt bevezetve Kína megszegi nemzetközi kötelezettségeit.
Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatról a főképviselő úgy vélekedett, hogy európaiak számára a transzatlanti diplomácia a legfontosabb. Mint közölte,
„vannak nézeteltéréseink Washingtonnal, főleg a multilateralizmus, azaz a többoldalú döntéshozatalok kérdésében, nem értünk egyet abban például, hogy Amerika egyoldalúan lépett fel a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban, de ettől függetlenül fenn kell tartanunk a pozitív és előremutató diplomáciai kapcsolatokat”.
Borrell arról is beszélt, hogy az EU-nak központi szerepet kell vállalnia a járványra adott válaszok végrehajtásában. Elmondta, hogy az unió már áprilistól kezdve 35 milliárd euróval támogatja partnerországait, továbbá Latin-Amerikát, „ahol a krízis bibliai méreteket öltött” és Afrikát.
Hangsúlyozta, hogy nem „friss pénzről” van szó, hanem átcsoportosított forrásokról, de az EU prioritásként kezeli ezen országok támogatását.
