Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter élesen bírálta az EU csütörtöki kijelentését, miszerint a ciszjordániai (júdea-szamáriai) területek annektálása „komolyan sértené” a nemzetközi jogot.
Az elmúlt hónapokban egyre inkább előtérbe került a Trump-féle béketervben is lefektetett lépés, melynek keretében Ciszjordánia (tehát Júdea és Szamária) bizonyos területeire kiterjesztenék az izraeli szuverenitást. Az alakuló új izraeli egységkormány megegyezése szerint a kérdést akár idén szavazásra bocsáthatják a zsidó államban — írja a The Algemeiner.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kérdéssel kapcsolatban a szerdai napon leszögezte, Izrael fog végül döntést hozni, és ehhez joga is van.
A „zöld vonalon” túli zsidó települések esetleges annektálása az izraeli kormány ügye – jelentette ki Pompeo Washingtonban, a minisztériumban tartott szerdai sajtókonferenciáján.
Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: az izraeli kormány ezzel kapcsolatos döntéséről Washington nem nyilvános csatornákon fejti ki majd az álláspontját az új izraeli kormány képviselőinek. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat az ügyben „szorosan együttműködik” Izraellel.
Az amerikai külügyminiszter, ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, múlt novemberben világossá tette: Amerika nem tekinti a nemzetközi jogba ütközőnek az izraeli telepes-tevékenységet sem.
“Miután alaposan áttanulmányozta a jogi vita mindkét oldalát, a kormány arra jutott, hogy Reagan elnökkel ért egyet az ügyben. Izraeli polgári települések létesítése a Nyugati Parton önmagában nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.”
Feltételezhetően az amerikai álláspontra válaszul az EU külügyi főbiztosa, Josep Borrell a csütörtöki napon nyilatkozatot adott ki, melyben egyfelől dicsérte az izraeli-európai együttműködést a koronavírus elleni harcban, ugyanakkor hozzátette, az EU megvizsgálta az új izraeli kormány feltételeit és „az Európai Unió álláspontja az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekkel kapcsolatosan változatlan.”
“A nemzetközi joggal és az idevonatkozó ENSZ Biztonsági Tanács határozatokkal összhangban, ideértve a 242-es határozatot (1967) és a 338-as határozatot (1973), az Európai Unió nem ismeri el az izraeli szuverenitást Ciszjordániában” — jelentette ki.
“Az Európai Unió ismételten kijelenti, bármely annektálás a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentené. Az Európai Unió továbbra is közelről figyeli a helyzetet és annak szélesebb körű következményeit, és annak megfelelően cselekszik majd” — tette hozzá a külügyi főbiztos.
A külügyi főbiztos kijelentéseire adott izraeli válasz nem sokat váratott magára. Jiszrael Katz külügyminiszter kijelentette: „sajnálatos, hogy az állítása szerint EU külügyeivel megbízott Josep Borrel úgy döntött, az EU központi partnerének új kormányát ilyen módon köszönti, és
azt preferálja, hogy az EU-izraeli kapcsolatokat a pandémia és a területek státuszának prizmáján keresztül szemlélje csupán.”
Katz hozzátette: „Tekintve a kapcsolat mélységét, illetve a tényt, hogy a bejelentés nem nyerte el az EU tagállamok támogatását tegnap, azon töprengünk, vajon milyen politika képviseletét is választotta ez a tiszteletreméltó úriember, méghozzá nem először.”
A külügyi főbiztos idén februárban is megkísérelt keresztülvinni egy annektálást elítélő közös EU-határozatot, amit azonban hat európai ország, köztük Magyarország és Csehország is megakadályozott.
A külügyi biztos akkor nyomatékosította, Európa ellenzi a Trump-adminisztráció Béke és Prosperitás tervét, mivel a javaslatok szerinte „egyértelműen ellentétesek a nemzetközileg támogatott törekvésekkel”, egyúttal figyelmeztette is Izraelt, ne merjen egyoldalú annektálásba kezdeni, mert olyanná válik, mint a Krím-félszigetet bekebelező Oroszország.
Katz köszönetet mondott azoknak akik a legújabb nyilatkozattal kapcsolatban ellenálltak, így ismét nem sikerült hivatalosan elfogadtatni azt az EU-val: “Ezen országok elismerik Európa Izraellel fenntartott kapcsolatának értékét, és együtt, továbbra is promotálni fogjuk azt.”
