13 évvel a tárgyalások megszakítása után Izland lakossága az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások újrafelvétele ellen szavazott. Az RUV közszolgálati műsorszolgáltató beszámolója szerint a 225 031 szavazóból 52,8% elutasította a kormány javaslatát, míg 47,2% igennel szavazott. A két tábor között mintegy 12 600 szavazat volt a különbség.
Izland egyelőre nemet mond az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások folytatására. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök balközép kormánya eredetileg 2027-re ígérte a népszavazás megtartását, de a nemzetközi feszültségek – többek között Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal szembeni fenyegetései – miatt előrehozta azt.
A közel 400 000 lakosú szigetországban a vita azonban inkább a halászati iparra összpontosult, mint a biztonsági aggályokra – írja a BBC.
Az RUV jelentése szerint a mintegy 270 000 választásra jogosult polgár közül a részvételi arány 82,5% volt, ami 2009 óta a legmagasabb arányt jelentette Izlandon bármely választáson.
Izland nem az EU-tól vár nagyobb biztonságot Trumppal szemben
A szavazás kudarcot jelentett Kristrún Frostadóttir miniszterelnök számára, aki a tárgyalások folytatásáért kampányolt, de remélte, hogy az eredmény nem mélyíti tovább a megosztottságot egy olyan kampány után, amely során élesen felszínre kerültek a nézeteltérések Izland gazdaságával, szuverenitásával és értékes halászterületeinek ellenőrzésével kapcsolatban.
A reykjavíki kormány megígérte, hogy tiszteletben tartja az eredményt, bár a népszavazás technikailag nem kötelező érvényű. A kormányfő a „nem” szavazatot is „a demokrácia győzelmének” nevezte.
A szavazásra azután került sor, hogy Donald Trump elnöknek a szomszédos Grönland amerikai ellenőrzése iránti törekvése új biztonsági dimenziót adott ahhoz a vitához, amely évek óta megosztja ezt a NATO-szövetséges országot – emlékeztet a Fox News.
Izland – amely stratégiai elhelyezkedéssel bír az Észak-Atlanti-óceánon, Grönlandtól nagyjából 290 kilométerre – nem rendelkezik saját haderővel, és biztonságát a NATO-tagságra, valamint az Egyesült Államokkal kötött, régóta fennálló védelmi megállapodásra alapozza.
Trump folyamatos nyomásgyakorlása Grönland megszerzése céljából nyugtalanságot keltett egyes izlandiak körében, és felvetette a kérdést, hogy az EU-val való szorosabb kapcsolatok további biztonsági réteget jelenthetnének-e a szigetország számára.
A halászati jogokra fókuszáltak
Az ország az Oroszország által kezdett agressziós háborúban Ukrajnát támogatja, és a hatóságokat aggodalommal töltötte el az, hogy Oroszország fokozta a sziget közelében végzett tengeri hadgyakorlatait.
Izland egyébként már része az EU egységes piacának és a schengeni határok nélküli övezetnek; az EU-tagság révén az ország csatlakozna a vámunióhoz, és idővel bevezetné az eurót is.
A szigetország 2009-ben kezdte meg az EU-csatlakozási eljárást a 2008-as pénzügyi válság és az izlandi bankrendszer összeomlása nyomán – írja a BBC.
A csatlakozási eljárás már jócskán előrehaladott állapotban volt, amikor 2013-ban egy euroszkeptikus kormány került hatalomra, és felfüggesztette a tárgyalásokat. Akkor a halászati jogok jelentették a legnagyobb akadályt – és ez a mai napig így van.
A halászati és tengeri iparágak Izland exportjának csaknem 40%-át teszik ki, és sok „nem” szavazó attól tartott, hogy az EU közös halászati politikája keretében elveszítenék bizonyos mértékű ellenőrzésüket jövedelmező halászterületeik felett. A halászat az izlandi nemzeti identitás szerves része.
A mostani „nem” szavazat egyébként nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Izland a jövőben újrakezdje a tárgyalásokat az EU-val.
Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP
- 06:13
2025. április 27. - 07:34
2025. december 11. - 20:00
2021. március 22.
