Egy egyre növekvő, több mint 100 szervezetből álló nemzetközi koalíció szerint az a vád, miszerint Izrael „népirtást” követ el Gázában, fegyverré vált Izrael és a zsidók ellen világszerte.
2023. október 8-án, miközben Izrael még mindig az előző napi, a Hamász által elkövetett mészárlás hatása alatt állt, a tüntetéseken és a közösségi médiában máris felmerültek azok a vádak, miszerint Izrael „népirtást” követ el Gázában.
A Gaza GenoLIE virálissá vált kampánya mögött álló szervezetek – köztük a Zsidó Világkongresszus (WJC) és az ADL – számára ez az időzítés kulcsfontosságú:
szerintük a vád egy szélesebb körű erőfeszítés része volt, amelynek célja Izrael delegitimálása volt, és amely azóta hozzájárult a zsidó állammal és a zsidókkal szembeni ellenségeskedés szításához világszerte.
Kezdeményezésükről a The Jerusalem Post számol be.
A GenoLIE a gázai népirtás vádjának nyolc aspektusát világítja meg, többek között a népirtás jogi definíciójának vizsgálatát, az éhínségre vonatkozó állításokat, a Hamász által alkalmazott emberi pajzsokat, az Izrael által újságírók szándékos célba vételére vonatkozó vádakat, valamint Izrael civilekkel szembeni bánásmódját.
A gázai „népirtás” vádja már a definíción elbukik
A kampány középpontjában egy jogi megkülönböztetés áll: a népirtás nem egyszerűen a jelentős civil áldozatokkal járó háborút vagy konfliktust jelenti.
A nemzetközi jog szerint a népirtáshoz konkrét szándék szükséges egy védett nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére. A Gaza GenoLIE azzal érvel, hogy a kifejezés alkalmazása Izrael Hamász elleni háborújára megfosztja a szót konkrét jelentésétől, és hamis politikai váddá alakítja azt.
„Az olyan szavaknak, mint a ‘népirtás’, jogi és erkölcsi súlya van” – jegyzi meg Sara Friedman, a Zsidó Világkongresszus izraeli vezérigazgatója -, „és amikor megfosztják őket jelentésüktől, és fegyverként használják fel egy terrorista szervezet ellen védekező demokrácia ellen, az a kifejezés minden valódi népirtás áldozatának – a múltbelinek és a jövőbelinek egyaránt – a becsületét csorbítja.”
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) egy 2024-es ítéletében, amely Dél-Afrika által a zsidó állam ellen emelt népirtási vádakra vonatkozott, ideiglenes intézkedéseket rendelt el, amelyek arra kötelezték Izraelt, hogy tegyen meg bizonyos lépéseket a népirtási egyezmény alapján, de
nem állapította meg, hogy Izrael népirtást követett volna el.
A kezdeményezés az izraeli evakuálási figyelmeztetéseket, a humanitárius tűzszüneteket és a gázai civilek számára szervezett oltási kampányokat hozza fel bizonyítékként arra, hogy Izrael érdemi intézkedéseket hozott a civilek sérelmének csökkentése érdekében.
A GenoLIE azzal érvel, hogy ezek az intézkedések azt bizonyítják:
Izrael háborúja a Hamász ellen irányul, nem pedig a palesztin lakosság ellen,
és hogy a Hamász által a civilek szándékos emberi pajzsként való felhasználása azt mutatja, hogy a civil áldozatok a Hamász taktikájának következményei, nem pedig egy, a palesztinok megsemmisítésére irányuló izraeli hadjárat bizonyítékai.
Modern vérvád születik
Arié Bensemhoun, az ELNET France ügyvezető igazgatója szerint a vád Izrael történelme miatt különös visszhangot kelt – írja az izraeli lap. Izrael az az állam, amelyet a zsidók évszázadokon át tartó üldözése és a holokauszt után hoztak létre, ezért az Izrael ellen irányuló népirtási vád különösen jelentős – állítja.
A gázai népirtásról szóló hazugság hirdetői szerinte „arra törekszenek, hogy ezt a történelmet kifordítsák, hogy a népirtás hamvaiból született államot egy kitalált népirtás elkövetőjévé alakítsák át, annak érdekében, hogy delegitimálják a cionista projektet.”
A weboldal – amelyet az angol mellett öt nyelvre fordították le: németre, spanyolra, olaszra, franciára és héberre –
a népirtási vádat a vérvád modern formájának tekinti: a zsidókban rejlő gonoszságra vonatkozó régi vádat, amelyet a 21. század politikai nyelvére fogalmaztak át.
A GenoLIE a Gázára vonatkozó vádat Izrael delegitimálására irányuló, sokkal hosszabb történelmi folyamatba ágyazza be, és nyomon követi azt, amit a szerzők a rasszizmus, az apartheid és a népirtás modern, Izrael-ellenes szókincsének neveznek: az 1975-ös, a cionizmust a rasszizmussal egyenlővé tevő ENSZ-határozattól kezdve a 2001-es durbani konferencián át egészen a BDS-mozgalom felemelkedéséig.
Ebben a narratívában a vád tartalma megváltozott, de a cél változatlan maradt: Izrael elszigetelése és a zsidó állam legitimitásának aláásása.
Fotó: GenoLIE






