Izrael „sajnálatosnak” tartja az EU szűklátókörűségét

Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter élesen bírálta az EU csütörtöki kijelentését, miszerint a ciszjordániai (júdea-szamáriai) területek annektálása „komolyan sértené” a nemzetközi jogot.

Az elmúlt hónapokban egyre inkább előtérbe került a Trump-féle béketervben is lefektetett lépés, melynek keretében Ciszjordánia (tehát Júdea és Szamária) bizonyos területeire kiterjesztenék az izraeli szuverenitást. Az alakuló új izraeli egységkormány megegyezése szerint a kérdést akár idén szavazásra bocsáthatják a zsidó államban — írja a The Algemeiner.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a kérdéssel kapcsolatban a szerdai napon leszögezte, Izrael fog végül döntést hozni, és ehhez joga is van.

A „zöld vonalon” túli zsidó települések esetleges annektálása az izraeli kormány ügye – jelentette ki Pompeo Washingtonban, a minisztériumban tartott szerdai sajtókonferenciáján.

Az amerikai diplomácia vezetője hozzátette: az izraeli kormány ezzel kapcsolatos döntéséről Washington nem nyilvános csatornákon fejti ki majd az álláspontját az új izraeli kormány képviselőinek. Hozzáfűzte, hogy az amerikai kormányzat az ügyben „szorosan együttműködik” Izraellel.

Pompeo: Júdea és Szamária annektálása Izrael döntésén múlik

A „Zöld vonalon” túli zsidó települések bekebelezése szerepel Donald Trump amerikai elnök béketervében, amelyet a palesztinok elutasítottak.

Az amerikai külügyminiszter, ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, múlt novemberben világossá tette: Amerika nem tekinti a nemzetközi jogba ütközőnek az izraeli telepes-tevékenységet sem.

“Miután alaposan áttanulmányozta a jogi vita mindkét oldalát, a kormány arra jutott, hogy Reagan elnökkel ért egyet az ügyben. Izraeli polgári települések létesítése a Nyugati Parton önmagában nem összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.”

Feltételezhetően az amerikai álláspontra válaszul az EU külügyi főbiztosa, Josep Borrell a csütörtöki napon nyilatkozatot adott ki, melyben egyfelől dicsérte az izraeli-európai együttműködést a koronavírus elleni harcban, ugyanakkor hozzátette, az EU megvizsgálta az új izraeli kormány feltételeit és „az Európai Unió álláspontja az Izrael által 1967-ben elfoglalt területekkel kapcsolatosan változatlan.”

“A nemzetközi joggal és az idevonatkozó ENSZ Biztonsági Tanács határozatokkal összhangban, ideértve a 242-es határozatot (1967) és a 338-as határozatot (1973), az Európai Unió nem ismeri el az izraeli szuverenitást Ciszjordániában” — jelentette ki.

“Az Európai Unió ismételten kijelenti, bármely annektálás a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentené. Az Európai Unió továbbra is közelről figyeli a helyzetet és annak szélesebb körű következményeit, és annak megfelelően cselekszik majd” — tette hozzá a külügyi főbiztos.

Izraelt a nemzetközi jog megsértésére figyelmeztették Brüsszelből – már megint

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vitatható kijelentésével némi meglepetést okozott a formálódó izraeli egységkormánynak.

A külügyi főbiztos kijelentéseire adott izraeli válasz nem sokat váratott magára. Jiszrael Katz külügyminiszter kijelentette: „sajnálatos, hogy az állítása szerint EU külügyeivel megbízott Josep Borrel úgy döntött, az EU központi partnerének új kormányát ilyen módon köszönti, és

azt preferálja, hogy az EU-izraeli kapcsolatokat a pandémia és a területek státuszának prizmáján keresztül szemlélje csupán.”

Katz hozzátette: „Tekintve a kapcsolat mélységét, illetve a tényt, hogy a bejelentés nem nyerte el az EU tagállamok támogatását tegnap, azon töprengünk, vajon milyen politika képviseletét is választotta ez a tiszteletreméltó úriember, méghozzá nem először.”

A külügyi főbiztos idén februárban is megkísérelt keresztülvinni egy annektálást elítélő közös EU-határozatot, amit azonban hat európai ország, köztük Magyarország és Csehország is megakadályozott.

A külügyi biztos akkor nyomatékosította, Európa ellenzi a Trump-adminisztráció Béke és Prosperitás tervét, mivel a javaslatok szerinte „egyértelműen ellentétesek a nemzetközileg támogatott törekvésekkel”, egyúttal figyelmeztette  is Izraelt, ne merjen egyoldalú annektálásba kezdeni, mert olyanná válik, mint a Krím-félszigetet bekebelező Oroszország.

Katz köszönetet mondott azoknak akik a legújabb nyilatkozattal kapcsolatban ellenálltak, így ismét nem sikerült hivatalosan elfogadtatni azt az EU-val: “Ezen országok elismerik Európa Izraellel fenntartott kapcsolatának értékét, és együtt, továbbra is promotálni fogjuk azt.”

Kioktatta Izraelt a saját béketervet akaró EU-s külügyi főképviselő

Josep Borrell elismerte: kihívás lesz az izraeliekkel és a palesztinokkal is elfogadtatni az EU-t, mint mediátort.