Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemzetbiztonsági okokra hivatkozva felülírta az emberi jogi aggályok miatt elrendelt korlátozást. Washington szerint Kairó az Iránnal zajló konfliktusban és a diplomáciai közvetítésben is kulcsfontosságú partner.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter engedélyezte 320 millió dollárnyi, Egyiptomnak szánt katonai támogatás felszabadítását, amelyet korábban az ország emberi jogi helyzetével kapcsolatos aggályok miatt tartottak vissza – erősítette meg csütörtökön az amerikai külügyminisztérium. Rubio „az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire” hivatkozva adott felmentést a kongresszus által meghatározott emberi jogi feltételek alól.
A tárca szerint a döntés tükrözi Egyiptom stratégiai jelentőségét és azt a „konkrét biztonsági együttműködést”, amelyet Kairó Washington számára biztosít.
Kairó Iránnal kapcsolatos szerepét külön kiemelte Rubio
Az AP és a Reuters által ismertetett, kongresszusi képviselőknek küldött levélben Rubio kifejezetten Egyiptomnak az Iránnal zajló konfliktus során betöltött „segítőkész szerepére” hivatkozott. Kairó az elmúlt hónapokban közvetítőként is részt vett az Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai erőfeszítésekben.
A döntés hátterében így az a washingtoni mérlegelés áll, hogy a jelenlegi közel-keleti biztonsági helyzetben az Egyiptommal fenntartott katonai és hírszerzési együttműködés nagyobb súllyal esik latba, mint a támogatáshoz kapcsolt emberi jogi feltételek érvényesítése.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is napirenden tartja az emberi jogi kérdéseket az egyiptomi vezetéssel folytatott tárgyalásokon. Az Egyesült Államok korábban többek között kínzásokról, önkényes letartóztatásokról és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásáról szóló hiteles jelentések miatt bírálta Kairót.
Évi 1,3 milliárd dolláros katonai támogatás
Egyiptom hosszú ideje az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti katonai partnere. Washington évente mintegy 1,3 milliárd dollár katonai támogatást biztosít Kairónak, nagyrészt az úgynevezett Foreign Military Financing programon keresztül. Ebből Egyiptom amerikai gyártmányú fegyvereket, haditechnikai eszközöket és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárolhat.
A támogatás történelmileg szorosan kapcsolódik az 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződéshez, és Washington a két ország közötti béke fenntartását ma is a program egyik fontos stratégiai eredményének tekinti. Az Egyesült Államok emellett Egyiptom terrorizmus elleni fellépését, határvédelmét és regionális biztonsági szerepét is támogatja.
A kongresszus ugyanakkor a segély egy részét emberi jogi és demokratikus feltételek teljesítéséhez kötötte. Az egymást követő amerikai kormányok azonban rendszeresen éltek azzal a lehetőséggel, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva felmentést adjanak ezek alól. Joe Biden kormánya 2022-ben még 130 millió dollárt visszatartott, mert úgy ítélte meg, hogy Egyiptom nem teljesítette az előírt feltételeket. 2024 szeptemberében viszont már felmentést adott, akkor elsősorban Kairónak az Izrael és a Hamász közötti háború lezárását célzó amerikai diplomáciában betöltött szerepére hivatkozva.
Régi szövetséges, felértékelődött szerep
Az amerikai–egyiptomi katonai kapcsolat az elmúlt évtizedekben többször került politikai nyomás alá. Barack Obama kormánya 2013-ban, Mohamed Murszi iszlamista elnök eltávolítása után részben felfüggesztette a katonai segítségnyújtást, amelyet két évvel később helyreállítottak. Donald Trump első elnöksége idején a két ország politikai kapcsolata ismét szorosabbá vált. A mostani döntés azt jelzi, hogy az Iránnal zajló konfliktus újra tovább növelte Egyiptom stratégiai értékét Washington számára.
Kairó földrajzi helyzete, Izraellel fenntartott békéje, az amerikai hadsereggel való együttműködése és diplomáciai közvetítő szerepe egyaránt fontossá teszi az országot az Egyesült Államok közel-keleti politikájában.
- 11:30
2026. május 10. - 16:00
2022. december 14. - 19:00
2026. július 23.
