A katonai hírszerzés volt vezetője szerint az iráni vezetők valószínűleg tartózkodni fognak attól, hogy támadásaikkal a zsidó államot célozzák, hiszen az „bizonyítottan” tudja, miként válaszoljon az agresszióra.
Izrael szerint kevés esély van arra, hogy Irán a zsidó állam megtámadásával reagáljon az iráni tábornok, Kasszem Szulejmáni meggyilkolására – állítja szakértői nyilatkozatokra hivatkozva a The Times of Israel.
Ámosz Jadlin, az izraeli katonai hírszerzés volt vezetője elmondta, hogy egy esetleges iráni megtorlás valószínűleg az amerikai érdekeltségeket célozza majd meg.
„Ha egyike lennék azon irániaknak, akiknek arról kell döntést hozniuk, milyen választ szükséges adni a történtekre, akkor Izraelt nem tenném az első helyre a [célpontok között]”
– mondta Yadlin, aki jelenleg a Tel-Aviv Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezetője, a 12-es csatornának.
„Izrael bizonyította, hogy tudja, miként kell meghiúsítani a támadásokat, illetve válaszolni rájuk” – idézi a The Times of Israel a katonai hírszerzés volt főnökét.
Jadlin ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni légicsapás csupán a kezdet, és az Egyesült Államok iraki érdekeltségei különösen sebezhetőek.
„Meg kell várnunk az iráni választ” – hangsúlyozta.
Az egykori tábornok hozzátette: a katonai hírszerzés jelenlegi vezetőjének, Tamir Hajman tábornoknak figyelmeztetnie kellene a politikai vezetőket, óvakodjanak a meggondolatlan nyilvános kijelentésektől, egyértelműen arra utalva, hogy ellenkező esetben akaratlanul is az iráni megtorlás esélyét növelhetik.
Amint a The Times of Israel emlékeztet, az iráni vezetők fogadalmat tettek arra, hogy megbosszulják Szulejmáni halálát, az Iszlám Forradalmi Gárda egységei pedig azzal fenyegetnek, hogy lépéseket tesznek az Egyesült Államok és a „hamis cionista rezsim” ellen.
Korábban a 13. csatorna arról számolt be, hogy a védelmi tárca az izraeli nagykövetségeken és intézményekben világszerte „magas fokú készültséget” rendelt el az iráni fenyegetések nyomán.
Az izraeli védelmi erők szintén magasabb szintre emelték a biztonsági készültséget. Az izraeli–szíriai határ közelében lévő Mount Hermon síközpontot bezárták, de a hadsereg (IDF) szerint hamarosan újból megnyithatják.
Naftali Bennett védelmi miniszter pénteken a biztonsági és hírszerzési vezetőkkel egyeztetett Tel-Avivban Szulejmáni meggyilkolásának lehetséges következményeivel kapcsolatosan.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatalos görögországi látogatását félbeszakítva hazarepült, majd közölte, támogatja az amerikai légicsapást, amely végzett Szulejmánival, mihelyst az iráni vezető megérkezett Bagdadba.
Az izraeli televízió megjegyezte, hogy Netanjahut nagy valószínűséggel előre tájékoztatták a Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által elrendelt akcióról, hiszen a térségen történő „nagyon, nagyon drámai dolgokra” utalt csütörtökön, Athénba indulásakor.
Philip Smyth, a Washington Institute for Near East Policy befolyásos agytröszt munkatársa szerint Irán „nagyon könnyen” reagálhat, Amerika olyan regionális szövetségeseit, mint Izraelt vagy éppen Szaúd-Arábiát támadva.
„Számos lehetséges iráni válasz van” Szulejmáni meggyilkolására – ideértve a kivárást is – mondta Smyth a The Jerusalem Post elemzése szerint. „Korábban is csinálták már. Mindig szívesen hangoztatom, hogy az irániak a saját menetrendjük szerint válaszolnak. Nagy barátai a türelemnek”.
„Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy nem csinálnak semmit, amíg a megfelelő idő el nem érkezik” – folytatta. „Tudják, hogy nekünk – az egész Nyugatnak – nagyon alacsony a koncentrálóképességünk időtartama. Megértik azt is, hogy a belpolitika miként befolyásolja a döntéshozatalunkat”.
Minden azon múlik, hogy mely stratégiákról gondolják, hogy hatékonyan segítik elő a nagyobb stratégiai hasznosság elérését.
Behnam Ben Taleblu, egy másik jelentős kutatóintézet, a Foundation for Defense of Democracies főmunkatársa a lehetséges válaszlépések között a Perzsa-öböl nemzetközi vizeire telepített aknamezők mellett az iraki amerikai pozíciók ellen indított iráni rakétatámadásokat is megemlíti, illetve azt, hogy a perzsa állam akár Izraelt vagy Szaúd-Arábiát is megtámadhatja, közvetlenül, vagy olyan kliensein keresztül, mint a libanoni Hezbollah vagy a hutik Jemenben.
Szaúd-Arábia már „megmutatta, milyen sérülékeny, ha az iráni vagy az iráni által támogatott erők támadhatják” – tette hozzá Smyth.
A lehetséges válaszok magukban foglalhatják a diplomáciai munkatársak, vagy más nyugatiak megtámadását a Közel-Keleten, különösen Irak vagy Teherán területén.
Ráadásul, még ha Izrael közvetlenül nem is válna megtorlás célpontjává, figyelmeztet Taleblu,
„az iráni biztonsági erők folytatni fogják azt a politikát, amely a Földközi-tengerhez vezető közvetlen folyosó kiépítését célozza”.
