Közös légierő-gyakorlatok, elit kommandós egységek összehangolt kiképzése, fegyveripari együttműködés és egy egyre szorosabb stratégiai kapcsolat Ankara és Kairó között. Bár hivatalosan mindez rutin katonai együttműködésnek számít, Izraelben egyre többen attól tartanak, hogy Recep Tayyip Erdogan és Abdel-Fattáh esz-Szíszi új regionális tengelyt épít, amely hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a Közel-Kelet erőviszonyait.
Az elmúlt hetekben látványosan felgyorsult Törökország és Egyiptom katonai együttműködése. A két ország előbb nagyszabású közös légierő-gyakorlatot tartott, majd most a Arany Sas fedőnevű hadgyakorlat keretében elit ejtőernyős, különleges műveleti és kommandós alakulatok hajtanak végre közös kiképzést egyiptomi területen.
A hivatalos közlemények mindezt szövetséges országok közötti szokásos katonai együttműködésként mutatják be, a háttérben azonban ennél sokkal jelentősebb geopolitikai folyamat bontakozik ki.
A két ország kapcsolata néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenül feszült volt, mára viszont egy olyan stratégiai partnerség körvonalazódik, amely Izrael biztonsági érdekeit is közvetlenül érintheti.
A légierőtől a különleges erőkig
A mostani kommandós hadgyakorlatot néhány héttel korábban egy nagyszabású közös légierő-manőver előzte meg, amelyet több egyiptomi légibázison rendeztek meg. A gyakorlat során amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek – amelyek mind az egyiptomi, mind a török légierő gerincét alkotják – hajtottak végre összehangolt feladatokat.
Ezt követően Egyiptom már Törökországban vett részt az Anatolian Eagle 2026 elnevezésű hadgyakorlaton, amelyen Azerbajdzsán és NATO-erők is jelen voltak. A pilóták közös csapásmérő műveleteket, elektronikai hadviselést, valamint összetett vezetési és irányítási eljárásokat gyakoroltak.
Az elemzők szerint a gyors átmenet a légierő-együttműködéstől a különleges műveleti egységek közös kiképzéséig azt mutatja, hogy Ankara és Kairó már nem alkalmi partnerként tekint egymásra, hanem katonai rendszereik fokozatos összehangolásán dolgoznak.
Kibékült a két egykori rivális
A közeledés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Recep Tayyip Erdogan és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egy évtizeden át a Közel-Kelet két legélesebb politikai ellenfele volt. Esz-Szíszi 2013-ban katonai puccsal távolította el a Muszlim Testvériséghez tartozó Mohamed Morszi elnököt, miközben Erdogan hosszú éveken át a szervezet egyik legfőbb nemzetközi támogatója volt.
Ma azonban úgy tűnik, hogy a korábbi ideológiai különbségeket felülírta a geopolitikai érdek.
Az elemzés szerint mindkét vezető számára elsődlegessé vált saját rendszerének stabilitása és regionális befolyásának növelése.
Ezért az együttműködés nem a közel-keleti békéről szól, hanem egy kölcsönösen előnyös stratégiai alku eredménye, amelynek alapját a katonai technológia, a közös hadműveleti doktrína és a térség hatalmi viszonyainak újrarendezése képezi.
Erdogan regionális ambíciói
Izraelben különösen aggasztónak tartják Ankara hosszú távú céljait. Recep Tayyip Erdogan vezetése alatt Törökország fokozatosan eltávolodott korábbi szekuláris külpolitikájától, miközben egyre nyíltabban támogatja a politikai iszlám különböző szervezeteit.
Ankara évek óta menedéket biztosít a Hamász vezetőinek, támogatja a Muszlim Testvériség nemzetközi hálózatait, és egyre aktívabb katonai szerepet vállal Líbiában, Szíriában, valamint Afrikában.
Izraeli biztonságpolitikai szakértők szerint Erdogan célja az Oszmán Birodalom egykori befolyási övezetének részleges újjáépítése, amelyben Észak-Afrika és a Földközi-tenger keleti medencéje kulcsszerepet játszik. Az Arany Sas hadgyakorlat ennek fényében jóval több egyszerű katonai kiképzésnél: lehetőséget ad Törökországnak arra, hogy tartós katonai jelenlétet építsen ki Izrael déli térségéhez közelebb.
Egyiptom is változóban van
Jeruzsálem és Washington hosszú időn keresztül Egyiptomot tekintette a politikai iszlám egyik legfontosabb ellensúlyának.
Az ország azonban súlyos gazdasági válsággal, társadalmi feszültségekkel és belpolitikai problémákkal küzd.
Szakértők szerint ilyen körülmények között Erdogan növekvő befolyása nemcsak katonai, hanem ideológiai szempontból is kockázatot jelenthet.
A török katonai és gazdasági jelenlét ugyanis fokozatosan legitimálhatja a politikai iszlám bizonyos irányzatait az egyiptomi társadalomban, még akkor is, ha a jelenlegi vezetés hivatalosan továbbra is elutasítja a Muszlim Testvériséget.
Fegyveripari együttműködés is épül
A katonai közeledés nem korlátozódik a közös hadgyakorlatokra. Egyiptom érdeklődik a török fejlesztésű KAAN ötödik generációs vadászgép-program iránt, emellett több megállapodást kötött török hadiipari vállalatokkal fejlett drónok helyi gyártásáról.
Ez a technológiai integráció hosszú távon jelentősen növelheti a két hadsereg együttműködési képességét, és átalakíthatja a Földközi-tenger keleti térségének katonai egyensúlyát.
Izraelnek reagálnia kell
Nemzetbiztonsági szakemberek szerint Izrael nem engedheti meg magának, hogy passzív szemlélője maradjon ezeknek a folyamatoknak. Jeruzsálemnek világossá kell tennie washingtoni szövetségesei számára, hogy az Egyesült Államok katonai és pénzügyi támogatását felül kell vizsgálni, amennyiben Egyiptom tovább mélyíti stratégiai együttműködését a Hamászt támogató Erdogan-rezsimmel.
Emellett az izraeli hírszerzésnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, milyen hadműveleti eljárásokat, fegyverrendszereket és technológiákat oszt meg egymással Ankara és Kairó.
- 06:13
2026. május 23. - 15:30
2022. szeptember 25. - 06:13
2025. augusztus 15.
