Az iráni műhold felbocsátásának sikertelen kísérlete az atomprogram részeként értékelhető – jelentette ki hétfőn közzétett közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Teherán vasárnap próbált meg Föld körüli pályára állítani egy saját fejlesztésű műholdat, de a kísérlet sikertelen volt. „A felbocsátás sikeres volt, elértük fő céljaink többségét, de a tervezettek ellenére a Zafar műhold nem érte el az orbitális pályát” – mondta vasárnap egy katonai forrás az iráni állami televízióban.
Az amerikai diplomácia irányítójának közleménye leszögezte:
„az iráni rezsim műholdak felbocsátását a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó programjára használja fel. A műholdak felbocsátásakor alkalmazott technológiák ugyanis lényegileg azonosak és felcserélhetők a nagy hatótávolságú rendszereknél, köztük az interkontinentális ballisztikus rakétáknál alkalmazottakkal”.
A közleményben megfogalmazott amerikai álláspont szerint minden egyes műhold felbocsátása, függetlenül attól, hogy sikeres-e vagy sem, lehetővé teszi Iránnak, hogy
„békés űrprogramnak álcázva gyakorlatot szerezzen olyan technológiák alkalmazásában, amelyek hasznosak lehetnek a rakétaprogramja számára”.
Pompeo úgy vélekedett, hogy a műholdak felbocsátása is bizonyítja az Iránnal az atomprogramjáról kötött megállapodás kudarcát.
„A megállapodás megszüntette az Irán rakétakísérleteire és atomfegyver hordozására alkalmas rendszerek kifejlesztésére vonatkozó tiltást és ennek ma látjuk a veszélyes következményeit”
— állapította meg a közleményben.
A külügyminiszter leszögezte, hogy egy olyan ország számára, amely leginkább támogatja a terroristákat, nem szabad megengedni, hogy kifejlesszen és kipróbáljon ballisztikus rakétákat.
A közlemény hangsúlyozta továbbá, hogy
az Egyesült Államok továbbra is „óriási nyomást fog gyakorolni” Iránra annak érdekében, hogy megakadályozza nukleáris fegyverkezési programját.
A perzsa állam 2009-ben állította Föld körüli pályára az első műholdját, s ezt 2011-ben és 2012-ben követték újabbak, de azóta rejtélyes pechsorozat akadályozza a programot. Tavaly januárban a hordozórakéta nem érte el a kellő sebességet a fellövés harmadik szakaszában, majd februárban sem sikerült a kilövés, augusztusban pedig a rakéta még az indítóálláson felrobbant.