Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálibok szombaton békemegállapodást kötnek. Ezzel lezárulhat Amerika leghosszabb háborúja, miután sikerült egyezségre jutni a csapatkivonásról, és új párbeszéd kezdődhet az afgán kormánnyal – írja a Bloomberg.
Az aláírás a tervek szerint Dohában lesz, Katar fővárosában, több hónapnyi előkészítést követően. Egyik sarkalatos pontja, hogy már az első hét napban, péntek éjféltől kezdődően, szűnjön meg az erőszak. Ez volt Donald Trump egyik fő követelése, miután az amerikai elnök szeptemberben már kihátrált egy megállapodásból a tálibokkal, azt követően, hogy egy öngyilkos merénylő megölt egy amerikai katonát.
„A kihívások továbbra is fennállnak, de az a fejlődés, amit Dohában elértünk, reményre ad okot, és valódi lehetőséget kínál. Az Egyesült Államok arra kéri az afgánokat, hogy ragadják meg ezt a pillanatot”
– mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter
A megállapodás Trump azon feltevésén alapul, hogy a tálibok, akik korábban biztonságos menedéket nyújtottak az Al-Kaida vezetőjének, Oszama Bin-Ladennek, segíthetnek neki betartani még 2016-ban tett választási ígéretét, miszerint kihozza Amerikát ebből a „végtelen háborúból”.
Az még kérdéses, hogy Ashraf Gani elnök vitatott választási győzelmét követően képes lesz-e összehívni az afgánok összes vezetőjét, hogy egyeztetést kezdjenek, amelynek a megállapodás szerint tíz napon belül el kell kezdődnie a szombati aláírást követően.
Gahni riválisa, Abdullah Abdullah azzal vádolja az elnököt, hogy elcsalta a választást és úgy nyilvánította magát győztesnek. A két vezető vitája egyelőre megoldatlan, ami kérdéseket vet fel, hogy Ghani kormányának lesz-e elég befolyása, hogy a megállapodás tartós maradjon.
A tálibok uralmát Afganisztánban az Egyesült Államok vezette katonai koalíció 2001-es bevonulása szüntette meg. A Zalmay Khalilzad amerikai megbízott vezette delegáció 2018 óta tárgyal a tálibokkal a megállapodásról és ő lesz az, aki aláírja a dokumentumot amerikai részről, szombaton Dohában.
A tálibok sem fogadják el a választás végeredményét, mert véleményük szerint az nem volt legitim, miután megszállás keretei között történt.
Szeptemberben Trump váratlanul lemondta az egyeztetéseket, amelynek lezárását egy ünnepélyes aláírási ceremónián képzelte el Camp Davidben, válaszul egy kabuli öngyilkos merényletre, amelyben meghalt egy amerikai katona.
Egy amerikai védelmi tisztviselő már korábban is figyelmeztetett arra, hogy még ha a tálibok meg is ígérik az egyhetes nyugalmat, a támadások ugyanúgy folytatódhatnak, miután számos kisebb csoport létezik Afganisztánban.
A tisztviselő, aki név nélkül nyilatkozott a sajtónak, azt is elmondta, hogy a tálibok az amerikaiakhoz hasonlóan nem szeretik az Iszlám Államot, és veszélyes fenyegetésnek tartják a terrorszervezetet.
A központi kérdés az amerikai katonák további sorsa Afganisztánban. Most 13 ezer amerikai katona van az országban, a 23 ezer külföldi katona közül. 9 éve volt a csúcs, akkor 100 ezer külföldi katona volt ott.
Egy magas rangú külügyi tisztviselő múlt héten azt nyilatkozta, hogy Amerika szakaszosan vonhatja ki a katonákat az országból, amennyiben a tálibok megfelelnek bizonyos feltételeknek.
Az egyelőre még nem világos, hogy mennyi katona maradhat ott, de az Egyesült Államok bizonyos számú különleges alakulatot mindenképpen ott tartana, hogy be tudjon avatkozni olyan célpontok ellen, amelyek a békét fenyegetik.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok 900 milliárd dollárt költött az afganisztáni missziójára, a tálibok most a legerősebbek, mióta kikerültek a hatalomból. A csoport az ország nagyjából felét irányítja, és rendszeresen követ el támadásokat Kabulban.
| Több mint százezer polgári személy sebesült, illetve halt meg Afganisztánban tíz év alatt, amióta az ENSZ dokumentálja a 18 éve tartó háború veszteségeit.
Az afganisztáni ENSZ-misszió az erről szóló jelentését szombaton tette közzé, amikor életbe lépett a kormányellenes tálibok és az Egyesült Államok vezette nemzetközi szövetség által megkötött hétnapos fegyverszünet. Tavaly a megsebesített, illetve meggyilkolt polgári személyek száma kissé csökkent, ami a jelentés szerint annak volt köszönhető, hogy az amerikai és az afgán biztonsági erők, valamint a tálibok erőteljes csapást mértek az Iszlám Állam terrorszervezet helyi erőire. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a polgári veszteségek megelőzésére szólította fel a feleket. „A háborúzó feleknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék a nőket, férfiakat, fiúkat és lányokat a bombáktól, tüzérségi lövedékektől, rakétáktól és házilagos készítésű aknáktól” – hangsúlyozta. (MTI) |