Izraelt népirtással vádolják, ám nincs olyan szakember, aki ezzel egyetértene

Amikor Mark Ruffalo színész hétfőn bocsánatot kért olyan bejegyzéseiért, amelyekben „azt sugallta, hogy Izrael »népirtást’ követ el«, nem volt világos, hogy milyen saját megjegyzéseiről beszélt. De felhívta a figyelmet egy olyan szóra, amely az elmúlt két hétben, az Izrael és a Hamász közötti közelmúltbeli gázai konfliktus alatt és után került be a közbeszédbe — írja a Jewish Telegraphic Agency.

A vádak, miszerint Izrael népirtást követ el Gázában, szabadon szárnyaltak a tapasztalt aktivistáktól a palesztin külügyminiszteren át egészen azokig, akik a közösségi médiában először foglalkoznak az izraeli-palesztin kérdéssel.

Az „Izrael” és a „népirtás” szavakkal ellátott tweetek óránként akár több ezer alkalommal is megjelentek a Twitteren a 11 napos konfliktus alatt, amelyben több mint 250 palesztin és egy tucat izraeli halt meg.

Még azok az emberi jogi jogászok is, akik mélyen bírálták Izrael politikáját és intézkedéseit a Gázai övezetben és Ciszjordániában azt mondják, hogy a népirtás kifejezés nem alkalmazható. Miközben néhány palesztin szószóló újabban azt állítja, hogy az izraeli gázai politika megfelel a népirtás bizonyos definícióinak, zsidó és izraeli emberi jogi jogászok a politikai spektrumon belül „nevetséges”-nek és „alaptalan”-nak nevezik e vádakat.

Izrael politikája „még csak meg sem közelíti a népirtás küszöbét, és szerintem lealacsonyítja a népirtás nagyon fontos és súlyos fogalmát” – mondta Michael Sfard, egy neves izraeli emberi jogi ügyvéd, aki tavaly jogi szakvéleményt írt vitatva, hogy Izrael apartheid bűnt követ el Ciszjordániában.

Eközben egyes zsidók az ország népirtással való megvádolását különleges sértésnek érzik, tekintettel a fogalomnak a holokauszthoz, a zsidók elleni náci népirtáshoz fűződő kapcsolatára, amely a kifejezés alapjául szolgált.

„A zsidó nép által elszenvedett bűntényt konkrétan ki kell emelni. Talán jobban, mint bármely más népét a történelemben, hiszen nemhogy bűnténnyel vádolnak minket, hanem egyben negligálják a népként való szenvedésünket” – mondta Eugene Kontorovich, egy nemzetközi jogtudós, aki megvédte Izrael háborús magatartását.

A gyűlölet online terjedését tanulmányozó Network Contagion Research Institute által a Jewish Telegraphic Agency számára készített elemzés szerint a harcok során óránként több százszor tettek közzé olyan tweeteket, amelyekben az „Izrael” és a „népirtás” szavak szerepeltek. Május 14-én egy ponton az e két szót tartalmazó tweeteket óránként több mint 2000-szer osztották meg. Az egyik tweetet, amely „a Palesztinában zajló izraeli népirtásról” szólt, több mint 3700 alkalommal osztották meg.

A népirtás vádja messze nem az egyetlen Izraelt ért kritika volt, amely ebben az időszakban vírusként terjedt. De talán ez volt a legszélsőségesebb – és legszélesebb körben vitatott.

„Népirtás bűncselekményének elkövetéséhez mindenekelőtt az kell, hogy valakinek szándékában álljon egy csoport teljes vagy részleges kiirtása” – mondta Sfard.

„30 éves aktivitásom és több mint 20 évnyi pereskedéseim során egy fikarcnyi bizonyítékot sem láttam arra, hogy az izraeli tisztviselők és döntéshozók ilyen szándékkal tevékenykednének”.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a „népirtás” „olyan cselekményekből áll, amelyeket egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztításának szándékával követnek el”. Ez magában foglalhatja a csoport tagjainak megölését, súlyos testi sérülések okozását, a születések megakadályozását, gyermekeik erőszakos áthelyezését vagy „olyan életkörülmények megteremtését, amelyek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítése”.

Néhány palesztin szószóló szerint ez a meghatározás Gázában is érvényes. Noura Erakat, emberi jogi ügyvéd és a Rutgers Egyetem Africana Tanulmányok adjunktusa a múlt héten 108 000 követőjének írt egy Twitter-bejegyzést, amelyben kifejtette, hogy szerinte Izrael miért követ el népirtást a palesztinok ellen, és miért próbálja „megszüntetni a létüket és elpusztítani a nemzetüket”.

„Az egész világ hallgat és szemet huny teljes palesztin családok kiirtása felett” – mondta a múlt héten a Palesztin Hatóság külügyminisztere, Riad Al-Maliki az ENSZ-ben. Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet kivonult Al-Maliki beszéde alatt.

Huwaida Arraf, egy palesztin-amerikai nemzetközi emberi jogi ügyvéd a JTA-nak elmondta, hogy régebben kerülte, hogy izraeli akciókat népirtásnak nevezzen, mert amikor ezt tette, néhány emberben „automatikusan zsigeri reakciót váltott ki, és elzárkózott ahelyett, hogy meghallgatta volna”, mert a szó olyan erős, és mert a zsidók számára a holokausztot idézi.

Most azonban átgondolta a dolgot. Arraf azt mondta, hogy a palesztinok folyamatos izraeli elnyomása miatt, amelyet ő is jól lát, meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy Izrael elkövet-e népirtást.

„Nem hiszem, hogy titok, hogy Izrael nem kívánja a palesztin nép létét” – mondta. „Az akciók annyira kegyetlenek és brutálisak, hogy szinte bűn visszariadni attól, hogy annak nevezzük, aminek most látszik. Lehet, hogy ez néhány embert elzárkózásra késztet, vagy hátat fordítson, esetleg csak védekezni kezdjen, de nem vagyok biztos benne, hogy ez feltétlenül elegendő ok arra, hogy visszatartson bárkit attól, hogy ami történik, azt annak nevezze, ami”.

A palesztinbarát aktivisták már korábban is vádolták Izraelt népirtással – és ezzel kiváltották a zsidó csoportok és mások reakcióját. A 2014-es gázai háború idején Steven Salaita, egy palesztin-amerikai professzor elvesztette az Illinois-i Egyetemen betöltött állását, miután egy sor kritikus tweetet írt Izraelről, többek között azt, hogy „népirtás” szó annál inkább adekvát, minél több hírt hallunk az eseményekről”.

2016-ban pedig a Black Lives Matter mozgalom részletes politikai platformot adott ki, amelyben elítélte „a palesztin nép ellen zajló népirtást”. A platform hatására egy sor zsidó szervezet elhatárolódott a szélesebb értelemben vett Black Lives Matter mozgalomtól, amely laza hálózatnak a Movement for Black Lives az egyik csoportja. A 2020-as faji igazságtalanságok elleni tüntetések során több száz zsidó szervezet – köztük olyanok is, amelyek 2016-ban kritikát fogalmaztak meg – aláírta a Black Lives Mattert támogató nyilatkozatot.

Ebben a hónapban a népirtással kapcsolatos vádak megugrása az antiszemitizmus világszerte tapasztalható növekedése közepette történt.

Az Egyesült Államokban a Rágalmazásellenes Liga szerint az izraeli-gázai konfliktus második hetében 75%-kal nőttek az antiszemita incidensek az azt megelőző héthez képest. Az ADL szerint a május 17-én kezdődő héten 124 antiszemita zaklatást, vandalizmust vagy támadást jelentettek, szemben a két héttel korábbi 68 esettel. A Secure Community Network, egy zsidó biztonsági csoport arról számolt be, hogy az antiszemitizmus 80%-kal nőtt az elmúlt hónapban.

„Nehéz felmérni, hogy az online felületeken látott gyalázkodások milyen kapcsolatban állnak a valós erőszakkal” – mondta Oren Segal, az ADL szélsőségekkel foglalkozó központjának igazgatója. De hozzátette: „Ha úgy állítod be az ellenfeleidet, mint akik a legrosszabb típusú bűncselekményeket követik el egy nép ellen, akkor haragot fogsz kelteni ellenük.”.

Sari Bashi, emberi jogi ügyvéd és a gázai palesztinok jogainak kiemelkedő aktivistája szerint Izrael katonai magatartása a Gázai övezetben „helytelen és törvénytelen”, de nem népirtás. (Azt is mondta, hogy a Hamász háborús bűnöket követett el azzal, hogy rakétákat lőtt ki izraeli civil lakosságra, ami azonban nem meríti ki a „terrorizmust”, azaz politikai indíttatású erőszakot, amelyet általában fegyveres konfliktus keretein kívül követnek el.)

Bashi szerint a népirtással kapcsolatos szavak elterjedése annak az eredménye, hogy az emberek megpróbálnak erős kifejezéseket találni felháborodásukat kinyilvánítására Izrael gázai akciói miatt.

„Az emberek hajlamosak arra, hogy erős szavakat ragadjanak ki, és azokat használják az általuk kifogásolt cselekedetek leírására, függetlenül attól, hogy azok illenek-e rájuk vagy sem” – mondta. „Azt hiszem, az emberek gyakran dobálóznak erős kifejezésekkel. Nem hiszem, hogy nemzetközi jogászok vagy emberi jogi csoportok jelentéseket adnának ki, amelyekben elemzik, hogy ez miért népirtás, mert nem az”.